Megszépítenék a számokat Matolcsy jegybankjában

2013.03.22. 13:27

Félreérthetetlen célzásokat kaptak a jegybanki stáb tagjai, hogy a kormány számára kényes területeken, a gazdasági növekedésnél és a költségvetési hiánynál igazodjanak a kormány hivatalos prognózisához, értesült az [origo]. Az MNB cáfol. Matolcsy György elnök és a monetáris tanács négy külsős tagja is összerúgta a port.

Erős nyomásgyakorlással szembesült a jegybank szakértői stábja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfontosabb elemzésének készítésekor - értesült az [origo] több jegybanki és egykori jegybanki forrásból, akik nevük elhallgatását kérték.

A Magyar Nemzeti Bank háromhavonta publikálja az Inflációs jelentés címet viselő tanulmányt, amely a gazdasági folyamatokról ad áttekintést. Az átfogó elemzés kitér többek között a gazdasági növekedésre, a munkaerőpiacra, az inflációra, a költségvetési egyenlegre, az államadósságra, a fizetési mérlegre. Az anyagot hagyományosan a jegybank szakértői gárdája állítja össze, de az elkészítés folyamatába a monetáris tanács tagjait is aktívan bevonják, így a befektetők, piaci makroelemzők által kiemelt figyelemmel követett dokumentum interaktív folyamat eredményeként születik meg.

Az anyag jelentőségét növeli az is, hogy az inflációs célkövetés rendszerében - ennek keretében működik az MNB is, mint a fejlett országok jegybankjainak többsége, fő feladatának az inflációs cél elérését tekinti - kiemelten fontos a piac, a befektetők tájékoztatása arról, miként vélekedik a gazdasági folyamatokról a jegybank elemzői stábja, mi alapján dönt a monetáris tanács arról, hogy csökkenti, emeli vagy szinten tartja-e a kamatot.

Az új vezetés iránymutatást fogalmazott meg az elemzők felé

Most az új jegybanki vezetés megüzente a számolást végző többtucatnyi szakértőnek, hogy a politikailag kényes területeken ne fogjon vastagon a ceruzájuk, ami példátlan a jegybank történetében. A félreérthetetlen kéréseket szóban fogalmazták meg a vezetés részéről. Az intézményben már széles körben arról beszélnek, hogy a kormány gazdaságpolitikájának megítélése szempontjából két kritikus területre gyakorolnak nyomást, a gazdasági növekedésről és a költségvetési egyenlegről készített adatok megszépítését várják a szakértőktől.

Frissítés: Megalapozatlanul állítottuk, hogy a jegybanki stáb tagjai, elemzők olyan célzásokat, instrukciókat kaptak, hogy a kormány számára kényes területeken igazodjanak a kormány hivatalos prognózisához, a valós képpel ne nagyon foglalkozzanak - közöltük helyreigazításunkban.

Megkerestük Palotai Dánielt, az MNB vezető közgazdászát, aki az Inflációs jelentés összeállítását vezeti. Palotai határozottan cáfolta, hogy irányítottan, valamilyen felsőbb elvárásokhoz és számokhoz igazodva készülne a tanulmány.

Úgy értesültünk forrásainktól, hogy Matolcsy és a monetáris tanács tagjai ma vitatják meg az Inflációs jelentés szinte kész változatát. Beszélgetőtársaink szerint szinte óráról órára változik a helyzet, azt sem lehet kizárni, hogy a mai egyeztetésen a monetáris tanács tagjai jobb belátásra bírják Matolcsyt, és az MNB szakértőinek saját eredményeihez inkább közelebb álló számok szerepelnek majd a jövő héten nyilvánosságra kerülő anyagban, de ennek kisebb esélyt adnak, mint annak, hogy a kormány számaihoz közel álló adatokat lát majd viszont az anyagot olvasó közönség.

Szemüket a kormány számaira vessék!

Forrásaink szerint az elemzők olyan instrukciókat kaptak, hogy ne is nagyon foglalkozzanak azzal, mi a valós kép, ennél fontosabb, hogy igazodjanak a kormány számaihoz, azoknál rosszabb, illetve lényegesen rosszabb adat lehetőleg ne szerepeljen a jövő csütörtökön közzéteendő anyagban.

A kormány hivatalos prognózisa idénre 0,9 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedésről szól. A költségvetési hiányra pedig idénre 2,7, jövőre 2,2 százalékos vállalást tett az Orbán-kormány még akkor, amikor Matolcsy György volt a nemzetgazdasági miniszter.

