Úgy tűnik, rövid távon egyetlen cél lebeg Orbán Viktor szemei előtt: az ország mindenképp kerüljön ki a túlzottderficit-eljárás alól. Az elmúlt hetekben a kormány szinte összes gazdaságpolitikai bejelentése, illetve konkrét intézkedése ezt a célt szolgálta, s sajtóértelülések szerint a kedvező döntés lényegében borítékolható is.
A szerdai uniós csúcsot követően a miniszterelnök újabb adóemeléseket lengetett be, mondván, biztosra kell menni túlzottdeficit ügyben. Csütörtökön kiderült, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már lázasan dolgozik a reklámadón és egyéb bevételnövelő intézkedéseken, péntek reggel viszont az általában igen jólértesült Bruxinfo már azt közölte, hogy lényegében megszületett Brüsszelben a pozitív döntés. Noha ez valószínűleg független a frissen bedobott adóemelésektől, péntek délután mégis kijöttek a részletek a reklámadóval kapcsolatban.
Médiacégek padlón, jó erőben az OTP
Az nem teljesen világos, hogy ha a jövő szerdán a bizottság az eljárás megszüntetését javasolja, akkor is bevezeti-e a kormány a reklámadót és emeli a tranzakciós illetéket. Az első Varga-csomag ugyanis három lépcsős, s a kormány eddig azt kommunikálta, hogy az utolsóra, azaz az adóemelésekre csak akkor kerít sort, ha véletlenül az unió hiányelőrejelzései jönnek be és a szigorítások valóban szükségesek a hiánycél három százalék alatt tartásához. A reklámadóról egy pillanat alatt kiderült, hogy néhány milliárd forint pluszt jelenthet csak, a túlzottdeficit-döntést tekintve lényegében nem oszt, nem szoroz, de a nagy médiacégeket padlóra küldheti. A tranzakciós illeték emeléséről péntek estig nem érkezett konkrét bejelentés.
A piac véleménye szerint nem lesznek újabb adóemelések, legalábbis erre utal az, hogy az OTP-részvények árfolyama annak ellenére tudta áttörni az ötezer forintos határt, hogy a tranzakciós illeték emelése, vagy a bankadóval történő újabb machinálás igen negatívan érintené. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató újabb optimista nyilatkozatot adott arról, hogy mekkorát nőhet az OTP, szerinte a nyolc nagybank helyett csak négy-öt marad a magyar piacon, s ezek egy részét az OTP veheti meg.
Rezsicsökkentés, árfolyamgát
A héten folytatódott a politikailag igen sikeresnek látszó rezsicsökkentéses kampány is, a miniszterelnök most már a vállalkozások energiaköltségeit is le akarja nyomni. A lakossági rezsicsökkenést részben a vállalatok költségeinek emelésével oldották meg, ha viszont a cégeknek is kedvezni akarnak és nem állami segédlettel, akkor ezt a cechet csak a szolgáltatók fizethetik.
A nemzetgazdasági miniszter végre finoman elismerte, hogy részben bukás a két új kisadó, a kata és a kiva. A finomhangolás már csak azért is ráfér ezekre, mert az elmaradt bevétel nem jelent meg a társasági adó növekedésében sem. Ettől teljesen függetlenül az állampapírok reklámozására gigantikus összeget szán a kormány.
Persze a lecsökkent kamatszint mellett már nem is lehetnek olyan népszerűek ezek a papírok, mint amikor alig fél éve a kilenc százalékot súrolta az inflációkövető kötvények éves megtérülése.
Igazi meglepetést jelentett volna, ha egy héttel a határidő lejárta előtt nem hosszabbítják meg újra az árfolyamgátat. Legutóbb két hónapja tették ezt, és most is, ez a harmadik eset, hogy a devizahiteleseket segítő programot kitolják. Most azonban nem pár hónapos tilitoliról van szó olyan kommunikáció mellett, hogy ez a végső lehetőség, hanem négy évről. A hosszabbítást bejelentő Fidesz-frakcióvezető szavaiból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a bankokkal nem egyeztettek a javaslatról, noha a számlát az árfolyamgát esetében közösen állja az állam és a bank.
Védik a frankot
A devizahitelesek jó híreket kaptak Svájcból is, a jegybank elkötelezett a frank gyengítése mellett.
Ahogy azt várni lehetett, a globális piaci hangulatot fontos makroadatok hiányában a vezető országok jegybankárainak nyilatkozatai befolyásolták. Mivel egy alacsonyabb rangú amerikai hivatalnok a pénzpumpa fennmaradásának szükségességéről értekezett a hét elején, meglepődhettek a befektetők szerdán, amikor a nagyfőnök Ben Bernanke a mennyiségi lazítás mértékének közeli visszavágására célzott.
Lett is nagy nemulass a tőzsdéken, sok hónapja nem látott esések jöttek csütörtökön, a japán piac pedig a 2011-es cunami és nukleáris katasztrófa óta nem zuhant 7 százalékot. Péntekre megnyugodtak a kedélyek, de hosszabb idő után először negatív hetet zárt a világ összes vezető tőzsdéje. Az elromló külső hangulat és az újabb adóemelések lehetősége a forint erősödését is megtörte, a hét elején 288 alá is bukukkantó kurzus hamar 292 felett találta magát, végül a túlzottdeficit-eljárás alól történő kiikerülésről szóló hír nyomán újra a 290-es szint alá csúszott az euró jegyzése.