Fújdogál Orbán keleti szele

2013.05.21. 07:02

A kormány hatalomra kerülése óta nyíltan udvarol a keleti országoknak, próbálja rábírni őket, hogy vegyenek magyar termékeket. A cégek is szívesen mennek keletre, mert úgy érzik, az EU-ban és Amerikában lenézik őket, a kezdőknek azonban nem sok esélyük van egyedül. A kínaiak már visszajáró vendégek, az arabok csodának tartják a termálvizet, mégis lassan épül a kormány keleti álma.

A kínai üzletember pontos, fontos számára a hierarchia. Sokszor nevet, ha zavarban van. A vele való tárgyaláson nem tanácsos politikai kérdéseket szóba hozni, és figyelni kell a kínai szokásokra. A tárgyalás lassú, lódítani pedig nem érdemes, mert már előre felkészülnek, és észreveszik a valóság kiszínezését. Kuvaitban az alkudozás a jellemző, Azerbajdzsánban jóban kell lenni a hatóságokkal, a vietnamiakkal pedig képtelenség e-mailben üzletet kötni.

A fentiek mind olyan országok, amelyekkel az elmúlt években új gazdasági kapcsolatokat alakított ki a magyar kormány a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politika keretében. Az üzleti szokásokról származó információk is egy kormányzati szerv, a 2011-ben létrehozott Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) adatbázisában találhatóak.

"Magyarországnak is tudnia kell, hogy bár európai uniós tagországként nyugati zászló alatt hajózik, a világgazdaságban ma keleti szél fúj" - mondta Orbán Viktor még 2010-ben. A Fidesz választási programjában is az szerepelt, hogy kormányra kerülés esetén keleti országok, köztük Kína és Oroszország felé nyitna a magyar gazdaság. Az elmúlt három évben ennek szellemében magyar delegációk utaztak keresztül-kasul a világ Európától keletre eső részén, Jordániától Azerbajdzsánon át Vietnamig. Maga Orbán is járt többek között Kínában, Szaúd-Arábiában, Kazahsztánban. Miért olyan fontos, hogy a magyar cégek külföldre termeljenek, miért érdemes Ázsiában és a Közel-Keleten üzletelni, és mit tett a kormány az elmúlt években a keleti piacok megszerzéséért?

Itthon ragadtak a magyar cégek

A kormány gazdaságpolitikájának fontos elemei közé tartozik a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása. A külgazdasági államtitkárság ezt azzal indokolta, hogy ma Magyarországon a kkv-k foglalkoztatják a magánszféra alkalmazottainak háromnegyedét, a magyar exportteljesítményből azonban csak 20 százalékban veszik ki a részüket, ez pedig "egy egészségtelen arány" Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke szerint.

Forrás: MTI/EPA/JURIJ KOCSETKOV
Vlagyimir Putyin az orosz küldöttség tagjait mutatja be Orbánnak 2010-ben

"Van egy adott merev struktúra, a magyar gazdaság kivitelének közel nyolcvan százaléka az EU-ba megy" - mondta az [origo]-nak Horváth. Ezt a piacot a multinacionális cégek jelentik, amelyek Magyarországon termelnek, majd onnan maguk viszik ki a saját piacaikra a termékeiket, így ezen a terepen Magyarországnak nincs jelentős befolyása.

Ennek az okai a rendszerváltásig nyúlnak vissza, amely után a magyar cégek arra rendezkedtek be, hogy a belföldi piacot lássák el nyugati áruval, és ez érdemben azóta sem változott. Az elmúlt húsz évben a kormányokat leginkább az érdekelte, hogy pótolják a korábban a rendszerváltás, majd a gazdasági válság miatt megszűnt munkahelyeket. "Ezt a 90-es években betelepülő multinacionális vállalatok megtették" - mondta Horváth. A gazdasági válság hatására azonban csökkentették a magyarországi termelésüket is, ami viszont érzékenyen érintette a magyar gazdaságot. "Ezért kell mellé építeni egy stabil és tervezhető magyar exportot" - magyarázta.