Az MNB legutóbbi, még Simor András elnöksége alatt, decemberben publikált anyagában is már rosszabb számok szerepeltek a kormány hivatalos előrejelzéséhez képest, leginkább a jövő évi hiányt látta érdemben nagyobbnak a jegybanki stáb. Az elmúlt három hónapban ráadásul a növekedési kilátások és a költségvetési folyamatok inkább a kedvezőtlen irányba változtak.

A legutóbbi, decemberben kiadott Inflációs jelentés számai

2013 2014
GDP-növekedés 0,5 1,5
Költségvetési hiány (a GDP százalékában) 3 (4,4*) 3,8 (5,2*)


(*Magyarázat: a csillaggal jelölt szám arra vonatkozik, ha a kormány a költségvetési tartalékból is költekezik, azt nem a költségvetési elcsúszás ellentételezésére használja fel, vagyis nem törli.)

Ez lenne a kormány és a jegybank stratégiai partnersége?

A jegybanki tanulmányban megjelenő számoknak azért is tulajdonít különös jelentőséget a felső vezetés, mert a kormány azon munkálkodik évek óta, hogy kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól, és ne veszítsen el uniós forrásokat. Matolcsy még az elnökké választása előtt beszélt a kormány és az MNB új vezetése közötti stratégiai együttműködés fontosságáról.

Uniós fronton egyelőre nem Orbánéknak áll a zászló. A deficiteljárás alól akkor engedhetik ki Magyarországot az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek - leghamarabb júniusban -, ha az Európai Bizottsággal egyetemben úgy ítélik meg, hogy a költségvetési hiány az idén és jövőre is biztosan 3 százalék alatt lesz a GDP arányában. Brüsszel egy hónapja tette közzé a számítását, abban rendre 3 százalék feletti (3,4 százalékos) deficitet lát a bizottság 2013-ra és 2014-re vonatkozóan. A kormánynak ezért lépnie kell, máskülönben Brüsszel bármikor bevetheti az uniós támogatások befagyasztását: a kabinet győzködheti az uniós döntéshozókat arról, hogy a kormány számol jól, vagy újabb költségvetési kiigazító csomagokat rak össze, amelyekkel a kritikus szint alá nyomja a hiányt.

Torz kép alakul ki, elveszítheti a hitelességét az MNB

A jegybanki stáb több tagja szakmailag már vállalhatatlannak tartja az anyagot. Sokan attól tartanak, hogy az MNB az irányítottan készülő dokumentum közzétételével újabb lépést tesz a hitelessége ledarálása felé.

Emellett a kozmetikázott számok alapján torz kép alakulhat ki a jegybanki menedzsment fejében, fennáll a veszélye annak, hogy a veszélyes folyamatokat nem ismerik  fel időben a jegybanki döntéshozók, és helytelen eszközöket választanak a problémák felmerülése esetén. A felső elvárásokhoz igazodó számoknak az is a veszélye - világítottak rá beszélgetőtársaink -, hogy egy idő után már maguk az elemzők sem fogják tudni, hogy három vagy hat hónappal korábban mi is volt a valós kép, nem tudják megítélni, hogy ennyi idő alatt mennyit romlott vagy javult a helyzet, így az alkalmazott jegybanki intézkedések hatását nem lehet lemérni.

Matolcsyra a kormányoldal emberei is fújnak

Nemcsak a szakértői gárda és az új felső vezetés között feszült a viszony, hanem információink szerint Matolcsy és a monetáris tanács négy külsős - a kormányoldal által két éve a testületbe juttatott - tagja között is kötélhúzás zajlik.

A négyek (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György) azt sérelmezik, hogy Matolcsy érkeztével őket is lényegében kizárták a szakmai munkából. Az Inflációs jelentés eddig úgy készült, magyarázták forrásaink, hogy a monetáris tanács tagjai 8-10 alkalommal találkoztak a stábbal, ám március eleje óta, az új elnök beiktatása óta csak egy-két egyeztetésre került sor. Azt különösen nehezményezik a külsős tagok értesülésünk szerint, hogy Matolcsyék meg akarták szüntetni a szakmai vitáknak helyt adó, a monetáris tanács tagjai és az elemzők részvételével zajló monetáris fórumot is. (Frissítés: A monetáris fórum valójában nem szűnt meg, hanem monetáris műhely néven működik tovább - közöltük helyreigazításunkban.)

Három hete áll új vezetés az MNB élén. Több körben leépítéseket hajtottak végre, a kiszámíthatatlanság érzetét keltve a jegybankban régóta ott dolgozókban. Matolcsy lefújt egy már megszervezett nagyszabású konferenciát, és a jövőben egyetlen konferencia megszervezését sem engedélyezte, közben lojális embereit hozta magával.