Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya

2013.05.14. 07:06

 

 

 

 

 

 

Helyreigazítás
Origo Zrt. megsértette id. Barabás Ernő illetve ifj. Barabás Ernő jóhírnevét azzal, hogy az origo.hu-n 2013. május 14-én közzétett „Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya" című cikkünkben azt állítottuk, hogy:

id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt 2002. körül úgy kereskedtek cukorral, hogy nem fizettek utána vámot,
a Barabás család cége egy nagyobb, több vámost érintő korrupciós ügy miatt bukott le,
egy vámos vezető a Barabás fivérek egykori cégét több közreműködővel együtt jogtalanul segítette,
a Barabás család cége apróbb szívességeket kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól,
a Barabás fivérek korábbi cége, a B&B Choko Kft. a cukorcsempészési ügyben érintett volt,
és ezzel azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő is érintett lett volna a cukor- és édesipari termékek csempészésével kapcsolatos büntetőügyben, illetve mint hogyha ebből anyagi előnyre tettek volna szert, amely állítások azonban valótlanok.

Origo Zrt. megsértette a Hell Energy Magyarország Kft. jóhírnevét azzal, hogy a cikkben szereplő, korábban felsorolt állításokkal, továbbá azon kifejezéssel, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. „ügyesen összerakott cég", továbbá annak hangsúlyozásával, hogy tulajdonosa id. Barabás Ernő I. és ifj. Barabás Ernő „rejtőzködnek" a nyilvánosság elől, azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha a Hell Energy Magyarország Kft. részben törvénytelen anyagi előnyre alapozva érte volna el a sikereit, amely állítás nem felel meg a valóságnak.

Elnézést kérünk

 A Barabás fivérek ütemérzéke kiváló. Barabás Zsolt börtön nélkül megúszott egy jelentős cukorcsempészési ügyet, és testvérével, Ernővel együtt azt is tudták, mikor kell kiszállniuk a szüleik tulajdonában lévő Hell Energy napi irányításából. Az energiaital-piac királyai lettek, ám mindketten rejtőzködnek a nyilvánosság elől.

 

Vámosok leptek el egy miskolci családi házat 2002. november 8-án. Házkutatást tartottak, és nagy mennyiségű cukrot találtak. A ház lakói, idősebb Barabás Ernő és két fia, Ernő és Zsolt akkoriban cukorral kereskedtek, mint az kiderült, részben úgy, hogy nem fizettek utána vámot. A családi cég egy nagyobb, sok vámost is érintő korrupciós ügy miatt bukott le, a telefonlehallgatások és a házban talált áru alapján pedig büntetőügy indult. Ennek egyik vádlottja Barabás Zsolt volt.

A perben 2007. június 8-án kemény ítéletet hozott a megyei bíróság, Barabás Zsoltot első fokon, nem jogerősen háromévi börtönre, háromévi közügyektől való eltiltásra és 3 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bűnlajstrom elég hosszú, a vádlottat többek között hivatali vesztegetésben találták bűnösnek, és bizonyítást nyert, hogy 74-szer bujtott fel hivatalos személyt közokirat-hamisításra.

Az elsőfokú ítélet ellenére Barabás Zsoltnak minden esélye megvan arra, hogy cukorügy ne hagyjon nyomot a múltján. Az ügyet ismerők közül többen is úgy tudják, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalakor Barabás Zsolt Új-Zélandon tartózkodott, majd miután elfogató parancsot adtak ki ellene, egy idő után hazatért.

Másodfokon azonban a bíróság két év börtönre enyhítette a büntetését, és ezt még ötévi próbaidőre fel is függesztette. Mivel a jogerős ítélet 2009. február 3-án született meg, Barabás Zsoltnak még mindig vigyáznia kell, kirendelt pártfogó felügyelőjénél bizonyos időközönként meg kell jelennie.

