Most kiderül, mitől pörög a magyar gazdaság

2013.06.03. 08:02

Vajon mitől indult növekedésnek az első negyedben a magyar GDP, és miként teljesített a hazai ipar áprilisban? Az Európai Központi Bank kamatdöntést hoz és gazdaságot pörget, az amerikai Fed viszont már épp az élénkítés befejezéséről agyalva kapja meg az igen fontos havi munkanélküliségi adatot. Eldől az is, hogy a lettek beléphetnek-e az eurózónába. Ez várható a gazdaságban a héten.

Az elemzők várakozásainál jobb lett a magyar gazdaság első negyedéves teljesítménye, és a héten azt is megtudjuk, mi áll ennek a háttérében. A kormány nagy örömmel nyugtázta május közepén, hogy az előző, igen gyászos negyedévhez képest 0,7 százalékkal már bővült a GDP, vagyis technikai értelemben az ország kimászott a recesszióból.

Az előző év hasonló időszakához képest még 0,9 százalékos visszaesést jelzett a Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése, ennek pontosítása és részletes elemzése érkezik csütörtökön. Ez lesz a hét legfontosabb makroadata, mert kiderül, hogy egyszeri tételek okozták-e a vártnál kissé jobb adatot, vagy végre látszanak a kormány által évek óta remélt növekedési fordulat jelei. Néhány elemző mindenesetre már az elmúlt hetekben is felfelé korrigálta a növekedési várakozásait.

Szerdán megérkezik a kiskereskedelmi forgalomról szóló beszámoló is, de itt már régóta senkit sem lep meg a folyamatos csökkenés. Piacmozgató lehet viszont az áprilisi ipari termelésről szóló pénteki adat, talán ebből is az esetleges növekedési fordulatra lehet majd következtetni. A devizatartalék nagyságáról szóló pénteki információ nem ígérkezik izgalmasnak, csak váratlanul nagy változás esetén szólhat nagyot.

Európában a hét első felében az olasz és a spanyol beszerzési menedzserindexekből próbálnak majd navigálni a piaci szereplők, később viszont minden szem az Európai Központi Bankra szegeződik. A legutóbb 0,5 százalékra csökkentett kamatot ugyan a várakozások szerint nem nyirbálják tovább (a nulláig hátra levő utolsó két patront keményebb időkre tartalékolják), nyilvánosságra hozzák viszont a legfrissebb inflációs és növekedési jelentést.

Amióta Mario Draghi EKB-enök filozofikus gondolatmeneteket eresztett meg arról, hogy technikailag a negatív betéti kamatok bevezetése is lehetséges, mindenki azt tippelgeti, hogy vajon milyen gazdaságélénkítő lépésre készülnek a döntéshozók Frankfurtban. Minden ezzel kapcsolatos pletyka piacmozgató lehet a héten.
Amerikában nagyon fontos adat érkezik, a pénteki havi munkaerő-piaci számok esetében fura reakciókra lehet számítani. Ha esetleg jobb lesz a vártnál, akkor lefelé húzhatja a tőzsdéket, mivel a gyors javulás a pénzpumpa közeli belassítására sarkallhatja a döntéshozókat.

Az elmúlt hónapokban a kínai gazdaság lassulása is aggasztotta a piacokat, ezzel kapcsolatban azonban a hét végén végre kedvező adat érkezett. A beszerzési menedzserindex értéke 50,8 százalék lett, noha a piac a stagnálásra utaló 50-re számított. Kína tehát már biztos nem rontja a piaci hangulatot a hét elején.

Az Európai Bizottság szerdán közli, hogy Lettország csatlakozhat-e az eurózónához 2014-től. Utoljára Észtországot vették fel a klubba, de a zóna válságának elhúzódása miatt nem tapossák egymás lábát a potenciális új belépők. A lettek mindenesetre az eurózóna 18. tagjai lehetnek.

A feltörekvő piaci részvényalapokból a múlt héten tekintélyes pénzeket vontak ki, és általában elfordultak a kockázatos eszközöktől. Jórészt emiatt esett háromhetes mélypontra a forint árfolyama is. Az e heti kilátások nem egyértelműek, az biztos, hogy a pénzpumpa elzárásával kapcsolatos várakozások fennmaradnak. Ez ingataggá teszi a forintot is és könnyen kifullaszthatja a tőzsdén az elmúlt hetekben beindult növekedést.