Mindenkinek olcsó a letelepedési kötvény

2013.04.25. 13:30

Az állam jól jár, mert csak 2 százalékos kamatot kell fizetnie a befektetőknek, a külföldiek pedig olcsón hozzáférnek a schengeni övezethez - mondták el a PwC Magyarország szakértői a letelepedési kötvényről, amely szerintük vonzó az Európában máshol elérhető hasonló papírokhoz képest.

A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a magyar letelepedési kötvény számos befektető érdeklődését felkeltette, és sok külföldit vonzhat Magyarországra, mivel a letelepedési engedély birtokában a külföldi nemcsak Magyarországra, de a schengeni övezet valamennyi államába is vízummentesen utazhat be.

Imecs Attila, a PwC adóosztályának menedzsere elmondta, hogy a 250 ezer euróért megvásárolható, 5 éves futamidejű kötvény olcsónak számít Európában: Nagy-Britanniában 1 millió font a minimális összeg, Spanyolországban pedig - bár csak 150 ezer eurót kell kifizetniük - ingatlant is kell vásárolniuk a külföldieknek, amelyet a későbbiekben sokkal nehezebben vagy bizonytalan áron tudnak készpénzre váltani.

Célponttá válhatunk

"Jelenleg Magyarország nem tartozik a kiemelt bevándorlási célországok közé, a tehetősebb harmadik országbeli réteg idáig inkább Nagy-Britanniát vagy más EGT-ország lehetőségeit preferálta" - mondta Imecs Attila, aki szerint ez a helyzet most megváltozhat. "Magyarország a befektetendő összeg, valamint a földrajzi adottsága miatt is jelentős előnyt élvezhet és versenybe szállhat más országok hasonló lehetőségeivel" - vélte a szakértő, hozzátéve, hogy ehhez viszont egyszerűsíteni kellene a kötvényvásárlás folyamatát.

A folyamat jelenleg a következőképpen zajlik: a befektető minimum 250 ezer euró értékben speciális értékpapírt vásárol, ezzel hozzájuthat egy 6 hónapos tartózkodási engedélyhez. Ez alatt az idő alatt kérelmezheti a letelepedését Magyarországon, a hatóságoknak is ennyi idejük van a kérelem elbírálására. A hatóságok megvizsgálják, hogy a befektető nem büntetett előéletű-e, és teljesít-e bizonyos előírásokat (például fizeti a lakhatását és az egészségügyi ellátását). A letelepedési engedélyt nem feltétlenül kapja meg a befektető, de ha igen, akkor ennek birtokában 5 éven át szabadon utazhat az Európai Unión belül (jelenleg minden egyes beutazáshoz vízum kell), ez az engedély kvázi olyan, mint egy magyarországi személyi igazolvány. Öt év elteltével kérheti az engedély meghosszabbítását.

A magyar államnak mindez azért jó, mert a 4-5 százalékos kamatra felvett hiteleket 2 százalékosra strukturálhatja át ezekkel a kötvényekkel. Ráadásul, mint a PwC szakértői rámutattak, a letelepedési engedéllyel rendelkezők már Magyarországon fognak adót fizetni (szja-t, tb-járulékot), és mivel várhatóan át is helyezik az országba a gazdasági tevékenységüket, jövedelmük egy részét mindenképp Magyarországon költik el, ezáltal az áfabevételeket is növelni fogják.

Kínaiak, vietnamiak

Első körben Kínából és Vietnamból érkezhetnek a befektetők, jelenleg ugyanis kizárólag a Hungary State Special Dept Fund nevű cég közvetítésével lehet a papírokhoz hozzájutni, kifejezetten e két távol-keleti országból. Ezzel a társasággal az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága kötött szerződést idén márciusban, és annyit lehet róla tudni, hogy a Kajmán-szigeteken jegyezték be.

Rogán Antal, a bizottság elnöke néhány napja ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy a cég szerinte nem offshore, mert ismertek a tulajdonosai. A fő tulajdonos a kínai Wanhua cég vezetője, Simon Mu, a további tulajdonosok pedig Boros Attila, Lian Wang (korábban a Deutsche Bank és a Morgan Stanley munkatársa) és Jonathan Chan, az üzleti életben ismert nevek.

A PwC szakértői szerint a Kajmán-szigeteki bejegyzésnek az lehetett az oka, hogy Kínában és Vietnamban nagyon nehéz bejegyeztetni egy vállalkozást, magyar cég meg azért nem tudja ellátni ezt a feladatot, mert a befektetők közelében kell működnie, hogy vízum nélkül odautazva megvásárolhassák a magyar kötvényeket. Ez a cég egyébként április 8-án arra is jogosultságot kapott, hogy a már Magyarországon tartózkodó kínai és vietnami állampolgárok esetében is eljárhasson.

A PwC szakértői arra számítanak, hogy a jövőben további külföldi bejegyzésű vállalkozások jönnek majd létre, például Oroszországban, Ukrajnában vagy az arab térségben, hogy az ottani befektetőket is megcélozzák. Ezek lehetnek külföldi magánszemélyek vagy többségi tulajdonukban lévő cégek, amelyek szeretnének letelepedni Magyarországon.

Decemberben döntöttek róla

A parlament tavaly decemberben szavazott arról, hogy a harmadik országbeli (nem az Európai Gazdasági Térségben élő) állampolgárok számára lehetővé teszi a speciális nemzetgazdasági érdekből történő letelepedést. A letelepedés alapfeltétele, hogy a külföldi magánszemély vagy a tulajdonában álló cég 250 ezer euró értékben vásároljon külön erre a célra kibocsátott magyar államkötvényt és ezt 5 évig meg is tartsa. A kormányzati várakozások szerint akár 1 milliárd euró is befolyhat a kötvényekből, a PwC szakértői szerint viszont 1500 külföldi befektető alkotja a potenciális kört, így durván 375 millió eurós bevétellel lehet számolni.