Brüsszel nyűgnek érzi a kis pénzérméket

Túl sokba kerül az 1 és 2 eurócentesek előállítása, az emberek nem is nagyon használják őket, mégis ragaszkodnak hozzájuk. Az Európai Bizottság óvatosan arra céloz, ki kéne őket vonni a forgalomból, de nem nagyon meri.

Gazdasági értelemben egyértelműen ráfizetéses az 1 és 2 eurócentes érmék (forintban kifejezve ez 3 és 6 forintnak felel meg) előállítása, az emberek viszont ragaszkodnak az aprópénzhez, mert attól tartanak, hogy az érmék megszüntetése az árak emelkedéséhez vezetne - tudatta ezzel kapcsolatos megállapításait az Európai Bizottság. A brüsszeli testület mindazonáltal arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek többsége értéktelennek tekinti ezeket a kis címletű érméket, és nem használja őket fizetésnél, vagyis az 1 és 2 eurócentesek jelentős része eltűnik a készpénzforgalomból.

Az 1 és 2 centesek a forgalomban lévő érmék majdnem felét teszik ki - jegyzi meg a brüsszeli testület, amely megállapítja, hogy a gazdasági érvek egyértelműen ennek a két címletnek a megszüntetése mellett szólnak, ugyanakkor világossá teszi, hogy más megfontolásokat is figyelembe kell venni: "elsősorban a közvélemény negatív reakcióját, amelyet a kerekítések válthatnak ki".

A testület számításai szerint az 1 és 2 centesek előállítási költsége és névértéke közötti különbség 2002 óta, amióta az eurót készpénz formájában is bevezették, körülbelül 1,4 milliárd euró (vagyis közel 420 milliárd forintnyi) veszteséget okozott az eurózóna tagállamainak.

Az uniós jelentés magyar szempontból azért pikáns, mert nálunk február végén lehetett utoljára bevinni a jegybankba az 1 és 2 forintos pénzérméket. Nagy sor volt aznap.

Még 2007-ben, vagyis hat éve döntött a jegybank, hogy kivonja őket, ugyanazért, amiért az Európai Bizottság a legkisebb euróérmék ellen szólalt fel: többe került előállítani a névértékénél. Magyarországon a drágulást azzal igyekezett kivédeni a jegybank és a kormány, hogy jogszabályt hoztak a fel- és a lekerekítésről: az 1-re vagy 2-re végződő végösszegeket lefele 0-ra, a 3-ra és 4-re végződő végösszegeket felfele 5-re kellett kerekíteni. Ugyanez a helyzet a 6-7-re, illetve a 8-9-re végződő végösszegnél.

Négy forgatókönyv az eurócentekre

Az Európai Bizottság négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az aprópénz jövőjével kapcsolatban. Az első szcenárió szerint minden maradna úgy ahogy most van, az érmék mérete, összetétele, előállítása és kibocsátása is változatlan maradna. A második forgatókönyv a kibocsátási költségek csökkentését irányozná elő. Ezt a pénzverés hatékonyságának növelésével, és az érmék összetételének megváltoztatásával tartja elérhetőnek a bizottság. A harmadik és negyedik forgatókönyv pedig az 1 és 2 eurócentes érmék kivonását jelentené. Előbbi a fémpénzek gyorsabb kivonását feltételezi, amelyben azonnali kerekítést vezetnek be, az 1 és 2 centeseket pedig a bankrendszeren keresztül egy viszonylag rövid átmeneti idő után vonnák be, majd annak lejártával már nem is lehetne fizetni velük. A negyedik elképzelés ugyanúgy azonnali kerekítést vezetne be, az érmék kibocsátása megszűnne, és a forgalomban lévő 1 és 2 centesekkel csak a kerekített árakat lehetne kifizetni, így azok fokozatosan eltűnnének a forgalomból.

A bizottság egyelőre nem javasolja az 1 és 2 eurócentes érmék megszüntetését, kivezetését. A brüsszeli testület úgy fogalmaz, hogy a négy lehetséges forgatókönyvről egyeztetést kezd az érintettekkel, majd ennek fényében tesz majd javaslatot arra, mi legyen ezeknek a címleteknek a sorsa.