Matolcsy új embere mindig jól járt a Fidesszel

Gerhardt Ferenc, az MNB monetáris tanács tagja, új MNB-alelnök
Vágólapra másolva!
A jegybank kulcsterületének számító monetáris politikában gyakorlatilag kezdő, de a banki háttérterületek szervezésében, irányításában van tapasztalata Gerhardt Ferencnek, az MNB új alelnökének. Gerhardt óvatos úriember, aki jó érzékkel helyezkedik, és lelkiismeretesen próbálja beleolvasni magát a monetáris tanács anyagaiba is. Hetvenhez közel is gyakran feltűnik a bank kosárlabdaedzésein. Portré.
Vágólapra másolva!

2011 márciusának elején sokan meglepődtek Gerhardt Ferenc korábbi kollégái, ismerősei közül, amikor kiderült, ő lesz az egyik, akit a kormányoldal a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó testületébe, a monetáris tanácsba delegál. Az idén április elején aztán napvilágot látott, hogy Gerhardt Ferenc még feljebb lép, az MNB egyik alelnöke lesz, karrierje csúcsára ér. De milyen pályafutást tud a háta mögött a 69 éves bankár, és miért néztek nagyot sokan?

Az [origo] több mint egy tucat emberrel beszélt, akik Gerhardt hosszú pályafutása során dolgoztak vele egy helyen, némelyiküket barátság fűzi hozzá. Két kivétellel nevük elhallgatását kérve meséltek arról, milyennek ismerték meg a jegybank új alelnökét.

A Fidesszel mindig jól járt

Gerhardt mindig akkor állt az állam szolgálatába, akkor került állami bankok, egyszer pedig az MNB magas pozícióiba, amikor a Fidesznél volt a kormányrúd.

1999 júliusa és 2001 májusa között a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese volt, onnan az MFB tulajdonában lévő, privatizáció előtt álló Konzumbank első embere lett. Amikor 2002-ben a Fidesz elveszítette a választásokat, nem sokkal később Gerhardtnak is mennie kellett. 2005 februárjában újfent a jobboldal nyújtott neki segítő kezet, az első Orbán-kormány pénzügyminiszteréből jegybankelnökké választott Járai Zsigmond hívta az MNB-be, igazgatóként háttérterületek (informatika, beszerzések, műszaki szolgáltatások, bankműveletek) tartoztak hozzá. 2007-ben aztán Járainak lejárt a mandátuma, helyére az MSZP miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc jelölhetett. Simor András érkezte után pár hónappal Gerhardt házon kívül találta magát. 2010-ben Orbán Viktor újbóli kormányalakítása Gerhardtot ismerős helyzetbe hozta: júniusban újfent az MFB vezérigazgató-helyettese lett, majd onnan tette át a székhelyét háromnegyed év múlva a jegybankba.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Gerhardt Ferencnek Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője mutatja az utat a parlament gazdasági bizottságának ülésén. Többször együtt is ebédeltek a monetáris tanács kamatdöntő ülései előtt

Polgári háttér

Annak ellenére, hogy ilyen sokszor keresztezte a bankár útja a Fidesz-kormányét, több beszélgetőtársunk is azt mondta róla, hogy nem lehet beskatulyázni a jobboldalra, mindig mindenkivel igyekezett jóban lenni. Többen is azt mondták, nem emlékeznek egyetlen beszélgetésre sem, amely arra utalt volna, hogy elkötelezte magát bármelyik politikai párt mellett. Politikai nyilatkozatot senki sem tudott felidézni tőle.

Ha nyíltan nem is politizált, az elmúlt másfél évtizedet nézve mégis odasodródott a jobboldalra. Saját szavai szerint nem ő keveredett oda, hanem a Fidesz, ő pedig neveltetésénél fogva nem a baloldallal szimpatizált. Édesapja kisiparos, szabómester volt, innen hozta a konzervatív, polgári szemléletet, egyik informátorunk szerint "meg sem pörkölődött a szocializmusban, valahogyan átvészelte a rendszerváltás előtti időszakot". Az angolul, németül és franciául tudó Gerhardt az [origo] megkeresésére alátámasztotta ezt, elmondása szerint az MSZMP és a KISZ tagja sem volt, polgári beállítódását pedig csak erősítette, hogy a budapesti Piarista Gimnáziumban tanult és érettségizett.

A monetáris politika nem a területe

Hogy mégis sokan elcsodálkoztak, amikor értesültek arról, hogy a jegybanki alelnökséggel koronázza meg hosszú karrierjét, annak az az oka, hogy a szinte egybehangzó vélemények szerint nem is konyít a monetáris politikához. Makrogazdasági tudása is hiányos, márpedig egy jegybankárnak alapvetően ehhez a két területhez kell leginkább értenie. Igaz ez akkor is, ha közvetlen alelnöki feladataihoz nem tartozik majd a monetáris politika, hiszen a tanács belsős tagja és a jegybank egyik legmagasabb szintű vezetője lett.