A KSH adatai szerint jelenleg a magyar export 76 százaléka az Európai Unió tagországait célozza meg, 12,1 százalék az unión kívüli európai piacokat, 11,9 százalék pedig más kontinenseket. A HITA szerint a cél az, hogy öt éven belül az EU-n belüli és az EU-n kívüli export aránya kétharmad-egyharmad legyen, illetve a nagyvállalat-kkv exportarányon is javítsanak a magyar kkv-k javára.

A hun császár és kazah rokonok

A külügyi és külgazdasági államtitkárság szerint az elsődleges célpontok azok az országok, amelyekben termelékenységüknek, keresleti struktúrájuknak és nyersanyagkészleteiknek köszönhetően gazdasági potenciállal rendelkeznek. A HITA szerint az európai piacok pangása miatt a fejlődő országok piacai jöhetnek szóba, és az [origo] által megkérdezett, exporttal foglalkozó magyar cégek is szívesen üzletelnek keleten.

"Nyugaton hátrányosan kezelnek, nekik mi Kelet-Európa vagyunk" - mondta az [origo]-nak egy fűzfői cég vezetője. Évek óta plexit szállítanak külföldre, de szerinte a nyugati cégeknek bebetonozott szállítóik vannak, ezért lerázzák a magyar cégeket. Egy másik cég vezetője szerint az EU-ban a piac döntő része multinacionális cégeké, nagy a verseny, az USA pedig a világ legszigorúbb piaca, ott sok jogi feltételnek kell megfelelni.

"Az uniós piac topon tartja az embert, az orosz piac viszont kényelmesebb" - mondta egy makói cég ügyvezetője. Neki az a tapasztalata, hogy az oroszok a katalógusokból válogatnak, míg az uniós ügyfeleknek sok újfajta igényük van. Egy másik vállalkozó szerint a keleti piacot nem fogták le olyan erősen a multik, mint a nyugati piacokat, ráadásul nincsenek igazán jó belföldi gyártók, ezért ezekben az országokban nagy a kereslet jó minőségű külföldi, versenyképes árú termékek iránt. Mások azt mondták, előny keleten, hogy még a rendszerváltás előtti időkből ismerik a magyarokat, Kazahsztánban volt, hogy egy ismerős a Globus konzerveket várta vissza.

"A keleti népek emocionálisan kötődnek hozzánk" - mondta az [origo]-nak Vincze Tamás, a Phönix-BRV Kft. ügyvezető igazgatója. Vincze a 80-as évek óta exportál külföldre, tagja az iparkamara magyar-kazah és magyar-kínai tagozatának, legutóbb pedig az Orbán Viktor vezette delegációval járt Kazahsztánban. A kazah érdeklődésre jellemző volt, hogy a fél órára tervezett találkozó az elnökkel végül két órán át tartott, a kétnapos látogatás alatt pedig az egyik kazah meg is jegyezte, hogy "mi rokonok vagyunk, hol voltak eddig?" Vincze szerint ez azért van, mert a kazahok között vannak magyarokkal rokon törzsek, de egy kínai tárgyaláson is előkerült már egy hun császár története. "A keleti országokban személyes kontaktus és szimpátia kell, ha ezek megvannak, akkor szívesen kötnek üzletet" - mondta.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor fogadja a Magyarországra látogató Ven Csia-pao kínai miniszterelnököt 2011-ben

Horváth Miklós szerint míg a nyugati piacokra az a jellemző, hogy a vállalatok maguk építik az üzleti kapcsolataikat, addig keleten az a szokás, hogy a kormányok nyitják meg a kapukat az üzletemberek előtt. "Ha egy kínai azt látja, hogy egy cég mellett ott a magyar állam, sokkal nagyobb lesz a bizalma, és az esély az üzletkötésre" - mondta Vincze Tamás. Csungking polgármestere például pár éve Magyarországra jött, és még Schmitt Pál akkori köztársasági elnök is fogadta, amivel a polgármester rendkívül elégedett volt. Vincze szerint később meg is jegyezte, elvárja, hogy azok a magyar cégek, amelyek Csungkingban akarnak üzletet kötni, bejelentkezzenek nála, "a külsőségeket pedig nem lehet megkerülni".

