Európai bankárai és topbrókerei akár milliárdos jutalmakat is zsebre tehettek az elmúlt években, még azután is, hogy számos bank állami segítségre szorult. Az unió megelégelte a kifizetéseket és drasztikus korlátokat állít fel. A magyar bankárok életét ez nem forgatja fel.

Jövő januártól legfeljebb annyi bónuszt tehetnek zsebre Európa bankárai, mint amennyi pénzt fizetésként egy év alatt megkaptak - döntött kedden az Európai Parlament (EP). E főszabály alól legfeljebb akkor térhetnek el a bankok, ha a részvényesek kétharmada ennél nagyobb bónuszt ítél meg a vezetőknek, ekkor a plafon az évi fizetés kétszerese. A prémiumok visszafogása mellett 2014 januárjától a kifizetésük is a korábbinál szigorúbban történik: ha a fizetésénél nagyobb összegű bónuszt kap valaki, akkor ennek legalább a negyedét öt évig vissza kell tartani.

A magyar bankárok életét mindez nem fogja felforgatni. Magas fizetések és csinos bónuszok persze nálunk is vannak, de az [origo]-nak háttérből nyilatkozó banki szakemberek szerint ezek mértéke eddig sem haladta meg az éves fizetések összegét, az EP által előírt halasztott kifizetést pedig ma is több banknál alkalmazzák. "Általában néhány hónapos prémiumok a jellemzőek, nem lennék meglepve, ha a korlátozás nálunk egy árva lelket sem érintene" - mondta el az egyik banki vezető.

A bónuszok összegét ennek ellenére igen diszkréten kezelik az érintettek, a legnagyobb bankokhoz intézett körkérdésünkre sem kaptunk konkrét válaszokat. Ezeket az adatokat még a két tőzsdén lévő bank (az OTP és az FHB) sem hozza nyilvánosságra, legfeljebb annyit, hogy milyen elvek alapján és milyen konstrukcióban jutalmazzák a kiemelt dolgozókat. Az OTP-nél például (az április 26-ára összehívott közgyűlés egyik előterjesztése szerint) a bónuszok felét készpénzben, másik felét pedig - részvényenként maximum 2000 forintos árfolyam-kedvezménnyel - OTP-részvényben fizetnék ki.

Mégis, mennyit?

Az MKB Bank néhány évvel ezelőtt publikált javadalmazási politikája azért ad némi támpontot a konkrét összegekre is. Eszerint az ügyvezető igazgatók és feletteseik maximum 500 ezer eurót (durván 150 millió forintot) vehetnek fel egy évben. Ebbe a keretbe bele kell férnie az alapbérnek és a bónuszoknak is, és az utóbbi nem haladhatja meg a fizetést, vagyis legfeljebb 250-250 ezer eurót lehet bérként és prémiumként zsebre tenni. 

Cikkünk megjelenése után az MKB ezt úgy pontosította, hogy ezek a szabályok a bajor tulajdonos, a BayernLB csoportszintű elveit tükrözik. Az uniós direktíva alapján készült dokumentum szerint a német bankcsoport alkalmazottai közül senkinek a teljes éves javadalmazása nem lépheti túl az 500 ezer eurós limitet, de ez az összeg a németországi jövedelmi viszonyokra szabott, a hazai állapotoktól nagyon távol áll. Az MKB Bank az évente, a magyar bankszektorban elvégzett bérfelmérés megállapításai szerint, a piaci átlagot nem meghaladóan fizeti minden munkatársát - hívták fel rá a figyelmet az MKB sajtóosztályán.

A hazai gyakorlat szerint a bónuszokat több részletben, halasztva fizetik ki, és például az MKB-nál - hasonlóan más bankokhoz - évente újraértékelik a jogosultságot, hogy tényleg megérdemli-e a bónuszát a bankár. Ha a bank pénzügyi mutatói menet közben leromlottak, akkor a még ki nem fizetett bónuszt visszatartják, de szélsőséges esetben a már folyósított összeget is visszafizettethetik a dolgozóval, ha az illetőt például csaláson kapják, vagy olyan súlyosan szegi meg a szabályokat, hogy igazolhatóan kárt okoz a banknak. A halasztott - mondjuk 3 év alatt történő - kifizetés azért is tipikus, mert így lehet kivédeni, hogy a bónusz felmarkolása után azonnal távozzanak a dolgozók.

