Amíg tudtuk, védtük a Magyar Posta egyeduralmát

Színre lép Budapesten az osztrák posta. A karácsonyi képeslapokat ugyan nem viszik el, a cégek számláit viszont igen. Hamarosan indul a verseny.

A Budapesten és az agglomerációban lakók számára hamarosan valósággá válik az egykori film címe: a postás mindig kétszer csenget. Pontosabban: két postás csenget, egyszer-egyszer. A Magyar Posta levélkézbesítői mellett a fővárosban és környékén nemsokára megjelenhetnek a Feibra Kft. postásai is, akik elsősorban számlákat és direktmarketing-küldeményeket dobhatnak majd be a levelesládákba.

Az emberek egyelőre ennyit érzékelhetnek abból, hogy a postai piacon januártól teljesen szabaddá vált a verseny. Míg csomagot és 50 grammnál nagyobb súlyú küldeményt eddig is bármely cég szállíthatott, az 50 gramm alatti leveleknél a gyakorlatban csak most szűnik meg az állami cég monopóliuma. A Feibra a januárban megnyíló lehetőségre elsőként és eddig egyedüliként startolt rá, tulajdonosa, az osztrák posta (Österreichische Post AG) regionális terveinek részeként.

A cég elindulásának engedélyeztetése már eddig is több mint három hónapot vett igénybe, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a végső pecsétet még mindig nem nyomta rá az iratokra. Legutóbb április elején szólította fel nyilatkozattételre a társaságot, amely reméli, hogy ennek teljesítésével az utolsó bürokratikus akadályt is leküzdi.

Magyarország így is az utolsó utáni időpontig védte az állami cég monopóliumát. Kezdetben az európai uniós szabályozás 2008-tól szerette volna elérni a teljes verseny beindítását, ám erre az időpontra nem csak a 2004-ben csatlakozott, hanem még bizonyos régebbi tagállamok sem tudtak felkészülni. Ezt látva a liberalizációt 2011-re tolták ki, a 2004-es bővítés államai - köztük Magyarország - pedig elérték, hogy csak 2013-tól kelljen megnyitni a piacukat. A lemaradókkal együtt mozgott egyébként például Görögország is, amely speciális földrajzi viszonyaira hivatkozva indokolta felkészületlenségét.

A 2013-as határidő közeledtével is mindent megtett Magyarország azért, hogy ne induljon be a verseny. A liberalizáció játékszabályait lefektető, tavaly megalkotott első törvénytervezet olyan technikai és pénzügyi feltételekhez igyekezett kötni a piacra lépést, hogy azt gyakorlatilag senkinek se érje meg megtenni. Végül a szabályok némileg enyhültek, a Feibrának például 20 millió forintot kellett vagyoni biztosítékként bemutatnia, hogy elindulhasson, ha azonban egy cég országosan szeretne szolgáltatni, akkor megközelítőleg ennek a dupláját kell igazolnia.

A hatóságok eddig az engedélyezés összes eljárási határidejét maximálisan kihasználták, és április elsején már az utolsó lehetőségbe kapaszkodtak bele, amikor nyilatkozattételre kérték a Feibrát. Ezt elvileg akárhányszor megtehetik, és az eljárás minden egyes esetben 30 nappal meghosszabbodik. Az osztrák leányvállalatnál ennek ellenére úgy számolnak, hogy hamarosan elindulhatnak a szolgáltatással.

Kétezer levél felett állnak csak szóba

A Feibra ügyvezetője, Justin István elmondta, hogy a lakossági levélfelvételbe és kézbesítésbe - egyelőre - nem vágnak bele. A postákkal elégedetleneknek tehát nincsenek jó hírek, egyelőre nem lesznek osztrák mintájú posták Magyarországon, ahol a sárga csekket is fel lehetne adni. "Az üzleti ügyfeleket célozzuk meg, és első körben csak Budapesten, illetve 15 agglomerációs településen" - mondja Justin István.

A lakosság tehát csak címzett lesz a Feibránál, feladó egyelőre nem. A tervek szerint a cég lépésről lépésre tesztelné a piacot, és a tapasztalatoknak megfelelően terjeszkedne. Ha bejönnek a számításai, akkor év végéig megjelenhet a megyeszékhelyeken is, jövőre pedig további 20-25 városban, de továbbra is szigorúan az üzleti ügyfelekre koncentrálva.

Később elképzelhető, hogy beindulnak olyan szolgáltatások, mint az ajánlott vagy térítvevényes küldemények felvétele, és a szabályozás szerint ehhez már szükség van saját postai hivatalok vagy legalább üzletekben bérelt postai sarkok létesítésére. Ez azonban csak a távoli jövőben várható.

A verseny ennek megfelelően csak a számlákat és marketingcélú leveleket rendszeresen küldő cégek megrendeléseiért indul be. A nagy európai piacok tapasztalatai arra utalnak, hogy a liberalizációnak köszönhetően akár 10-15 százalékot is elérhet a díjak csökkenése. A Feibra az említett szolgáltatási területen alapvetően olyan ügyfeleket keres, amelyek egyszerre legalább kétezer levelet feladnak. A címzettek viszont bárhol lehetnek, hiszen a kézbesítést a Magyar Posta elvégzi, ha azokat a Feibra a saját postásaival nem éri el.

Több tízmilliárdos a piac

Az árak ebben az üzleti szegmensben mindig egyedi alkukban dőlnek el. A Magyar Postának ugyan van nyilvános listaártáblázata, de a valóságban a cégek által fizetett összegeket ez nem tükrözi. Egy cég szempontjából azonban érdemi változás lehet, hogy eddig csak a Magyar Postával alkudozhatott, mostantól pedig két szolgáltatót versenyeztethet egymással.

A lakosság az elmúlt években tömegesen szokott át az SMS-re és az e-mailre mint írott kommunikációs formára. A Magyar Posta árbevételének mintegy felét, körülbelül 85 milliárd forintot szerez egy évben a levélforgalomból, és ennek a szegmensnek az üzleti előfizetők adják a jelentős részét, ez utalhat a potenciális piacméretre. Az állami vállalat egyelőre nem tudott tájékoztatást adni arról, hogy bevételének pontosan mekkora része származik a monopóliummal védett tevékenységből.

A Feibra tavaly mintegy 2 milliárd forintos árbevételt ért el, és 3 millió (50 grammnál nagyobb súlyú) direktmarketing-levelet kézbesített. Nem a nulláról indul tehát, logisztikai rendszereinek fejlesztésével nagyobb mennyiségű levélforgalom kiszolgálására is képes lesz.