Az ítélet konkrétan nem szól arról, hogy mi a jelentős enyhítés indoka, az általános indoklás szerint nagy nyomatékkal értékelték a bűnösségre kiterjedő, megbánást is mutató, tényeket feltáró vallomásokat. Emellett figyelembe vette a bíróság, hogy a cselekmény elkövetése és elbírálása között jelentős idő múlt el, enyhítő körülménynek számított a büntetlen előélet, és az is, hogy a vádlottnak tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói voltak.

2014. február 2-án éjjel, a felfüggesztés leteltével azonban pezsgőt bonthat, mert ha másnap kér egy erkölcsi bizonyítványt, akkor az szűziesen tiszta lesz. Ha van stílusérzéke - és állítólag van -, akkor a pezsgő mellé egy energiaitalt is bedob, a Hell energiaital felfutásának ugyanis sokat köszönhet.

A leggazdagabb 100 között

Barabás Zsolt ma az energiaital-piacot évi közel 6 milliárd forintos bevétellel vezető Hell Energy Kft. egyik informális irányítója, és több, a Hellhez köthető cég résztulajdonosa.

A Barabás testvérek szülei - mint a Hell tulajdonosai - az idén felkerültek a Napi Gazdaság által összeállított, 100 leggazdagabb magyart tartalmazó listára is. Ennek szerkesztői úgy vélik, hogy a családi vagyon értéke jelenleg 6,9 milliárd forint, ami a 86. helyet biztosítja számukra.

A sikeres, de a cég működésében csak háttérből részt vevő, a nyilvánosság előtt nem mutatkozó magyar vállalkozó szerepébe az idén 36 éves Barabás Zsolt és bátyja, a 42 éves Ernő az évek alatt jól belesimult. Egy tárgyalópartnerük - a saját piacán meghatározó nagyvállalat elismert, első emberéről van szó - közvetlen, őszinte, természetes embernek írta le a fiatalabb testvért, akivel jól tud együtt dolgozni. "Nagyon sikeres, ért ahhoz, amivel foglalkozik" - mondta róla. Pedig a cégbírósági adatok szerint a Hellt hivatalosan nem is ő, hanem Ernő vezeti, de ismerői szerint Zsoltnak is meghatározó szerep jut benne.

Mivel ő és a bátyja a sajtóban nem szerepelnek, és lapunk megkeresése elől is elzárkóztak, történetük egyes elemeit mások elmeséléséből állítottuk össze. Beszéltünk versenytársaikkal, egy cukorkereskedővel és egy volt vámossal is.

Helyben pacsizik veled

A per, amelyben Barabás Zsoltot elítélték, meglehetősen összetett. Fő vádlottja egy vámos vezető, akit többfajta vesztegetési ügyön kaptak rajta, és repertoárjának csak egy szelete volt az, amikor a Barabás fivérek egykori cégét (tehát nem a Hellt) több közreműködővel együtt jogtalan módszerekkel segítette. Az ítéletből kiderül, hogy 2001 és 2002 novembere között cukrot, édesipari terméket hoztak be nagy tételben, a rakományt a vámosok segítségével tranzitárunak könyvelték el, a papírokat meghamisítva. Az áru valójában Magyarországon maradt, a vám megfizetése nélkül.

Az ítéletben közel 335 millió forint értékű csempészáru behozatalát tárták fel. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott tájékoztatás szerint akkoriban ebben a termékfajtában a vámtétel az áruféleségtől függően 30-68 százalék, az áfateher pedig 25 százalék volt, a csalásokkal tehát 100 millió forintot vagy akár annál is többet lehetett keresni.

Először a cég csak apróbb szívességet kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól, azt, hogy 45-70 ezer forint ellenében soron kívül kezeljék az áruit. A román és ukrán határon gyakran így kerülték ki a kígyózó sorokat. Az együttműködést idővel elmélyítették, a cukrot szállító, az egymás közötti beszélgetésekben következetesen csak kicsi és nagy kocsiknak hívott teherautók és kamionok esetében Barabás Zsolt kilónként 10 forint kenőpénzt adott, hogy a papírok is rendben legyenek. Ekkor a ténylegesnél kisebb tömeget tüntettek fel az iratokon, ennek következtében pedig azt egy olyan határátkelőhelyen lehetett kiléptetni az országból, ahol szintén dolgoztak korrupt vámosok. Oda azonban a cukorárut már el sem vitték, a rakomány csak papíron hagyta el Magyarországot.