Gerhardt Ferenc még a kereskedelmi banki tevékenységnek is csupán a háttér-támogatási területein mélyítette el igazán tudását, a "biznisz" részével, a hitelezéssel kevesebbet foglalkozott. Nemcsak az MNB-nél bízták rá még 2005-2007 között a támogató egységeket, hanem az MFB-nél is. Pályája nagy részét a Közép-európai Nemzetközi Banknál töltötte, amelyből a kilencvenes évek végén, a privatizációkor CIB Bank lett. Itt is a számvitel, informatika, műszaki szolgáltatások, folyamatszervezés, illetve a kontrolling tartozott a felügyelete alá. Forrásaink közül többen felhozták, hogy nem emlékeznek olyan banki konferenciára, rendezvényre, ahol az előadók között szerepelt volna, hiába van saját elmondása szerint is 30 éve a pályán.

Nem igaz, hogy a kereskedelmi banki életben az üzleti részhez nincs affinitásom - reagált Gerhardt, amikor szembesítettük a róla elmondottakkal. "Az igaz, hogy hitelezési területet nem vezettem, de ha másképp nem, a Konzumbank vezérigazgatójaként kellett értenem a biznisz részéhez is." Jónás Judit is azon a véleményen van, hogy Gerhardt ért a bank üzleti részéhez. Jónás a Konzumbanknál a hitelezési részleget vezette, amikor Gerhardt vezérigazgató volt. "Akkor 24 fiókja volt a Konzumbanknak, Gerhardt Ferencnek világos üzleti elképzelése volt arról, mi a feladata, funkciója egy akkora méretű kereskedelmi banknak, amelynek az állam a tulajdonosa. Nemcsak ötletei voltak, tett is azért, hogy a kitűzött üzleti célokat elérje a bank."

A makrogazdasági tudását megkérdőjelező vélemények is félrevezetőek, állítja Gerhardt. Lapunknak felidézte, hogy foglalkozott makrogazdasággal, 1980-ig, a mai Corvinus Egyetemen addig két diplomát is szerzett (ipari szakon okleveles közgazdász és külgazdasági szakon szakközgazdász lett), 1970-ben pedig a doktori címét sem szerezhette volna meg makrogazdasági tudás nélkül. Azt elismerte, hogy monetáris politikával speciálisan csak azóta foglalkozik, hogy a jegybank monetáris tanácsának tagjává választották.

Gerhardt egy dologhoz nagyon értett - ismerik el azok is, akik azt tartják róla, hogy a bankműködés üzleti részében nem erős -: az alá tartozó területeket jól fogta össze, kézben tartotta. Ez javarészben abból fakadt, hogy ügyes menedzserként jó kézzel válogatta maga alá a szakembereket, minden beosztottjához volt egy-két jó szava, és az adott téma szakértőinek véleményére bátran támaszkodott, meghallgatta a nagy tudású beosztottait. Ezért nem gyorsan hozott döntéseket, de ha kimondott valamit, azt nem kellett később visszavonni. Így ismeri Jónás is, aki szerint Gerhardt nem erőltette rá senkire az akaratát, lehetett vele vitatkozni, nem az a vezető, akitől félnie kellene a beosztottjának, ha polemizálni próbál vele.

Szorgalmas, fiatalos

Ha a monetáris politika távol áll is tőle, a szorgalmára nem panaszkodott senki, bár egyesek szerint az elmúlt két év során "nem sok tudás ragadt rá". A monetáristanács-üléseken ott van, egy másik belső rendezvényről, a hetenként megtartott monetáris fórumról is alig hiányzott (a jegybanki elemzők itt tájékoztatják a monetáristanács-tagokat az előző heti gazdasági adatokról, arról, hogy azok átalakítják-e a stáb által gondolt gazdasági képet, és a készülő jegybanki tanulmányokról is képet kapnak a tanácstagok), időnként rákérdez az őt foglalkoztató dolgokra. Olyannak ismerik a jegybanki dolgozók, mint aki komolyan veszi a munkáját, hétvégénként átrágja magát a vaskos anyagokon, amelyeket a jegybanki stáb készít a monetáris tanács számára.

Szeret bejárni az MNB-be, noha elég lenne hetente kétszer is megjelennie (az elmúlt két évben fixen keddenként és péntekenként volt találkozó a stáb és a monetáristanács-tagok között, illetve tanácsülés), rendszerint mindennap bemegy, elbeszélget a dolgozókkal. Közel a hetvenhez most is majdnem minden héten kosarazik az MNB-sek edzésén.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Gerhardt Ferenc a parlamentben a jegybank monetáris tanácsának másik tagjával, Bártfai-Mager Andreával

Jól helyezkedett

Az is elterjedt róla - ezt ő is alátámasztotta -, hogy nehezményezte, hogy a külsős monetáristanács-tagoknak (mint például neki) miért jár kevesebb béren kívüli juttatás a belsős (elnök és alelnökök) tanácstagokat megillető juttatásnál. A külsősöknek 2011 végéig nem járt jegybanki gépkocsi és telefonhasználat, a 2012 elején életbe lépett új jegybanktörvény alapján azonban már ezeket is megkapják.

A többség igazi úriembernek tartja, de előrejutása kapcsán többen azt is említették, hogy nagyon jól menedzseli magát. "Páratlan, ahogyan ráérzett, mikor hol kell lenni, mikor hova kell állni" - fogalmazza meg egyik beszélgetőtársunk, aki sok évig volt munkatársa az egyik kereskedelmi bankban.

Gerhardt Ferenc mindig pontos, a megjelenésére sokat ad, előre köszön, higgadt, kesernyés humorú ember. A művészet világa sem áll tőle távol. Az őt barátjának valló Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa is művészetkedvelőnek, tájékozottnak festette le.