Vargának nagyon hiányzik még vagy 80 milliárd forint

2013.05.08. 7:31

Nagyon elszámolhatta magát még Matolcsy György vezetése alatt a nemzetgazdasági tárca: a pénzügyi tranzakciós illetékből rossz esetben csak a betervezett összeg fele folyhat be a költségvetésbe. Vannak cégek, amelyek már külföldről intézik pénzügyeiket, és egyben utalnak több tételt, hogy spóroljanak. Most Varga Mihálynak kell rendbe tennie a dolgokat. Orbán Viktornak mégis kapóra jöhet a brüsszeli nyomás, ha meg akarja törni a bankok ellenállását, és véget akar vetni az uniós túlzottdeficit-eljárásnak.

Készpénzt veszek fel a bankautomatából, érkezik két SMS a banktól, a második azt közli velem, hogy levontak még 12 forintot, ennyibe kerül a tranzakciós illeték, amelyet a bankra vet ki a kormány, de az áthárítja rám, így végül én fizetem. Átutalom az internet-előfizetés havi díját, a 3750 forint után 8 forintot számolnak fel.

Nem csak én vagyok így ezzel. Naponta tíz- vagy százezrek számlája apad azért, mert a bankjuk egy az egyben a nyakukba varrja a pénzügyi tranzakciós illetéket. A kormány, amely az adóként viselkedő teher kitalálásakor azt állította, hogy ilyen nem lesz, a bankok nem fogják továbbhárítani az illetéket, most arra panaszkodik: nagyon kevés bevétele lesz ebből. Két hete Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismerte el a konvergenciaprogram bemutatásakor, hogy úgy 80 milliárd forinttal kevesebb bevételre tehet szert az állam a költségvetésbe beírt 301 milliárdnál. Miért hiányzik az a 80 milliárd, ha az SMS-ek rendületlenül érkeznek?

Félpénz

Varga azzal próbálta tompítani a valójában elődjére, Matolcsy Györgyre nézve kínos elszámolást, hogy az illeték bevezetése ugrás volt a sötétbe, hiszen az adó most debütált. A miniszter egy valódi okot is megemlített két héttel ezelőtti szereplésekor. Szerinte a piac gyorsan reagált az illetékre: mivel utalásonként maximum hatezer forint lehet az illeték, ezért vannak bankok vagy cégek, amelyek összevonnak tételeket, így tudnak spórolni. (Hárommillió forintnál nagyobb összeg átutalásakor már jelentkezik a megtakarítás. Például ha egy cégnek ki kell fizetnie háromszor kétmillió forintot, akkor három utalással 3 * 4000 = 12 000 forintnyi illetéket szed be az állam, de ha egyben utal, csak 6000 forint az illeték.)

Ez önmagában nem magyarázza azt, hogy az időarányos bevételnek csupán a fele jött össze. Ahhoz, hogy a 300 milliárdos éves terv teljesüljön, havonta átlagosan 25 milliárd forintnak kellene becsorognia. A tranzakciók után a következő hónapban kell befizetni az elvonást, februárban 13, márciusban 14 milliárd jött be, és április sem sikerült fényesen, az [origo] információi szerint nagyjából ugyanennyi bevétele lett a múlt hónapban is az államnak.

Bár nem lehet automatikusan kivetíteni az egész évre az első három adatot, a számok mégis aggodalomra adnak okot, és könnyen lehet, hogy a bevételelmaradás végül Varga várakozását is felülmúlja, ha a kormány nem nyúl bele a folyamatokba.

A pénzügyi tranzakciós adó fejlődéstörténete

2012. jún. 15. a kormány benyújtja a 2013-as költségvetési javaslatot, abban 283 milliárd forintos bevételi terv szerepel
szeptember 27. az MNB szakértői szerint 77 milliárd forinttal csökkenti a hiányt az illeték az akkori formájában
október első fele a kormány három kiigazítást jelent be, amelynek keretében az addigi 1 ezrelékről megduplázza az illeték kulcsát, készpénzforgalomnál megháromszorozza, és az államkincstártól is több bevételt vár
október-november a költségvetési javaslatot átírják 239 milliárdos bevételi számra
december 6. újra átírják a költségvetést, és 301 milliárdos bevételi előirányzattal fogadják el december 14-én
december 20. az MNB szakértői elemzésükben 197 + 20 milliárdot várnak a piaci szektorból és az államkincstártól
2013. ápr. 16. a nemzetgazdasági miniszter közli, hogy a tervnél 80 milliárddal kevesebb folyhat be


Cégek, amelyek kintről intézik a pénzügyeiket

A pénzforgalom nem egyenletes, többéves trend mutatja, hogy az első negyedév hagyományosan alacsonyabb forgalmú, míg az utolsó a legmagasabb intenzitású időszak. Az első hónapok nyomott adatában közrejátszik, hogy valószínűleg nagy számban voltak olyan tranzakciók (utalások, készpénzfelvételek), amelyeket még az előtt bonyolítottak le, hogy az év elején életbe lépett volna a tranzakciós illeték - mondta az [origo] érdeklődésére Sütő Ágnes, a bankszövetség szóvivője. Ezek olyan dolgok, amelyek a kormány malmára hajtják a vizet (a pénzforgalom felpörög, az előrehozható tranzakciók köre véges), lehet abban bízni, hogy az év hátralevő részében segítenek a büdzsén.

