Belenyúlhatnak a tranzakciós adóba

Az állami, kincstári körben változhat a tranzakciós adó, mert a remélt bevétel töredéke folyna be, ha nem lépne semmit a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban jelezte, lépni fog, ha elmaradás mutatkozna a bevételekben. Adóemelés vagy újabb tranzakciók bevonása jöhet szóba, de még csak gondolkodás folyik.

Ahhoz, hogy a tranzakciós adóból remélt bevétel bejöjjön, valamit lépnie kell a kormánynak - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön bemutatott tanulmányának sajtótájékoztatóján.

A tranzakciós adót (hivatalos nevén pénzügyi tranzakciós illetéket) nemcsak a banki tranzakciókra vetette ki a kormány kérésének megfelelően a parlament, hanem az állami körre is életbe léptette. Amikor a Magyar Államkincstár pénzt utal állami intézményeknek, állami támogatást elnyert vállalkozásoknak, felszámítja a 2 ezrelékes terhet, és azt ráterheli az állami juttatás címzettjére. (Ezért ez gyakorlatilag azzal egyenértékű, mintha a kormány elvonná az állami intézmények, állami támogatást elnyert cégeket megillető pénz 2 ezrelékét, ennyivel kevesebb pénzt utalna.) Ebből a kormány 80 milliárd forintot vár, így készült az idei költségvetés.

A jegybank már korábban is úgy kalkulált, ennek a töredéke jön csak be, durván 20-25 milliárd forint folyhat be az államkasszába. Az MNB szakértői most már elfogadták a kormány számát, hozzátéve, hogy ehhez azonban valamilyen új intézkedésre van szükség.

A kormány, illetve az NGM a tranzakciós adóról szóló törvény tavaly év közepi megalkotásáról több ízben is hangoztatta, hogy ha elmaradás mutatkozna, lépni fognak. Hogy most is így gondolják-e, nem tudni. Három forgatókönyv jöhet szóba.

Az egyik, hogy az illetékkulcsot emelik. A másik, hogy kibővítik azoknak a tranzakcióknak a körét, amelyekre a kincstár felszámíthatja az adót. Most a közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői bérek, nyugdíjak, családtámogatások, szociális juttatások, uniós támogatások mentesülnek az illeték alól. Ezek közül az uniós támogatásokra semmiképpen sem lehet illetéket, adót kiróni az uniós szabályok miatt. A harmadik lehetőség a két előbbinek a vegyítése.

A sajtótájékoztatón szóba került a lakosság nagyobb részét érintő, a kereskedelmi banki tranzakciókhoz, pénzváltáshoz kötődő tranzakciós adó kérdése is. Egyelőre itt sem áll jól az állam, a januári forgalom után februárban kellett fizetni az első részletet, 13,4 milliárd forint folyt be az államhoz (ebben benne van a kincstári kör is), miközben egész évben 301 milliárdot vár a kormány. Vagyis a terv 4,4 százaléka a februári, egyhavi bevétel, pedig az időarányos teljesülés 9 százalék lenne. Az MNB szakértői azonban azt hangsúlyozták, hogy új adóról van szó, a bejáratódást figyelembe kell venni, később felfuthat a bevétel, és egy hónap adataiból nem érdemes messzemenő következtetést levonni.