Ijesztő elfordulás a feltörekvő országoktól

Az elmúlt 1,5-2 hét során erőteljes gyengülést mutattak a feltörekvő piacok - köztük a kelet-közép-európai régió - devizái az euróval szemben, ráadásul a kötvénypiacon komoly hozamemelkedést lehetett látni. A folyamat dinamikája ijesztőnek tűnik rövid távon, messzebbről tekintve azonban még vélhetően korai farkast kiáltani.

Elváltak a fejlettektől a fejlődők

Rendkívül gyengén szerepeltek az elmúlt néhány napban, néhány héten a feltörekvő piaci eszközök. A legtöbb kötvénypiacon komoly hozamemelkedést lehetett látni, a feltörekvő piaci devizák gyengülni kezdtek és a részvénypiaci eladások sem maradtak ki az események láncolatából.

Az MSCI feltörekvő piaci indexe és az S&P 500 az idén szinte teljesen más pályán mozogtak. Az S&P 500 az év eleje óta nagyjából 11 százalékos pluszra volt képes, az MSCI index viszont picit több mint 4 százalékot veszített az értékéből. Az egyes piacok közül leginkább a brazil szerepel halványan, 2013-ban közel 15 százalékot veszített az értékéből, erőteljesen visszahúzva az MSCI feltörekvő piaci indexet.

A részvénypiacokon kívül idén a feltörekvő piaci devizák sem tűnnek túl acélosnak az euróval szemben. A legtöbbjük 2-6 százalékos mínuszt hozott össze az euró ellenében. Ebből kiugrónak számít a dél-afrikai rand, mely csak idén közel 15 százalékot gyengült az euróval szemben.

Az utóbbi hetekben egyre több bizonytalanságról lehet hallani egy-két feltörekvő piacon. Törökországban a hétvégén komoly tüntetések voltak, ami miatt a török tőzsdeindex közel 7 százalékos mínuszban nyitott hétfő reggel, de Dél-Afrikából is lehet hallani megmozdulásokról, főleg a bányavárosokban. A feltörekvő piacok jelentős része komoly nyersanyag kitermelőnek számít (Oroszország, Brazília, Dél-Afrika, Mexikó) így nem meglepő, ha a nyersanyagok rossz teljesítménye miatt gyengeséget mutatnak az eszközök. A Világbank egyik gazdasági vezetője épp nemrégiben beszélt arról, hogy a kínai gazdaság lassulása a nyersanyagkitermelő országok számára nehézséget jelent majd. A befektetőket a gazdasági lassulás miatti félelem is arra ösztönözheti, hogy a feltörekvő piacokról máshová allokálják pénzeiket.

Mi a helyzet a kelet-közép-európai régióval?

A közép-kelet-európai piacokon is némileg aggasztóak a folyamatok. A forint ugyebár május vége féle még 285-286 körül járt az euróval szemben, 3 nappal később viszont már 295 fölött mozgott. A forint kilengése összhangban van a régió devizáival, a cseh korona kivételével ugyanis komoly megugrásokat lehet látni. A lengyel zloty például tavaly nyáron volt legutoljára ilyen magasságban, de a legtöbb esetben is több havi csúcsokat lehet látni.

A régiós fizetőeszközök gyengülése mellett rendkívül fontos még az is, hogy miként reagálnak a kötvénypiacok. Az utóbbi napokban - összhangban a devizák mozgásával - hozamemelkedést lehet látni. Ráadásul a német 10 éves kötvényhozamhoz viszonyított felár is megugrást jelez.

A feltörekvő devizák gyengülésének a dinamikája adhat okot az aggodalomra, jól mutatja a sérülékenységet. Amennyiben a befektetők megijednek az esetleges globális lassulástól, az fontos folyamatokat, portfólió átrendezéseket indíhat el. Az alapkezelők sokszor "kosárban" azaz egy-egy térségben gondolkoznak, így ha elkezdik leépíteni a feltörekvő piaci részvény és/vagy kötvény kitettségüket, akkor mindent egyszerre kezdenek el eladni. Ez okozhatja a régiók együttes gyengülését.

Közelről tekintve markánsnak tűnik a hozam növekedés, de távolabbról nézve nem ilyen aggasztó a helyzet. A 2012 év eleje óta tartó masszív hozamesést korrigálják valószínűleg vissza a kötvények, így egyelőre még nem kell nagyon megijedni a folyamatoktól.