Sumákság ott is van

De az exportot korántsem könnyű elkezdeni. Pénz kell az induláshoz, fel kell deríteni a piacot, és az első szállítások sem olcsók. "Ha teljesen szűzen áll neki az ember, akkor nehéz üzletet szerezni" - mondta az egyik cégvezető. A helyismeret hiánya az egyik legnagyobb buktató, van olyan cég, amely azért nem tudta megvetni a lábát külföldön, mert nem tudták, milyen adatbázisokban kereshetnek helyi cégeket.

Az sem árt, ha a kifelé indulók résen vannak. Vincze szerint még 2009-ben, amikor kint volt a sanghaji expón, két kínai üzletember meg akart állapodni vele. A termékéből is kértek tesztelésre, sőt még egy épülethez is elvitték, azt mondva, hogy az a cégük központja. Később azonban kiderült, hogy az épületet hamarosan lebontják, és a cég nem létezik. "Sumákság ott is van, ezért kell a hivatalos úton járni" - mondta.

Forrás: MTI/Burger Barna
A grúz elnök, az azeri államfő, a román elnök és Orbán Viktor energetikai megállapodást ír alá Bakuban

A cégvezetők szerint a kormány az elmúlt években több intézkedésével is könnyítette a magyar vállalatok exportját. Forrást biztosítottak olcsó exporthitelekhez, és különböző szervezeteket hoztak létre, amelyek feladata, hogy információkkal lássák el az adott országokról a magyar cégeket, és segítsenek nekik üzlettársakat találni. Ezzel a céllal jött létre a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, és ezért kezdtek neki külföldi kereskedőházak kialakításának is.

A HITA azt állította kérdésünkre, hogy a megalakulása óta, azaz az elmúlt két évben 3300 magyar kis- és középvállalatot támogatott a keleti nyitás stratégia keretében. Számításuk szerint ezekből az elkövetkező három évben 371 millió euró exportbevétel keletkezhet. 2012-ben 80 milliárd euró volt a magyar export a KSH adatai szerint, ebből 19 milliárd ment Európai Unión kívüli országokba. A keleti nyitás stratégiának azonban a HITA akcióin kívül is lehetnek pozitív hatásai az exportra, például a kormányközi megállapodások következtében létrejött üzletek révén, így csak a HITA adataiból nem lehet megmondani, hogy a stratégia eredményes-e. A KSH adatai szerint a külkereskedelmi termékforgalom 2009 óta nő, ezen belül a nem EU országokba irányuló export 2009 és 2012 között 21,1 százalékról 24 százalékra emelkedett.

A kormány csak hátszelet adhat

"A vállalkozás helyett nem köthet a kormány üzletet, de segíthet" - mondta az [origo]-nak Farkas József, az egészségügyi termékeket gyártó Sanatmetal Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a keleti nyitás meghirdetése óta erőteljesebb kormányzati jelenlét látszik külföldön, aminek az lehet a haszna, hogy az exportképes magyar vállalatok jobban szem elé kerülnek.

Forrás: MTI/EPA
Orbán Viktor szaúdi üzletemberekkel találkozik Rijádban

A kormány kuvaiti látogatásán például szóba került a magyar medikai szektor, az egészségügyi államtitkár pedig megemlítette az ő vállalatukat is, holott ők nem is voltak a delegáció tagjai. A vége az lett, hogy megkeresték őket Kuvaitból, árajánlatot kértek, és körvonalazódik egy ottani üzlet. Farkas szerint az érdeklődő felek felfigyelhetnek egymásra kormányzati segítséggel, de innen még hosszú az út az üzletkötésig, és azt szerinte mindig a vállalatnak kell elérnie, a kormányzat csak hátszelet adhat. Az üzletember szerint fontos az is, hogy a cégnek a saját profiljában kell gondolkodnia, a termékeket pedig szakmai közegben kell bemutatni, mert "az nem feltétlenül vezet eredményre, ha más, például mezőgazdasági termékkel együtt viszi ki őket az állam egy kiállításra".

