Rogán: A különadók 2016-ig maradhatnak

2013.04.18. 11:02

A kormány már vizsgálja a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonását, az erről szóló törvény még a nyár előtt a parlament elé kerülhet - mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti reggelijén csütörtökön. A politikus arról is beszélt, hogy a különadók fennmaradásával a következő kormányzati ciklus közepéig számolni kell, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választást 2014-ben.

Rogán Antal szerint "akármilyen kormány is jön 2014-ben - szinte biztos, hogy a különadókkal a következő ciklus közepéig, második feléig kalkulálni kell", mert érdemi gazdasági növekedés nélkül csak ezekkel a különadókkal tartható egyensúlyban a magyar költségvetés.

Rogán szerint az államnak arra kell törekednie, hogy egy hosszú távon fenntartható egyensúlyi pályát alakítson ki, ez pedig növekedés nélkül nem lehetséges. "Ha van valamire nézve kockázat 2013-ban Magyarországon, az kétségkívül növekedési kockázat" - mondta.

A héten beadott konvergenciaprogram kapcsán kifejtette: a kormány "sokkal nagyobb óvatossággal figyel oda" az Európai Bizottság észrevételeire, mert mint mondta, tavaly bebizonyosodott, hogy a bizottság szakértői sok ponton "rendszeresen és folyamatosan tévedtek". Emlékeztetett arra, hogy a kormány alapvetően a bizottság számításait alapul véve háromszor is korrigálta a 2012-es büdzsét.

Nincs szükség további megszorításokra

Rogán Antal hangsúlyozta, hogy a konvergenciaprogramot az elfogadott költségvetés betartására építették fel. Kifejtette: 2013-ban több olyan lépés van, ami miatt az idei költségvetésben is kisebb kockázat van a jegybanki veszteség megtérítéséhez kapcsolódóan, és akár 80-100 milliárd forinttal is alacsonyabb lehet a jegybank vesztesége az idén.

Ebben segíthet az új jegybanki vezetés több lépése is, így például a kéthetes betétek állományának korlátozása. Ezen túlmenően a magyar kormány inkább azzal kalkulál, hogy szükség esetén zárolja a tartalékokat, és nagyobb hangsúlyt helyez a bevételek behajtására. "Úgy látjuk, hogy ma még nincs olyan kockázati tényező, ami azt indokolná, hogy plusz egyensúlyjavító intézkedéseket fogalmazzunk meg" - emelte ki Rogán Antal.

Úgy értékelte, az ország növekedési potenciálját javíthatja az uniós források hatékonyabb kihelyezése, valamint a vártnál alacsonyabb infláció, amelynek köszönhetően lényegesen javul a háztartások jövedelmi pozíciója.

A hitelezésről annyit mondott, a Magyar Nemzeti Bank "rendkívül óvatosan, talán segíthet abban", hogy a legkockázatosabb termékek kiváltása fokozatosan megtörténjen. Ez nem a kiáramló hitelmennyiséget fogja növelni, hanem inkább a hitelportfólió minőségét javítja - húzta alá a frakcióvezető.

Jöhet az összevonás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Banknak az összevonásával kapcsolatban azt mondta, hogy a jogszabálytervezet beterjesztése előtt a kormány konzultál majd az Európai Központi Bankkal (EKB), de hozzátette azt is, hogy nem lehet a teljes PSZÁF-ot az MNB-be beolvasztani. 

Rogán Antal emlékeztetett: tavaly a kormány abban maradt az EKB-val és az EB-vel, hogy a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása csak az MNB új vezetésének hivatalba lépése után kerül napirendre. "Ezt be is tartottuk, ennek megfelelően most ismét napirenden van a téma", és a világ is ebbe az irányba halad - mondta.

Szerinte a makro- mellett a mikroprudenciális jogait is erősítik a jegybankoknak, vagyis felügyeleti jogosítványokat kapnak. Európában öt olyan ország van, ahol a teljes felügyeleti rendszer a jegybanknál van, míg nyolc olyan, ahol semmilyen pénzügyi felügyeleti jogkört nem delegáltak a jegybankhoz, és az összes többi országban egy köztes állapot van - fűzte hozzá.

"Az én meggyőződésen azonban az, hogy nem lehet a teljes PSZÁF-ot beolvasztani az MNB-be" - jelezte Rogán Antal, kiemelve, hogy vannak olyan jogkörök, amelyek nem a jegybankhoz tartoznak. A fideszes képviselő ezek között említette az értékpapír-piaci felügyeletet, amelynek személyes véleménye szerint külön kell maradnia. A biztosításfelügyelet azonban "már egy jó kérdés", itt a kormány mindkét fél véleményére kíváncsi - jegyezte meg. Emondta azt is, hogy a PSZÁF és az MNB összevonásával kapcsolatos döntés idén még biztosan megszületik, sőt az erről szóló jogszabálytervezet már a nyár előtt a parlament elé kerülhet.

Korábban megírtuk, hogy a két szervezet összevonásának ötlete Matolcsy György jegybankelnöki kinevezését követően került újra elő a jegybankban, és a jegybanki stáb volt az, amelyik a szuperhatóságra vonatkozó törvénytervezetet előkészítette. Matolcsy György az összevonással kapcsolatban az MTI-nek azt mondta, üdvözli és támogatja az elképzelést, és ha az megvalósul, akkor szükség lesz egy harmadik alelnökre az MNB-ben.