Hol lakik a legtöbb adócsaló?

2013.04.17. 6:10

Húsz százalék alá süllyedt az eltitkolt jövedelmek aránya Magyarországon egy új tanulmány szerint. De hol feketéznek a legtöbbet?

Nem ott keresik a legtöbb pénzt feketén az emberek, ahol a legmagasabbak a bejelentett jövedelmek, de jellemzően nem is ott, ahol a legalacsonyabbak. A feketegazdaság aránya olyan térségekben igazán magas, ahol a jövedelemszint valamivel az átlag alatt van - így foglalhatók össze annak a tanulmánynak a megállapításai, amelyet kedden hozott nyilvánosságra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI).


Az egy főre jutó be nem jelentett lakossági jövedelmek aránya az összes jövedelemből

A magyarországi rejtett lakossági jövedelmek kistérségi szintű eloszlását feldolgozó tanulmány tehát rácáfol arra az előítéletre, hogy a gazdag környékeken jelentős részben seftelésből származnának a bevételek, de arra is, hogy a legszegényebbek messziről elkerülnének minden bejelentett jövedelemszerzési formát. Azaz feketézés főleg ott van, ahol nincs sok jó munkalehetőség, de azért mozog a gazdaság.

Nagyok a térségi különbségek

A hazai feketegazdaság arányáról riasztó számok forognak a köztudatban (gyakran emlegetnek 30 százalékot), pedig a kétezres évek óta, különböző módszerekkel készített szakértői becslések csökkenő tendenciát mutatnak. Manapság 18 százalék körülire teszik az arányt, és ezt a GVI is megerősítette: a számítások 17-18 százalékos mértéket mutattak. Ez egyébként egybevág a feketefoglalkoztatás 16-18 százalékos arányát mutató friss kutatásokkal.

A most megjelent, 2010-es adatokkal dolgozó tanulmány újdonsága, hogy kistérségekre bontja le a számokat, és noha hangsúlyozza, hogy durva becslésről van szó, a tendenciák elég jól kirajzolódnak belőle. Mindenekelőtt az, hogy a szórás kimondottan nagy: a rejtett gazdaságból származó egy főre jutó éves jövedelem 60 és 440 ezer forint között mozog, a becsült teljes jövedelemhez való aránya pedig 4 és 38 százalék közötti.

Az egy főre jutó hivatalos éves jövedelem összege néhány kistérségben (ezer forint)

Bodrogközi kistérség 666,8
Csurgói kistérség 813,2
Debreceni kistérség 1128,8
Budaörsi kistérség 1411,7

 

A feketejövedelmek aránya néhány kistérségben (%)

Dunaújvárosi kistérség 4,4
Bácsalmási kistérség 31,0
Kiskőrösi kistérség 35,3
Hajdúhadházi kistérség 37,9

A teljes táblázat megtekinthető itt.


Az adatok azt mutatják, hogy ahol a legmagasabbak a lakossági jövedelmek, ott a legkevesebb a be nem jelentett jövedelem, tehát itt a legfehérebb a gazdaság. E kistérségekben ugyanis jellemzően nagyvállalatok a fő foglalkoztatók, amelyek nagyobb valószínűséggel és súllyal alkalmaznak bejelentett munkaerőt. Jól látszik ez, például Dunaújváros vagy Paks esetében - áll a tanulmányban.

Nagyobb az eltitkolt jövedelmek aránya a legszegényebb kistérségekben, de messze van a másik véglettől. Ennek oka vélhetően az, hogy az ilyen térségek fő bevételi forrása az állami újraelosztás (nyugdíj, segélyek stb.), pluszjövedelemre pedig alig van lehetőség. Az ilyen helyeken még feketemunka sem nagyon van, így nem is tudja felfelé húzni a mutatót.

Bács-Kiskun elsötétedik

A térképen is látszik, hogy a feketegazdaság mértéke elsősorban a jövedelemszint vidéki átlagához közeli kistérségekben magas, így Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megye nyugati, viszonylag fejlettebb felén, valamint egységesen Bács-Kiskun megye szinte egészében. Érdekes, hogy mindezt a lakosságszámmal összevetve úgy tűnik, a népesség súlyához képest jelentős arányú be nem jelentett jövedelem inkább a kevésbé népes kistérségekre jellemző.

"Fontos eredmény, hogy a tanulmány megerősítette, a rejtett gazdaság arányára vonatkozó 18 százalékos becslés jó, a 30 százalékos rejtett gazdaság már a múlté. Az adatok azonban 2010-esek, azóta a be nem jelentett jövedelmek aránya feltételezhetően nőtt. A minimálbér-emeléseknek mindig van ilyen hatásuk, az elvárt béremelésnek is lehetett" - mondta az [origo]-nak Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, a tanulmány társszerzője.

A módszertanról

A tanulmány hivatalos jövedelemként a 2010. évi összevont adóalap összegéből indult ki, az állami juttatások összegével kiegészítve. A tényleges jövedelem becsléséhez pedig olyan tényezőket vett figyelembe, mint a háztartási villamosenergia-felhasználás, a személygépkocsi-ellátottság, a járművek átlagéletkora, a kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, valamint a közgyógyellátási igazolványban részesítettek száma.