Tűnés a falumból!

Kitilthatják a településükről a házalókat és akár a mozgóboltokat is a polgármesterek, ha a parlament megszavaz egy új, fideszes módosító javaslatot. Az önkormányzatok a "trükkös tolvajok" kiszűrése mellett olyan jogokat is kapnának, amilyenek országosan csak a kormánynak vannak. Az illegális kereskedőket így sem lesz könnyű megfogni, helyi viszonyok között viszont könnyen vissza lehetne élni az új lehetőséggel.

Huszonkét évig voltam polgármester, nem egy olyan esetre emlékszem, amikor idős vidékiek házába férkőzve a házalók meglopták a vásárlóikat, vagy drágán rossz minőségű árut sóztak rájuk - mondta az [origo]-nak Karakó László országgyűlési képviselő, amikor a kereskedelmi törvényhez nemrég benyújtott módosító javaslatának hátteréről kérdeztük.

A magyar önkormányzatok évek óta háborúznak a házalókkal és a mozgóboltokkal. A települések határában házalókereskedelmet tiltó táblák jelentek meg, és különböző szabálytalanságokra hivatkozva a hatóságok pénzbírsággal sújtották a házalókat, eddig azonban ezekkel az lépésekkel nem lehetett biztosra menni, a házalók nem tűntek el. 2011-ben Szabó Máté ombudsman is foglalkozott a kérdéssel, és jelentésében - az önkormányzatok nagy megdöbbenésére - leszögezte, hogy a településeknek jelenleg nincs joguk korlátozni saját területükön a házalókereskedelmet, igaz, az ombudsmani jelentésnek semmilyen kötelező érvénye nem volt.

Karakó László így most azt akarja, hogy az önkormányzatok rendeletben tilthassák be a házalást vagy közbiztonsági, egészségügyi okokra hivatkozva egyes termékek mozgóboltokban, piaci vagy akár bevásárlóközpontokban történő árusítását.

Mi a mozgóbolt?
A mozgóboltok olyan (általában élelmiszert árusító) boltok, amelyek rendszerint átalakított kisbuszokban járják a kisebb településeket. Eleinte azokon a településeken jelentek meg, ahol az utolsó bolt is bezárt, de mostanra már arra is járnak, ahol egy-két kisebb bolt még talpon maradt. Előnyük, hogy kisebb a rezsijük a hagyományos boltokéhoz képest, de még fontosabb, hogy nagyon rugalmasan tudnak alkalmazkodni a kereslethez. A mozgóboltos nem megy be a vevők házába, az utcán árul. (Olvassa el riportunkat az egyre terjedő mozgóboltozásról!)

És ki a házaló?
A házaló árukínálata a mozgóboltoséhoz képest jóval kisebb, általában csak egyféle terméket (porszívót, mosógépet, szőnyeget, terítőt stb.) árul. A házaló általában az utcát járja, és ott is leszólít járókelőket, de a házakba is becsönget. A magyar jog üzleten kívüli kereskedelemnek nevezi a tevékenységet. Több esetben a márkaboltokkal nem rendelkező és reklámra keveset költő márkák alkalmaznak utazó ügynököket, akik házalással népszerűsítik a cég termékeit, de arra is számos példa akad, hogy idős nők egyszerűen végigjárják a házakat néhány településen például szőtteseket, terítőket kínálva az érdeklődőknek és a kevésbé érdeklődőknek is.

Sok önkormányzat úgy látja, hogy a házalók komoly közbiztonsági kockázatot jelentenek. Az [origo] által megkérdezett polgármesterek mindegyike beszámolt olyan esetekről, melyekben a házalók csak ürügyként használták az eladásra kínált portékát ahhoz, hogy a házakba bejutva meglophassák jóhiszemű vevőiket. Erre a törvénymódosítás indoklása is hivatkozik, "trükkös tolvajoknak" titulálva a házalókat.

Mozgóbolt egy kistelepülésen - nem összekeverendő a házalóval

Horváth Roland, Érsekhalma szocialista polgármestere szerint náluk is történtek és történnek hasonlók, ezért a Bács-Kiskun megyei település elöljárója úgy nyilatkozott, településük önkormányzata "biztosan élni fog a felkínált lehetőséggel", ha a módosítást elfogadja az Országgyűlés.

