Sem idénre, sem jövőre nem jelez előre kellően alacsony - 3 százalék alatti - költségvetési hiányt az Európai Bizottság ahhoz, hogy megszűnhessen a Magyarországgal szemben kilenc éve folyó uniós deficiteljárás. Orbán Viktor vagy újabb lépésre, megszorításra határozza el magát, vagy megpróbálja politikai síkra terelni az ügyet, és meggyőzni Brüsszelt.

Az Orbán-kormány nem tudta meggyőzni az Európai Bizottságot a konvergenciaprogrammal. Brüsszel a ma nyilvánosságra hozott elemzésében idénre és jövőre is akkora hiányt becsül, amekkorával nem lehet kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól.

A bizottság idénre 3, jövőre pedig 3,3 százalékos költségvetési hiányt jósol. A szabályok szerint 3 százalék alatti deficitre van szükség ahhoz, hogy esély legyen a Magyarországgal szemben kilenc éve folyó és az uniós források befagyasztásával fenyegető uniós deficiteljárás befejezésére. (A GDP 0,1 százaléka 30 milliárd forintnak felel meg, vagyis idénre 30, jövőre 120 milliárdos hiánylefaragásra van szükség 3 százalék alatti deficithez.)

Két forgatókönyv

A kormány a két héttel ezelőtt Brüsszelbe elküldött konvergenciaprogramban nem jelentett be újabb intézkedést, bízott abban, hogy a tavalyi, vártnál is kisebb hiány elegendő lesz ahhoz, hogy meggyőzze a bizottságot, és 3 százalék alatti hiányt hozzanak ki a bizottsági szakemberek 2013-ra és 2014-re. A kormány a konvergenciaprogramban egyaránt 2,7 százalékos hiányt lát idén és jövőre.

Az Európai Bizottság két és fél hónappal ezelőtti előrejelzésében még némiképp pesszimistább volt, akkor idénre és jövőre is 3,4 százalékos költségvetési hiányt prognosztizált. A lényegen azonban nem változtat a ma közzétett elemzés: a deficiteljárás lezárásához valamit lépnie kell az Orbán-kormánynak.

Két forgatókönyv lehetséges: a kormány vagy megpróbálja politikai terepen megnyerni a harcot, és új kiigazítás nélkül meggyőzni az uniós pénzügy- és gazdasági minisztereket, hogy mégis rendben lesz az idei és a jövő évi költségvetés, vagy pedig újabb intézkedésre határozza el magát. Brüsszelt azonban aligha lehet újabb kiigazító lépés nélkül rábírni arra, hogy nézzenek át a bizottsági szakemberek számai felett. Ezt erősíti az uniós pénzügyi biztosnak a mai jelzése. Olli Rehn a bizottsági előrejelzést ismertető sajtótájékoztatón aláhúzta, hogy Magyarország kikerülhet a deficiteljárás alól, de ehhez további intézkedésekre van szükség.

A mai jelentést négy hét múlva követi az újabb Brüsszeli lépés. Akkor az Európai Bizottság megfogalmazza a végső döntést hozó testület, az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsa (Ecofin) számára, hogy mit tegyen a Magyarországgal szemben immár kilenc éve folyó túlzottdeficit-eljárással. Az Ecofin június 22-i ülésén hozza meg a döntést, amelyről azt érdemes tudni, hogy a kiindulópontja az Európai Bizottság mai jelentése és a május végi ajánlása, de a miniszterek másként is dönthetnek, mint amit a bizottság javasol. A kormány, ha biztosra akar menni, és új kiigazítás mellett dönt, azt elég júniusban is, az Ecofin-ülés előtt bejelentenie.

Az Orbán-kormány tavaly ősszel három megszorító csomagot is összeállított, több mint 500 milliárd forint értékben. Azokban túlsúlyban voltak az adóemelések, tehernövelések (például a közműadó bevezetése, energetikai cégeket terhelő különadó emelése), a kiadások lefaragása (például a közszférában nem lehet nyugdíj mellett dolgozni idén júliustól) a bevételnövelő intézkedések hatásához képest eltörpült.

A gazdasági növekedéssel és az államadóssággal sem állunk jól

A bizottság nem csak költségvetési téren látja borúsabban a közeljövőt. A gazdaság sem fog úgy pörögni, ahogyan a kormány várja. Orbánék szerint idén 0,7 százalékkal, jövőre 1,9 százalékkal nő a magyar gazdaság, ezzel szemben Brüsszel stagnálásközeli állapotot jósol erre az évre, szerintük az idén 0,2 százalékkal nőhet a gazdaság, jövőre pedig 1,4 százalékos bővülést valószínűsítenek.

Az államadósság elleni harc sem áll túl fényesen. 2011-ben a kormányhoz került a GDP csaknem 10 százalékának megfelelő magán-nyugdíjpénztári vagyon, ami azonnal 5 százalékponttal vitte lejjebb az államadósságot, mégis, a tavaly év végi adósságállomány mindösszesen 2,5 százalékponttal maradt el a 2010 végi adósságszinttől. Az bizottság szerint az idén ráadásul még emelkedni is fog az adósságállomány, és újra megközelíti a 80 százalékot. 2014-ben aztán újra adósságcsökkenés következhet be a bizottság szerint.

Brüsszel prognózisait nem szabad félvállról venni, és nem csak azért, mert azok alapján dönt az EU. Az elmúlt több évet végignézve az látszik, hogy a bizottság jobb előrejelző, mint a magyar kormány. Lásd alább:

GDP-becslések félévente az aktuális és a következő évre

2010.I.

2010.II.

2011.I.

2011.II.

2012.I.

2012.II.

 

2010-re

2011-re

2010-re

2011-re

2011-re

2012-re

2011-re

2012-re

2012-re

2012-re

Kormány-0,33,70,833,131,91,50,1-1,2
MNB-0,23,40,92,82,931,61,50,1-1,4
EB02,81,12,82,72,61,40,5-0,3-1,2
IMF-0,23,20,622,82,81,81,70-1
Reuters-0,12,60,82,42,73,21,71,7-0,3-1,1
Tény1,31,61,31,61,6-1,71,6-1,7-1,7-1,7


Szürkével a tényadattól legtávolabbi, világossal a legközelebbi értéket jelöltük