Ami tartósan rossz hír a kormány számára, az az, hogy banki szakértők szerint a nagyobb cégek egy része az euróalapú bankszámláját kivitte a környező országokba, és onnan bonyolítja le a fizetéseit. "A szomszédos országokban több bank is akciókat indított tavaly, hogy megnyerje magának a Magyarországon működő vállalatokat, amelyek pénzügyi szolgáltató váltásával már érezhető összeget tudnak megtakarítani" - közölte Sütő.

Az állam saját magának sokat fizet

Az állami aggodalmakra ráerősít, hogy a márciusi 14 milliárdos bevétel úgy jött össze, hogy abból jó pár milliárd forintot az állampapírok értékesítése után az államot, pontosabban az Államadósság Kezelő Központot terhelő, a januári és februári forgalom után kiszabott illeték tett ki. Ennek pontos összege nem derül ki az NGM havi költségvetési tájékoztatójából, de a havi adatok alapján 5-8 milliárd forint is lehet, amit két hónap tranzakciói után fizetett az állam az államnak.

Ez két dolgot is jelent. Egyrészt ez a tétel bevétel és kiadás is az állam számára, így nem javítja a költségvetési egyenleget. Varga sajtótájékoztatóján azt mondta, az államháztartási részből be fog folyni a tervezett 80 milliárd forint, de azt már nem tette hozzá, hogy ennek jó része kiadásként is megjelenik. Az ÁKK-t terhelő tétel 30-45 milliárd forint körüli lehet, így az állami kört érintő illeték nem 80, hanem csak 35-50 milliárd forinttal csökkentheti a hiányt. Erről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is végzett számításokat: a jegybanki szakértők még kevesebb, 20 milliárd forintos bevételt mondanak biztosra, így ahhoz, hogy az állami körre kivetett adó 80 milliárddal mérsékelje a hiányt, kormányzati intézkedések kellenek.

Legalább ilyen aggasztó, hogy márciusban az ÁKK 5-8 milliárdos illetéke mellett csupán 6-9 milliárd forintnyi illeték folyt be a piaci szektorból, ami még rosszabb alapfolyamatokról tanúskodik.

Brüsszel belehajszolja Orbánt az adóemelésbe?

Az [origo] információi szerint törik a fejüket a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a jegybankban, hogy mi lehet az oka a kormány reményeit messze alulmúló bevételi folyamatoknak, és mégis mennyit ad ki a mostani törvény. Az MNB már jó előre figyelmeztetett, hogy túl optimistán tervezték az illetéket. Decemberben a 300-as költségvetési előirányzat helyett 220 milliárdos hiánycsökkentő tételt becsültek a jegybanki szakértők. Az azóta napvilágot látott információk alapján még rosszabb lehet a helyzet, az [origo] becslése szerint ennél további tízmilliárdokkal folyhat be kevesebb.

Az még homályosabb, hogy a kormány mit kíván tenni. Varga Mihály csak azt jelezte, hogy a bankszövetséggel hamarosan leülnek, és ezt a kérdést is átbeszélik. A kormány egyelőre nem döntött, hogy belenyúl-e a szabályokba (emeli az illeték kulcsát, vagy kiterjeszti az illetékfizetést más tranzakciókra is), mindenesetre a kabinetre Brüsszelből is nyomás nehezedik a költségvetés helyrebillentésére. (Kérdéseinkkel megkerestük az NGM-et és a bankforgalmi folyamatokat is látó pénzügyi felügyeletet, válaszukra várunk.)

Az Európai Bizottság néhány napja közzétett elemzése idénre és jövőre is akkora költségvetési hiányt mutatott, amely nem elegendő a Magyarország ellen folyó uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez. Brüsszel így továbbra is fenn tudja tartani a fenyegetést, amely szerint bizonyos uniós támogatásokat befagyaszt. Ha Orbán Viktor miniszterelnök nem akarna semmit sem a véletlenre bízni, akkor június közepéig idénre 30, jövőre 120 milliárdos hiánycsökkentő intézkedést kellene bejelentenie. Ha a kormány semmi mást nem akarna csinálni, csak be akarná biztosítani valamilyen lépéssel, hogy bevasalja a költségvetésbe betervezett pénzügyi tranzakciós illetéket, a hiány a kritikus szint alá csökkenne. Ebben az esetben azonban alighanem még magasabb összegekről szóló SMS-ek érkeznének az telefonokra az átutalások, pénzfelvételek után.