Voltak mesés kifizetések

Az unió legerősebb pénzügyi központjának számító Londonban ezt időnként megtették, mert megtehették. Sok európai országban eddig a magyarországinál jóval lazábban és bőkezűbben bántak a banki csúcsvezetőkkel, ami az uniós döntéshozók érvelése szerint a rövidtávú sikerekért túlzott kockázatvállalásra és felelőtlenségre ösztönözte a bankárokat, és hozzájárult a pénzügyi válság 2008-as kirobbanásához.

A probléma alapvetően nem a kereskedelmi bankoknál, hanem az értékpapír-kereskedelemmel, devizával, kockázatos határidős ügyletekkel foglalkozó befektetési bankoknál jelentkezett. (Ez az intézmény Magyarországon nem jellemző, nálunk univerzális kereskedelmi bankcsoportok vannak, amelyek végeznek ugyan brókeri tevékenységet, de a tranzakciók nagyságrendje és összetettsége nem hasonlítható össze azzal, ami Nyugat-Európában, főleg Londonban zajlik.)

Ezeknek a bankoknak a vezetői és csúcsbrókerei a válság előtti években valóban megkaphatták bónuszként az 1-2 százezer eurós fizetésük ötszörösét is, ami főleg az után gerjesztett indulatokat, hogy több bankot az adófizetők pénzéből kellett megmenteni. A Royal Bank of Scotland (RBS), a brit Northern Rock, a német Commerzbank vagy a spanyol takarékszövetkezetek is kaptak állami segítséget, de volt, hogy a mesés bónuszok kifizetése a mentőcsomag után sem állt le.

Nagy port kavart például az RBS száz bankárának az ügye, ők közel 1 milliárd fontnyi bónuszt kaptak 2011 februárjában, annak ellenére, hogy a banknak 1,1 milliárd fontos vesztesége volt, és hogy ne menjen csődbe, már túl volt egy állami mentőakción. A BBC-nek a bank vezetői ezt azzal indokolták, hogy a menedzsereiknek versenyképes csomagot kell adniuk, ha azt akarják, hogy kivezessék a bankot a válságból, és képesek legyenek visszafizetni az adófizetők pénzét.

London egyedül maradt

Az új szabályozást hosszú vita előzte meg. Az uniós pénzügyminiszterek utoljára március elején ültek össze, addigra már Nagy-Britannia kivételével valamennyi uniós tagállam a szigorítások pártjára állt. London viszont az utolsó pillanatig harcolt a bónuszplafon ellen, a város szókimondó polgármestere, Boris Johnson például - a Guardian tudósítása szerint - úgy fogalmazott: "ez a legnagyobb szemfényvesztés azóta, hogy Diocletianus császár megpróbálta fixálni a zöldségek árát a római birodalom területén".

A brit ellenérvek szerint az intézkedésnek az lesz a fő következménye, hogy az unió és természetesen London pozíciójának gyengülése kárán New York, Szingapúr vagy Zürich erősödik meg, ezek a városok majd elszívják London pénzügyi erejét. Zürich esetében az érvelés kicsit sántít, mivel egy márciusi népszavazáson Svájcban nagy fölénnyel döntöttek arról, hogy a részvényesek megvétózhassák a topmenedzserek fizetését és bónuszait. Ott ugyanis szintén egy államilag kisegített bank (az UBS) és egy gyógyszercég (a Novartis) bónuszai ütötték ki a biztosítékot. Amerikában és a Távol-Keleten azonban nincsenek az európaihoz hasonló bónuszkorlátozások, a New York és Szingapúr versenyelőnyétől tartók aggodalmai így jogosnak tűnnek.