Amikor a kicsi és nagy kocsik jöttek-mentek, a felek élénken egyeztettek telefonon, nem sejtve, hogy a rendőrség 2002 őszén már lehallgatja őket. Az ítélet szerint Barabás Zsolt egyszer például kifejezetten szóvá tette, hogy egy korábbi határátlépés során az egyik sofőrjénél az eljáró vámosok firtatták, cukorért megy-e ki. Erre a vámos azt felelte: "...várjál már egy picit, mindjárt megnézem még egyszer..., hogy kik vannak ott, de én nem tudom egyszerűen, el nem bírom képzelni, hogy ki izé..., ki pofáz..., ez a buzi gyerek van ott".

Egy cukorral ma is kereskedő vállalkozóval, illetve egy egykori vámossal folytatott beszélgetés alapján a hasonló édesipari termékekkel való ügyeskedés az ezredforduló idején nem volt kivételes eset. Sokan megpróbálkoztak ilyesmivel, a kérdéses ügy inkább a mennyisége és a kifinomult, bejáratott, rendszerszerű üzeme miatt tűnt fel, és váltott ki nagyobb visszhangot. "Galoppírozzál már át a ..... oldalra, lesz ott egy ismerős..., meg délután majd jön egy kicsi befele..., meg egy másik nagy is fog kimenni...az helyben pacsizik veled" - mondta például egy másik alkalommal a vámos a szintén beszervezett kollégájának a lehallgatott felvételek szerint.

A felállás ma is hasonló

A Barabás fivérek a cégbírósági adatok szerint 2000 augusztusában alapították meg a cukorcsempészési ügyben érintett cégüket B & B CHOKO néven. Az első évben Zsolt volt az ügyvezető, 2001 augusztusában azonban - még a rendőrség által vizsgált időszak előtt - kiszállt. Ekkor a fivérek édesapja, idősebb Barabás Ernő lett a 90 százalékos tulajdonos, ifjabb Barabás Ernő pedig az ügyvezető. Az időközben B & B CSOKI nevet felvevő céget 2005-ben eladták két szlovák állampolgárnak, majd 2008-ban felszámolták.

A társaságnak cégjogilag nincs köze a Hell Energy Kft.-hez, illetve elődjéhez. A felállás azonban ma is némileg hasonló, hiszen a Hellben is idősebb Barabás Ernő a minősített többségi tulajdonos, fia, Ernő az ügyvezető, Zsolt pedig egy nagyon rövid időszakot kivéve nem jelent meg a nyilvántartásokban. Ennek ellenére vezető szerepére utal, hogy Mengyi Roland, a megye fideszes képviselője a honlapján Zsolttal látható egy közös fotón, a politikus pedig a képaláírás szerint a Hell Energy vezetőjének tartja őt.

Hivatalosan azonban Barabás Zsolt ma csak a csoporthoz kapcsolódó logisztikai cégekben van jelen tulajdonosként, ilyen például a XIXO Water Kft. vagy a BHS Trans Kft. Ugyanakkor az is látványos egybeesés, hogy lakhelye Budapesten, a Károly körúton van, pont ott, ahol 2007 februárja óta a Hell székhelye is található (miközben a cég operatív irányítását egy budaörsi irodaházból vezénylik).

Ügyesen összerakott cég, jókor elindítva

Az energiaital-piac több ismerője szerint a Hell egy jól összerakott, ügyesen navigált társaság. A Hell azt állítja magáról, hogy indulásához nem volt szükség nagyobb tőkére, kezdetben lengyelországi bérgyártásban készültek az italai, a marketing pedig rendezvények támogatásán alapult. Az energiaital-piachoz értők szerint ez lehetséges, ráadásul a Barabás testvérek jókor éreztek rá a trendekre, és ügyesen építették fel a márkát.

