Magyarország, megint szeretnek

2013.05.13. 7:41

A forint erősen nyitja a hetet, és már az elemzők sem féltik annyira. A héten megtudjuk, mennyivel csökkent az első három hónapban a magyar gazdaság, és hogy milyen új mélypontot ért el az infláció. A következő 5 nap gazdasági eseményei.

Ilyen is rég volt: a forint szerény erősödésével is a legjobb teljesítményt nyújtotta a régiós devizák közül a múlt héten, s ahogy az lenni szokott, több hét izmosodás után az elemzők Magyarországgal kapcsolatos pesszimizmusa is csökkeni látszik.

A Wall Street Journal Moneybeat nevű blogjának írásában már olyan szakértő is megszólal, aki kifejezetten a forint lengyel zlotyval szembeni erősödését várja. Ez szöges ellentétben áll azzal a pár hete még konszenzusosnak tűnő állásponttal, hogy a forint tavaly ősz óta tartó alulteljesítése folytatódhat.

Az elemzők a tekintetben megosztottak, hogy a forint jó teljesítménye az ország megítélésének javulását tükrözi, vagy csak a magyar pénz esésére játszók kezdték zárni pozícióikat azt követően, hogy kiderült: a Matolcsy György vezetése alá kerülő jegybank semmi olyan unortodox intézkedést nem hozott, ami veszélyeztetné a pénzügyi rendszer stabilitását. A héten mindenesetre itthon és külföldön is fontos makroadatok érkeznek, melyek irányt mutathatnak a forintnak, és persze a világ tőzsdéinek is.

Ezt írjuk majd kedden

Az áprilisi inflációs adat kedden jön ki, és egyértelműnek tűnik, hogy két százalék alá esik az áremelkedés üteme az előző év azonos időszakához képest. Az elemzői konszenzus 1,7-1,8 százalék, ennek nyomán előre meg lehet írni a keddi és szerdai lapok szalagcímeit: újabb történelmi mélyponton a magyar infláció. Túl nagy jelentőséget ennek mégse érdemes tulajdonítani, a tavalyi áfaemelés miatti magas bázis és a rezsicsökkentés a két fő oka a szép számnak, meg persze az, hogy az elhúzódó recesszióban fogyasztás sincsen.

A dezinflációs folyamatot erősíti a csökkenő benzinár, ez tőlünk független, begyűrűző hatás. Nem meglepő, hogy a maginfláció a fő számnál kisebb mértékben csökken. Az infláció valamikor nyár végén érheti el a mélypontját, majd az év végére újra 2 százalék fölé kerülhet, jövőre pedig akár 3 százalék fölé is visszamászhat - legalábbis a jelenlegi várakozások szerint.

Szerdán már az első negyedéves GDP-adat érkezik nemcsak nálunk, hanem az eurózónában is. A múlt heti ipari termelési adat alapján is az várható, hogy a gyászos negyedik negyedévhez képest nőtt néhány tized százalékot a magyar gazdaság, év/év alapon azonban mintegy 1,2 százalékos lehet a zsugorodás. Persze olyan apróságok bekavarhattak, mint a márciusi tél, amely az építőipar amúgy is hitvány teljesítményét tovább ronthatta.

Előrenéznek

Ami az eurózónát illeti, az elemzők arra számítanak, hogy nő a különbség a perifériaországok és a német gazdaság teljesítménye között. A német GDP 0,3 százalékos bővülését várják 2012 utolsó három hónapjához képest, de ez zónaszinten kevés a recesszióból történő kiemelkedéshez. A francia adat -0,1 százalék lehet, az olasz -0,3, a teljes eurózóna teljesítménye pedig 0,1 százalékkal zsugorodhatott, persze már ez is minőségi javulás az előző -0,6 százalék után.

Valószínű, hogy ha a vártnál nem lesz nagyobb a visszaesés, ezektől a szerény mínuszoktól nem ijednek meg a piacok. A GDP tipikus visszatekintő adat, a befektetők pedig előrenéznek. Az elmúlt hetekben több kedvező makroadat jött, ezek arra utalnak, hogy az év második felében eljön a kilábalás. Nem véletlenül emelkedtek új csúcsokra a tőzsdék, a befektetők most már a kedvező kilátások megerősítésére várnak. Ezért a szokottnál is fontosabb lehet a kedden megjelenő német ZEW hangulatindex, amely a várakozások szerint 36,3-ról 38,5 pontra nőtt.

A kínai ipari termelés növekedéséről szóló hétfői adat ugyanúgy piacmozgató lehet, mint a japán GDP-mutató, a piac azt várja, hogy a durva monetáris lazítás és a gyengülő jenárfolyam akár 1,2 százalékkal is megdobhatta a szigetország növekedését az első negyedben a korábbi stagnálás után.

Magyarországra visszatérve, a pénteki Varga-csomag megítélése vélhetően pozitív lesz, mivel a kormány egyértelmű jelzést küldött arra vonatkozólag, hogy a kommunikációjában sugalltakkal ellentétben igenis teljesíti a brüsszeli elvárásokat, és komolyan ki akar kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól.

Államadósság-csata jön

Pénteken érkeznek a friss számok az államháztartás első negyedéves hiányáról és az államadósság alakulásáról. Utóbbi 82 százalék fölé ugorhat, ami nyilván politikai vitát gerjeszt majd, feleslegesen: jórészt a devizakötvény-kibocsátás és a forint gyengülése magyarázza.

A jegybank folytatja a tárgyalásokat a növekedési hitelprogram részleteiről, a héten valószínűleg újabb részletek kerülnek majd ezzel kapcsolatosan is napvilágra. Mivel a magyar hozamszint még mindig igen vonzó a lényegében nullaszázalékos világban, csak nagyon rossz hazai makroadatok vagy váratlan rossz hírek tudnák a befektetőket elijeszteni a magyar eszközöktől.

A fontos makroadatok mellett a héten folytatódik a céges gyorsjelentések szezonja is, Amerikában a Cisco, a Blackberry és a Wal-Mart számait övezi majd nagy figyelem, a német piacot pedig az Allianz, az RWE és a TUI profitja mozgathatja. Kedden a pesti tőzsdén is nagy nap lesz, a hazai blue-chipek közül a Mol és az OTP is aznap hozza ki negyedéves beszámolóját.