Még nagyobbra nőhet Csányi birodalma

2013.05.17. 10:03

Az OTP megvenné az MKB-t, már csak a részleteken vitáznak. A lehetséges óriásfúzió révén a piacvezető és a negyedik legnagyobb bank kelne egybe, de Csányi Sándor több bankra is vágyik. Pénze bőven van rá, a versenyjogi aggályokat pedig ki lehet küszöbölni. Kérdés, hogy jó lesz-e az ügyfeleknek, ha az OTP most is jelentős erőfölénye tovább növekszik. 

Csányi Sándor erős találgatásokat indított el azzal, hogy egy rádióinterjúban kijelentette, az OTP akár két bankot is felvásárolhat a közeljövőben Magyarországon a külföldi célpontok keresése mellett. Két külföldi tulajdonú, az országot elhagyni készülő bankról beszélt, amelyek közül az egyikre már írásos ajánlatot adott az OTP, de a másikkal is az utolsó fázisban vannak a tárgyalások.

A piaci elemzők, banki szakemberek, az akvizíciókat jól ismerő tanácsadók körében több - kisebb-nagyobb - bank neve forog, de mérete és országos hálózata miatt közülük kettő izgalmas igazán. Az egyik az MKB Bank, amely a negyedik legnagyobb, és évek óta csúnyán veszteséges itt működő bank, és amelytől bajor tulajdonosai (a Bayerische Landesbank) 2015-ig deklaráltan meg akarnak válni. A másik pedig az ötödik legnagyobb, és a tavalyi rangsorban messze a legveszteségesebb CIB Bank, amelynek olasz anyabankjánál érezhető a feszültség a magyar viszonyok és veszteségek miatt. (Egy minapi cikkben az Investor.hu is a szóba jöhető bankok között említette az MKB-t és a CIB-et.)

Az MKB szinte biztos

Az [origo] információi szerint az MKB megvásárlása már szinte biztosra vehető. Csányi Sándor az [origo]-nak adott interjújában még ugyan kissé kitérő, inkább nemleges választ adott a kérdésre, hogy valóban folyik-e az MKB átvilágítása, de a beszélgetés óta eltelt napokban is kaptunk erre vonatkozó megerősítést banki - az MKB ügyeit különösen jól ismerő - szakemberektől.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után néhány órával az MKB Bank német tulajdonosa egy közleményt juttatott el hozzánk, abban reagált a cikkünkben leírtakra.

Úgy tudjuk, nem klasszikus átvilágítás zajlik, de erre voltaképpen nincs is nagy szüksége az OTP-nek. Az utóbbi fél-egy évben több tíz munkatárs és középvezető került át az MKB-ból az OTP-be, de ami a legfontosabb: az OTP igazgatóságában egy éve ott ül Erdei Tamás, aki másfél évtizeden keresztül volt az MKB első embere. Csányi Sándor tehát akkor is mindent tudhat az MKB-ról, ha az emberei akár egy percre sem teszik be a lábukat az MKB Váci utcai székházába.

A tárgyalások előrehaladottak a bajor anyabankkal, és ahogy egy forrásunk némi túlzással fogalmazott, nem arról folynak az egyeztetések, hogy mennyit adjon az OTP, hanem, hogy a Bayerische Landesbank (BLB) mennyit fizessen az OTP-nek. Az MKB-nak ugyanis még mindig jelentős a rossz hitelportfóliója, amely a következő években is okozhat veszteségeket, és igényelhet plusztőkét a tulajdonosok részéről. Több százmillió eurós tőkeemelésre az elmúlt években többször kényszerült már a BLB, Csányi tehát (a vételár mögé tett extra feltételekkel) igyekszik bebiztosítani magát, hogy legalább néhány évig ne őt terheljen minden veszteség vagy esetleges tőkepótlás.

A CIB csak pletyka

Az MKB-val ellentétben a CIB-ről folyó találgatások gyenge lábakon állnak. Annyit minden forrásunk megerősített, hogy az OTP stábja folyamatosan nézi a lehetőségeket, hiszen hat éve nem vettek semmit. Minden potenciálisan eladó bankot - itthon és külföldön - megvizsgálnak, de forrásaink egyelőre nem valószínűsítették a CIB kivonulását a magyar piacról. Pár héttel ezelőtt a CIB-nél határozottan cáfoltak minden ilyen feltételezést.

Ha mégis megtörténne, és az OTP nemcsak az MKB-t, hanem a CIB-et is bekebelezné, az óriási tranzakció lenne. Azt jelentené, hogy az amúgy is abszolút piacvezető - mérlegfőösszegét tekintve minden konkurensénél legalább kétszer akkora - OTP majdnem megduplázná a piaci súlyát (az egyes bankok alapadatait lásd külön).

Ki mekkora?

Az OTP 6,7 ezer milliárd forintos mérlegfőösszeggel és majdnem 25 százalékos piaci részesedéssel messze a legnagyobb bank Magyarországon. 394 bankfiókja van. Adózott nyeresége (a bankadót is levonva) 122 milliárd forint volt 2012 végén.