Energiaital-céget indítani elvileg nem nagy kunszt, az italreceptek viszonylag egyszerűek, és könnyen lehet olyan üzemet találni, amely 3-5 millió forintért legyártja az induló készletet. Nem csoda, hogy a különféle márkák jönnek-mennek, sokan próbálkoznak, és sokan el is buknak, a piacon jelenleg is több tucat fajta energiaital kapható. A nehézség ugyanis a logisztikában és a kereskedelmi értékesítésben van, ehhez már több pénz és szakértelem szükséges. Barabásék arra is ráéreztek, hogy a márkaépítésre kell koncentrálniuk, csak ezzel tűnhetnek ki az egyébként akkor még teljesen egyforma, tutti-frutti ízvilágú tömegből.

A Gfk Hungária piackutatótól kapott adatok megerősítik, hogy a piac mostanra konszolidálódott, a teljes Magyarországon eladott energiaital mennyiség közel 60 százalékát három márka, a Hell, a Bomba és a Red Bull fedi le. Egészen sokáig aranybánya volt a termék, a fiatalok körében a fogyasztás folyton nőtt, ez a trend csak 2012-ben szakadt meg, akkor összességében 2 százalékkal csökkent a vásárlók száma. Így is a háztartások közel negyede vásárol rendszeresen energiaitalt, évente 160 millió doboz fogy. Barabásék és a Hell vezetői azonban ezúttal is időben léptek, az utóbbi években az exportra koncentrálnak - külföldi értékesítésük számairól azonban nem nyilatkoznak.

Felismerték, mikor kell háttérbe vonulni

A legnagyobb szava a családban a testvérpárt ismerők szerint mindig idősebb Barabás Ernőnek volt, akinek tekintélye üzleti és családi szempontból egyaránt megingathatatlan, fiai legendának tartják az apjukat. A Barabás fivéreket kifejezetten jó üzleti érzékkel megáldott vállalkozóknak tartják. Rejtőzködésüket részben a cukorügynek, részben pedig annak tudják be, hogy azon a vállalati szinten, amelyre eljutottak, már nem mozognak otthonosan. "Nem öltönyösök, inkább farmernadrágosok" - mondta róluk egy üzletember. Szerinte ha egy szórakozóhely-üzemeltetővel kell üzletelni, ahhoz kiválóan értenek, vérükben van az utcai kereskedők ösztöne. A budapesti menedzservilágban azonban már nem boldogulnának jól.

A versenytársak nagyra tartják a Barabás testvéreknek azt a képességét, hogy időben hajlandóak voltak a háttérbe vonulni, és a menedzseri, vállalatvezetési feladatokat olyanokra bízni, akik tényleg profik a szakmában. Amikor a Hell 2006-tól kezdve felpörgött, a a vállalat vezetésére az üdítőital- és élelmiszerpiacról igazoltak profikat, akik nagyot lendítettek a cég szekerén, ma pedig már piacvezetőként diktálhatnak. A Hell 2011-ben 5,9 milliárd forintos árbevétel mellett 538 milliós üzemi nyereséget könyvelt el.

Egy Ferrari Miskolcon

A társaság eddig összesen kilenc - uniós és magyar - pályázat keretében 1 milliárd 450 millió forint támogatást is kapott, ezt később a versenytársak és a sajtó is támadta. A társaság szerint beruházásaik összértéke 5 milliárd forint, a folyamatban lévő projektek mellett a teljes fejlesztési összeg pedig meghaladja majd a 7 milliárdot.

Ernő és Zsolt információnk szerint autómániás, a garázsban otthon nagy értékű kocsik sorakoznak. Ha Miskolc utcáin valaki egy Ferrarit lát, az könnyen lehet Barabás Zsolt autója. Ehhez is köthető, hogy a Hell kifejezetten szeret az autós rendezvények promóciós szponzora lenni, sőt, első magyar cégként még egy Forma-1-es csapat, a Williams támogatásába is beszállt pár évig.