Izmosabb a távközlés, mint sokan hiszik

Nem célszerű leírni az európai telekommunikációs szektort, legalábbis erre utal az elmúlt hetek teljesítménye. Az iparág jelenlegi helyzete ugyan nem túl fényes, de a vállalatok már nagyban dolgoznak a gondok orvoslásán, az eurózóna gazdasági helyzetének javulásával pedig még jobban festhet a szektor. Nem árthat idejekorán felkészülni a fordulatra, és megkeresni, hogy a jelenlegi állás szerint mely cégek profitálhatnak a legtöbbet mindebből.

Feltámadt poraiból a telekomszektor?

Az elmúlt bő egy hónapban ismét összekapta magát az európai telekommunikációs szektor, aminek köszönhetően csökkentette lemaradását az európai piacokkal szemben. Ezt mutatja az iparág vállalatait tömörítő Bloomberg Europe 500 Telecom Services Index és az európai piacokat leginkább lefedő Stoxx Europe 600 indexek közötti rés szűkülése. A két index teljesítménye még tavaly szeptemberben vált el, azóta több mint 10 százalékot zuhant március elejéig a telekomszektor. Innen kezdett felállni az elmúlt hetekben, és kérdés, hogy kitart-e a növekedés, illetve, hogy az olló meddig szűkülhet.

A két index az értékeltség terén is eltávolodott egymástól, miután az elmúlt években többször is előfordult, hogy huzamosabb idei azonos szinteken tartózkodtak. Jelenleg a Stoxx Europe 600 index előretekintő P/E rátája 12,5 közelében mozog, míg a Bloomberg Europe 500 Telecom Services Indexé csupán 10,4 közelében. Ezek alapján a rés szűkülése lehetőséget biztosíthat arra, hogy a telekomszektor folytassa emelkedését.

A telekomindex átlagosan 11,3-as értéken forgott, ha a 2006 óta rendelkezésre álló adatokat vesszük figyelembe, ami alapján még lehet növekedés a szektorban. Ha a pénzügyi válságot követő időszakra számított 10-es átlagból indulunk, akkor már túlárazottnak számít a szektor.

Érdemes lehet más szektorokkal is összehasonlítani a telekommunikációs iparágat, hiszen a P/E mutatónál maradva jelentős alulértékeltség látható a szektorok többségével szemben. Persze ilyenkor a jövőbeli nyereség alakulásáról sem érdemes megfeledkezni, ha profit várható növekedését is figyelembe vesszük, akkor már nem számít túlságosan vonzónak a távközlés. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy a szektor eddig sem tartozott a gyorsan növekvő iparágak közé, a befektetők elsősorban osztalékfizető papírként, nem pedig növekedési részvényként tekintenek a telekomrészvényekre.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a markáns trendfordulók környékén az elemzői várakozások hajlamosak túlságosan lassan követni a folyamatokat, a telekomszektorhoz hasonlóan mély gödörben mozgó iparágaknál előfordul, hogy a fellendülés megindulása után is túlságosan pesszimisták még az előrejelzések. Ha esetleg fordulatot láthatunk a telekommunikációban - erre semmi garancia sincs -, akkor kiderülhet, hogy a növekedési prognózisok túlságosan visszafogottak, ami a részvények értékeltségét is kedvezőbb megvilágításba helyezi.

Merre tovább?

A Bloomberg adatai szerint az elmúlt 10 évben jelentős mértékben visszaesett a szektor növekedése, mind a bevételek, mind a profit terén. Az értékesítés az elmúlt években csupán minimális növekedést tudott felmutatni, sőt, 2009-ben visszaesést produkált. Tavaly először fordult elő, hogy az értékcsökkenés és amortizáció előtti üzemi eredmény (EBITDA) éves alapon csökkent, amire az elmúlt közel negyed évszázadban még nem volt példa. Ezt megelőzően a legrosszabb év 2000 volt, amikor csupán stagnálásra futotta a nyugat-európai telekomszektornak.

Jelenleg Európa igen komoly terhet helyez a telekommunikációs szektorra, miután a gazdasági lassulás, illetve a recesszió a távközlési szolgáltatások iránti kereslet lanyhulásával jár, ami a bevétel és az eredmény csökkenését vonja maga után. Az eurózóna gazdaságának növekedése jelentős hatást gyakorol az iparág képviselőire. Jól látható, hogy a bővülés fokozódása esetén a telekomszektorra is nagyobb növekedés vár, ami fordítva is igaz.

Mindezek alapján ismét beindulhat a növekedés a telekomszektorban, ha az európai gazdaságok esetében is fordulat áll be. Az OECD november végi várakozása szerint az eurózónában idén még mindig recesszióval kell számolni, jövőre viszont már beindulhat a növekedés. Ezzel szemben az előbbi csoportból kimaradó Nagy-Britanniában, illetve a skandináv országok többségében már idén beállhat a fordulat. Ennek eredményeképp nem árthat időben felkészülni, és megvizsgálni, hogy mely cégek jöhetnek ki győztesen, és talán érdemes nagyobb figyelmet fordítani a brit és skandináv cégekre, amire rövidesen az Investor.hu is sort kerít.