IMF: Rossz úton jár a kormány

Vágólapra másolva!
A gazdaság az idén nem fog növekedni, a kormány gazdaságpolitikája hozott ugyan némi eredményt, de összességében inkább ártalmas, a költségvetési hiány nem lesz belül a kritikus szinten, a jegybank függetlenségét nem szabadna ledarálnia a kormányoldalnak - így összegezhetők az IMF Magyarországról készült jelentésének főbb üzenetei. Két miniszter, több államtitkár, a pénzügyi felügyelet vezetője, piaci szektorbeli szakemberek találkoztak az IMF-fel, de Matolcsy György nem.
Vágólapra másolva!

Diplomatikusan megfogalmazva, de erős kritikával illeti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar kormány gazdaságpolitikáját a szervezet országjelentésében.

Matolcsy nem találkozott az IMF-fel

Az IMF delegációja január közepén, tíz napig tartózkodott Magyarországon a szokásos, éves országjelentés elkészítéséhez gyűjtöttek információkat. Az országjelentést minden IMF-tagországra megcsinálják, függetlenül attól, hogy milyen a viszony az adott országgal. A magyar kormány és az IMF között egy ideje - tavaly ősz óta - feszült a viszony, Orbánék közel másfél évnyi lebegtetés után, az idén január végén lényegében megszakították a hiteltárgyalások előkészítését a Valutaalappal.

Számos állami intézmény vezetőjével beszéltek év eleji ittjártukkor a nemzetközi szervezet dolgozói, de sokatmondó, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel nem találkoztak. Beszéltek ugyanakkor Varga Mihály IMF-ügyi miniszterrel, Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel, Matolcsy akkori tárcájától, az NGM-től Pleschinger Gyula akkori államtitkárral folytattak megbeszélést, a pénzügyi felügyelet elnökével is konzultáltak. Politikusokkal, a piaci szférában dolgozó szakértőkkel is folytattak eszmecserét.

A magyar gazdaság szenved, erről erősen tehet az Orbán-kormány

Az elmúlt négy évben a magyar gazdaság másodszor esett vissza, tavaly 1,7 százalékkal csökkent a GDP. Az elmúlt évekbeli gyenge gazdasági teljesítmény "a kedvezőtlen külső környezetnek és strukturális tényezőknek tulajdonítható, ilyenek például a gazdaságban zajló mérlegalkalmazkodási folyamat és a kormány gazdaságpolitikai tévedései. Magyarországnak egy más gazdaságpolitikai mixre van szüksége, hogy elindítsa a növekedést és bővítse a foglalkoztatottságot" - fogalmaz az IMF közleménye.

Azt is írják, hogy "az állam gyakori és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai változásokkal növekvő mértékben avatkozott be a gazdaságba. A hazai intézmények gyengítésével együtt ez károsan hatott a befektetési légkörre. Az országban a beruházások az utóbbi 10 évben látott legalacsonyabb szintre estek vissza. Az IMF szerint egy üzletbarátabb gazdaságpolitikai csomag kulcsfontosságú lenne a gazdaság talpra állításához."

A gazdaság az idén is szenvedni fog. A Valutaalap erre az évre stagnálást vár, jövőre pedig szerény, csupán 1,2 százalékos növekedést. Érdekesség, hogy az immáron Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank tegnap ismertette legfrissebb előrejelzését, amelyben ennél optimistább képet festett fel a jegybank: 2013-ra félszázalékos növekedést vár, ezzel a legközelebb van a kormány hivatalos, 0,9 százalékos növekedési várakozásához az összes piaci és intézményi előrejelzés között. (Még a kormányhoz húzó Századvég is csak stagnálást jósol idénre.) Jövő évre a kormány 2, a jegybank 1,7 százalékos növekedést remél.

Azt az IMF elismeri, hogy a kormány ért el eredményeket a költségvetési hiány leszorításában, az intézkedési csomagok összetétele miatt azonban nem illetik dicsérettel Orbánékat. A tavalyi kiigazítócsomagok kétharmad arányban adóemelésekre támaszkodtak, és a legújabb, 2013-as konszolidáció is túlzott mértékben támaszkodik vitatott adóintézkedésekre. Ehelyett jóval inkább növekedésbarát, a kiadások csökkenésén alapuló kiigazítást javasol Magyarországnak az IMF igazgatótanácsa. Ez magában foglalja például a veszteséges állami közlekedési vállalatok átalakítását, az állami szféra és az önkormányzati szektor kiadásainak csökkentését (vélhetően a létszámcsökkentésre is utal a Valutaalap), illetve arra is szükség lenne, hogy csak a legrászorultabbakhoz jussanak el a szociális támogatások.

Ezek révén lehetne csökkenteni az adókat és lecsupaszítani az adórendszert. A szektorális különadókat (bank-, telefon-, közmű-, energetikai különadó) fokozatosan meg kellene szüntetni.

Növekedés nélkül értelmetlenné válik az adósság elleni harc

A növekedés megalapozása azért is elengedhetetlen, olvasható ki az IMF előrejelzéséből, mert az idei stagnálás és a jövő évre várt csekély bővülés mellett az államadósság újra növekedni fog. A tavaly év végi 79 százalékos (GDP-hez mérve) szintről az idén év végére hajszál híján 80, rá egy érve 80,3 százalékos államadósság alakulhat ki, ezzel lenullázva a négy éven át (2010-2014 között) az adósságcsökkentés szellemében vívott gazdaságpolitikai harcot.

Az IMF a kormány költségvetési vállalásainak teljesítésében sem hisz. A kormány az idénre és jövőre 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt ígér, ennek betartása kulcsfontosságú ahhoz, hogy kikerüljön az uniós források megvonásával fenyegető túlzottdeficit-eljárás alól. Az IMF szerint azonban - összhangban az Európai Bizottság legutóbbi, egy hónappal ezelőtti prognózisával - beavatkozás nélkül mindkét évben 3 százalék feletti deficit néz ki, 3,2 és 3,4 százalékos hiány jöhet össze. (A bizottság mindkét évben 3,4 százalékot vár.) A jegybank tegnapi elemzésében mindkét évre 2,9 százalékot jósolt, lényegesen javítva a számokon, ám tudni érdemes, hogy információink szerint a jegybanki felső vezetés felől olyan iránymutatást kaptak a jegybanki szakértők, hogy igazodjanak a kormány számaihoz.

Az IMF ez utóbbi jelenségre is utalhat, amikor hangsúlyosan kiemeli, hogy a központi bank jogi és működési függetlenségének biztosítása rendkívül fontos lenne az inflációs célkövetés rendszerének hitelessége szempontjából.

Jegybankügyben annyi megjegyzést tesz még a Valutaalap, hogy a kamatcsökkentést tanácsos lenne szüneteltetni, az alacsony kamat pedig nem helyettesít más, a növekedés beindításához szükséges tényezőt (például a banki hitelezés megindulását vagy a kiszámítható befektetői környezetet).

Az IMF a munkaerőpiacnál is elismeri, hogy a kormány tett erőfeszítést arra, hogy minél több ember dolgozzon, az aktívak aránya nőtt is, de csak kismértékben, és még európai összevetésben is nagyon alacsonynak tekinthető.