Nem ijednek meg tőle

Más kérdés, hogy az önkormányzat valószínűleg azzal sem fog sokra menni, ha rendeletben tiltja meg a házalókereskedelmet. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység - azaz a házalás - szabályait most is kormányrendelet szabályozza, mely előírja például, hogy a kereskedőnek írásos tájékoztatót kell adnia termékéről a vásárlónak, aki a megvételtől számítva még nyolc napig visszaküldheti az árut a kereskedő által megadott postacímre, ha mégsem kívánja megtartani. Ezeket a szabályokat többnyire csak azok a házalók tartják be, akik egy üzlettel nem rendelkező márka hivatalos képviselői, azok viszont, akikkel a kisebb településeken igazán komoly gondok vannak, most sem így járnak el. Ezek a házalók rossz minőségű portékájukat jelenleg is minden engedély nélkül árusítják, és megbírságolni sem könnyű őket, mert egyszerűen odébbállnak azokról a településekről, ahol már megtalálta őket az illetékes kereskedelmi hatóság.

A házalókra vonatkozó előírások megtartását Magyarországon egyébként a települések jegyzője ellenőrzi. Ez alapján, ha az önkormányzatok betiltanak valamilyen kereskedelmi formát, a jegyző lesz majd jogosult a tiltás betartásának ellenőrzésére. Ha valaki tiltott tevékenységet végez, a jegyző mint kereskedelmi hatóság megbírságolhatja vagy bevonhatja az engedélyét. Az engedéllyel nem rendelkezők ereiben tehát valószínűleg nem hűl meg a vér Karakó képviselő módosító indítványának olvasása közben.

A mozgóboltok nem fizetnek

Más a probléma a mozgóboltokkal. Sok önkormányzat egyáltalán nem korlátozza a mozgóárusok belépését a településre, mások 500-1500 forintnyi helypénzt kérnek a bebocsátásért cserébe. Több polgármester azonban így is sérelmezi, hogy a mozgóboltok egyéb helyi adókat (például iparűzési adót) nem fizetnek.

Mozgóboltból vásárol egy falusi

Szebellédi Zoltán, a Békés megyei Újkígyós Fidesz-KDNP-Gazdakör színeiben politizáló polgármestere szerint az önkormányzatoknak a helyi termékek piacra jutását kell segíteniük, a mozgóboltok pedig sok esetben veszélyeztetik ezt a célt. "A helyi boltos kiépít egy infrastruktúrát, fenntartja a boltot, rezsit és adót fizet, helyben foglalkoztat, a mozgóárussal szembeni versenyben azonban sokszor alulmarad. Ha ezen tudnánk segíteni, az jó lenne." Szebellédi szerint egyébként ezért is jó, hogy az önkormányzatok kapnák meg a döntés jogát, mert így a helyi sajátosságoknak és érdekeknek megfelelő döntések születhetnek.

A mozgóboltok száma eközben egyre nő, a tavalyi év végén már minden tizedik bolt mozgóbolt volt, ez nagyjából négy-ötezer egységet jelent országszerte. Az együttműködés gördülékenysége azonban főleg a mozgóbolt üzemeltetőjén múlik, és - tetszik vagy nem - a boltosoknak az önkormányzatokkal is meg kell találniuk a közös hangot. Ez nem mindenhol sikerül. "Nálunk van helypénz. Nem valami sok, de így sem fizetik. Egy autóról árusító pék évek óta járkál erre, de fizetni nem fizet semmit. Ha úgy gondolja, hogy már nagyon figyelünk rá, egyszerűen átfesteti a kocsiját, és úgy jön újra, a tartozását meg nem tudjuk behajtani" - mesélte Fehér Ferenc, a Vas megyei Ikervár független polgármestere.

Nagy erő, nagy felelősség

A törvénymódosítás meglepő módon azt is lehetővé tenné, hogy egyes termékek üzletben vagy bevásárlóközpontban történő árusítását is betiltsa az önkormányzat, ha a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme vagy közegészségügyi követelmények érvényesítése ezt megköveteli. Ezzel az önkormányzatok nagyon mélyen befolyásolni tudnák a gazdasági versenyt, egyes árusítási formákat helyzetbe hozva, másokat pedig ellehetetlenítve.

Karakó László az [origo]-nak elmondta, hogy a törvényjavaslat benyújtásával nem ez volt a célja, és a megkérdezett polgármesterek is siettek leszögezni, hogy nem tartják feladatuknak a versenyhelyzet befolyásolását.

Ha azonban a jelenlegi formájában beépül a kereskedelemről szóló törvénybe az új szabály, akkor az önkormányzatok olyan szabályozási jogosítványokat kapnák meg, amelyekkel országos szinten a kormány rendelkezik, jelentősen megnövelve így a visszaélések valószínűségét. Szélsőséges esetben lehetővé válna például, hogy a polgármester a közgyűléssel közösen piacot teremtsen egy-egy baráti cégnek közbiztonsági vagy egészségügyi okra hivatkozva.