Az MKB Bank 2,7 ezer milliárd forintos mérlegfőösszegével a 4. legnagyobb bank, tavaly 88 milliárd forint veszteséggel zárt. Piaci részesedése 9,9 százalék, fiókjainak a száma 83.

A CIB Bank az 5. legnagyobb a piacon, 2,5 ezer milliárdos mérlegfőösszeggel, 9,2 százalékos piaci részesedéssel és 131 fiókkal. Ez a bank volt tavaly a legveszteségesebb az összes közül, 152 milliárd forintos mínusszal zárt.

Megtehetné

Az alapkérdés, hogy van-e egy vagy két komolyabb versenytárs megvételére az OTP-nek pénze, valójában nem kérdés: van. A bankcsoport tőkehelyzete európai összevetésben is kiemelkedő. A válság kezdete óta jelentős - tavaly év végére közel 6 milliárd eurós, vagyis durván 1800 milliárd forintos, állampapírban, jegybanki kötvényben fekvő - likviditási tartalékot halmozott fel; ebbe bőven beleférhet akár két nagybank megvásárlása is.

Szintén kérdés, hogy versenyjogi aggályok nem merülnének-e fel, ha az MKB vagy más, hasonló méretű nagybank megvásárlásáról lenne szó. "Nem az a probléma, ha valami nagyra nő és terjeszkedik, ez önmagában nem jelent versenykorlátozást, de az fontos, hogy a piacon megmaradjon az úgynevezett versenynyomás" - magyarázta az [origo] megkeresésére Nagy Zoltán. A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke szerint a nagyobb méret nagyobb hatékonyságot is hozhat, amiből, ha a versenynyomás megmarad, az ügyfelek is profitálhatnak.

A versenynyomás mérőfoka lehet például az, hogy egy-egy településen vagy körzetben milyen a bankok eloszlása, melyik banknak vannak fiókjai vagy készpénz-automatái, és hogy ezáltal az ott élőknek megmarad-e a választásuk, és megmarad-e a verseny a bankok között. "Ha például egy közepes vidéki városban van egy OTP-, egy CIB-, egy MKB-fiók és egy takarékszövetkezet, akkor a dupla felvásárlás esetében előfordulhat, hogy az addigi négy helyett csak két bank között választhatnak a környékbeliek" - játszott el a gondolattal Nagy Zoltán, hangsúlyozva, hogy egyrészt nem tud a konkrét tervekről, másrészt nincs a birtokában a fiókok országos eloszlása.

Ezeket a problémákat általában ki lehet küszöbölni. "Egy felvásárlási tranzakciót mindig megelőznek versenyhivatali puhatolózások, ebben nincs semmi szabálytalan, és logikus is, hogy a vevő előzetesen felmérje a körülményeket. Ha versenyjogi aggály merülne fel, akkor a vevő még mindig megpróbálhatja bizonyítani, hogy ma már nem is a fiókokban, hanem az interneten intézik ügyeiket az emberek, vagy vállalhatja, hogy a fúzió után bizonyos bankfiókokat elad, és ezt figyelembe veszi az árajánlatánál" - vetette fel Nagy Zoltán.

Erőfölény vagy hatékonyság

Felmerülhet az is, hogy az OTP most sem kicsi erőfölényének megugrása burkolt módon hogyan ronthatja a versenyt. A válság előtt, még 2006 végén a Gyurcsány-kormány felkérésére létrejött, Várhegyi Éva vezette vizsgálóbizottság az OTP pozíciójának rótta fel, hogy a magyar bankpiacon nincs kellő verseny, ehelyett úgynevezett vezető-követő modell érvényesül.

Ez azt jelentette, hogy a legnagyobb magyar bank diktál, a többiek meg a szoknyája szélébe kapaszkodva mennek utána. Így az ő profitjuk is több, mintha valóban versenyeznének egymással, vagyis nem érdekeltek abban, hogy például jobb kamatokat adjanak az ügyfeleknek. Ma már nem feltétlenül ez a helyzet, az OTP súlya a válság alatt bizonyos részpiacokon kissé csökkent, ám ezt a tendenciát megtörheti egy magyar viszonylatban gigantikus tranzakció. 

Hat éve nem vettek semmit

A regionális terjeszkedést tíz évvel ezelőtt kezdte el az OTP, és öt év alatt nyolc kelet-európai bankot vásárolt. 2002-ben Szlovákiában (OTP Banka Slovensko), 2003-ban Bulgáriában (DSK Bank), 2004-ben Romániában (OTP Bank Romania), 2005-ben Horvátországban (OTP Banka Hrvatska), 2006-ban Szerbiában (OTP banka Srbija), Ukrajnában (OTP Bank JSC), Oroszországban (OAO OTP Bank) és Montenegróban (CKB) vett bankot.

Egyetlenegyszer döntött úgy a menedzsment, hogy valamit el is ad, ez az OTP Garancia Biztosító volt, amelyet 2008-ban a francia Groupama vett meg.