A japán nyugdíjasok pénzét tőzsdén forgatnák meg

Módosítanák a japán állami nyugdíjalap befektetési politikáját, annak érdekében, hogy a későbbiekben jobban ki tudják használni a japán részvénypiac menetelését. Az alap azt mérlegeli, hogy a jelenleginél többet fektethessen, elsősorban hazai részvényekbe. Tavaly november vége óta a tokiói tőzsdeindex, a Nikkei 80 százalékkal emelkedett múlthét csütörtökig, onnan azonban közel 15 százalékkal korrigált vissza egy hét alatt.

Az 1000 milliárd dolláros vagyont kezelő japán nyugdíjalap többet szeretne japán részvényekbe fektetni, hogy kihasználhassa a piaci ralikat a későbbiekben. Ezért meg szeretnék változtatni befektetési politikájukat, nyilatkozták nevük elhalhatását kérő források a Reutersnek. Úgy tűnik, már a nyugdíjasoknak is szeretnének juttatni a részvénypiacon elért nyereségből.

Mint ismeretes november vége óta - amikor kiderült, hogy a japán jegybank erőteljesen bele akar vágni a pénznyomtatásba - a Nikkei múlt hét végéig közel 80 százalékot emelkedett. Habár az elmúlt egy hét alatt már csaknem 15 százalékot zuhant a tokiói tőzsde, az elmúlt féléves teljesítménye még így is elképesztő. Ezzel egy időben a tízéves japán kötvényhozamok már a fél százalékos szint alá is benéztek, majd a hirtelen tőzsdei szakadással egyidőben majdnem 1 százalékig pattantak vissza.

A Nikkei értéke (pontban)

Így talán érthető, hogy nem szeretne kimaradni hasonló emelkedésből a nyugdíjalap sem. Bár éppen az elmúlt hét hívta fel a figyelmet, hogy könnyen megégetheti magát az ember, ha rosszkor lép a piacra.

A nyugdíjalap portfoliójában a japán kötvények állománya a befektetési politikájában szereplő határértékre csökkent, míg a hazai és a nemzetközi részvények kitettsége közel maximum szintre emelkedett. Vagyis ha nem változtatnának a befektetési politikán az alapnak a gyengülő kötvényeket kellene vennie, míg a jobban teljesítő részvényeket eladnia.

Az alap, amely a japán közszférában dolgozók nyugdíj-megtakarításait kezeli, 67 százalékban kell japán állampapírokat tartania. 2008-as válság során sem módosították a befektetési politikát, ami utólag jó döntésnek bizonyult, ugyanis a 2012 márciusáig tartó hat év alatt a hazai kötvényeken 2,28 százalékos hozamot ért el az alap, míg a japán részvények több mint 9 százalékot veszítettek értékükből.

A hosszútávú befektetési stratégiát 5 évente vizsgálják felül, és csak 2014 áprilisától léphetne életbe, amit egyébként az egészségügyi miniszternek is jóvá kell hagynia. Egyébként olyan horderejű piaci mozgások után, mint a 2008-as válság, vagy a 2011-es fukushimai katasztrófa szintén megengedett lett volna a módosítás, habár mindkét esetben változatlanul hagyták a stratégiát.