A kereskedőházi rendszer kialakítását tavaly kezdte a kormány. Januárban létrehozták a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t. Ez 98 százalékban állami tulajdonban van, a külföldön létesített kereskedőházakat azonban nem egyedül birtokolja az állam, hanem vegyesvállalatok formájában. Tavaly decemberben a Széchenyi Kereskedelmi Bank alapított kereskedőházat Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, áprilisban pedig Moszkvában nyílt kereskedőház, amelyet a Quaestor Csoport hozott létre. Az államtitkárság szerint a bakui ház a nyitás óta negyven vállalattal egyeztetett már, a moszkvai ház esetében azonban egyelőre csak az együttműködésről tárgyalnak a Quaestorral.

"Fizikálisan is ott vannak az adott országban, van bemutatótermük, lehet termékpromóciókat tartani" - indokolta Vincze Tamás, hogy miért tartja jó ötletnek a kereskedőházakat. Horváth Miklós azt mondta, fontos, hogy a helyi igények felderítése mellett megtörténjen az eladható magyar áruk feltérképezése is. A piaci igénynek és az árualapnak ugyanis összhangban kell lennie. "Ilyen információk a már felállított szervezeteknek még nem állnak rendelkezésre" - mondta. Szerinte a fejlettebb gazdaságokban nem jellemzőek a kereskedőházak, ott ugyanis nem annyira alacsony az exportkultúra, mint Magyarországon, ezért nincs szükség ilyesfajta közvetítőkre.

"Kételyeim vannak" - mondta a kereskedőházi rendszerről Farkas József. Szerinte ez egy húsz éve elavult modell, ami több problémát is felvet. Egyrészt egy újabb közvetítő ékelődik a rendszerbe, amelynek fizetni kell, másrészt a különböző vállalatok termékei speciálisak, és egy kereskedőházban összepréselve nem lehet jól bemutatni őket. "Mi is a saját gyártósorunknál és bemutatótermünkben győzzük meg a külföldieket arról, hogy minket válasszanak" - mondta.

Forrás: Miniszterelnökség
Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport vezetője és Szijjártó Péter megnyitja a moszkvai kereskedőházat

Farkas szerint az sem jó, ha egy cégnek nincs közvetlen kapcsolata a vevőjével, mert akkor nem ismeri meg a véleményét a termékről. Ugyanakkor a kereskedőházak segítséget nyújthatnak a kisebb cégeknek, amelyeknek nincs lehetőségük arra, hogy maguk keressenek üzletfeleket külföldön.

"Az a jó, ha azt támogatják, hogy a cégek maguk jelenjenek meg külföldön" - mondta Farkas. Szerinte ezt segítik a kereskedelemfejlesztési pályázatok, a HITA programjai, és a kormány helyesen teszi, hogy létrehoz ilyeneket. A külföldi kiállításokon ugyanis drága megjelenni, viszont hasznos, ők Dubajban és az USA-ban is 30 négyzetméteres standokat szoktak felállítani, ahol a teljes termékpalettát felvonultatják. "A németek hatalmas össznemzeti standokat állítanak, ez a jó irány" - mondta.

A termálvizet csodának tartják

Az [origo]-nak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több tagozatvezetője is úgy nyilatkozott, hogy a keleti nyitás konkrét eredményeiről korai beszélni. Nádasi Tamás, a kínai tagozat elnöke azt mondta, a kezdeményezés és az irány jó, az pedig biztató, hogy egyre több kínai delegáció keresi fel Magyarországot. Miklóssy Ferenc, az arab tagozat elnöke is úgy látja, hogy nagy az érdeklődés Magyarország iránt a Perzsa-öböl menti országokban, a termálvizet például egy csodának tartják az arabok.

"Az ritka, hogy egy találkozón egyből a nyakadba borul egy üzletember azzal, hogy rád vártam húsz éve" - mondta Vincze Tamás. De erre is van ellenpélda, a Szentkirályi például nem sokkal a szaúd-arábiai út után megállapodást kötött egy ottani céggel ásványvízszállításról. Vincze szerint azonban inkább a folyamatos üzleti találkozók és a kisebb sikerek a jellemzőek. Az érdeklődést azonban jelzik az olyan nagy kínai vállalatok magyarországi befektetései, mint például a Wanhua, amely 2011-ben felvásárolta a BorsodChem vegyipari céget.