Öveket becsatolni: nyersanyagáresés jöhet

f
Vágólapra másolva!
Készüljenek fel a nyersanyagpiaci árzuhanásra - ezt javasolja azoknak az országoknak a Világbank gazdasági vezetője, melyek a különböző nyersanyagok exportálásából szerzik legnagyobb bevételeiket. A szakértő szerint a kínai gazdasági növekedés lassulása jelentheti a legnagyobb veszélyt ezekre az államokra, mivel csökkenhet a kereslet az általuk exportált termékek iránt, melyeket többek között éppen Kína "szippantott fel" az utóbbi években, egyre magasabbra emelve azok árfolyamát. A szakember szavai csak ráerősítenek az egyre több helyen hallható/olvasható véleményekre, melyek szerint véget érhetett a nagy nyersanyagpiaci.
Vágólapra másolva!

Arra figyelmezteti a nyersanyagárak korábbi robbanásából profitáló országokat a Világbank gazdasági vezetője, hogy készüljenek fel a nyersanyagpiac közelgő gyengébb teljesítményére is. Marcelo Giugale szerint nem szabad elkövetni még egyszer azokat a hibákat, melyek az 1980-as években voltak láthatóak ezekben az országokban.

Akkor a nyersanyagárak folyamatos emelkedésének pozitív hatásait élvezték az egyes latin-amerikai és afrikai országok, egészen a válság bekövetkezéséig, ami súlyosan megrengette ezeknek az államoknak a gazdaságát, szociális és politikai egyensúlytalanságokat okozva. Ezután újra emelkedni kezdtek a nyersanyagpiaci termékek árfolyamai, ami segítette a kilábalást a krízisből.

A piac által szuperciklusoknak hívott ilyen folyamatokra már számos alkalommal volt példa. Bilge Erten, a Columbia Egyetom professzora összesen három ilyen szuperciklust nevezett meg a CNBC-nek adott nyilatkozatában: az első, melynek csúcspontja 1917-ben alakult ki, a második 1951-ben, a harmadik pedig 1973-ban "tetőzött". Erten szerint jelenleg a negyedik ilyen ciklus közepénél tartunk, mely a 2000-es évek elején kezdődött. A szakértő szerint a korábbi tapasztalatok alapján egy emelkedő ciklus 15-20 évig tart, így ez alapján még további 4-5 évig tarthat a nyersanyagpiacok szárnyalása, melyet elsősorban a kínai gazdasági növekedés "fűt".

Thomson Reuters nyersanyagindex alakulása (pontban)

Forrás: [origo]

Számos szakértő viszont megkérdőjelezi ezeknek a szuperciklusoknak a létezését, köztül Giugale is. Szerinte kulcsfontosságú lesz a kínai gazdasági növekedés alakulása, mivel Kína számít a legnagyobb vevőnek számos nyersanyag tekintetében. A nagy kérdés, hogy visszafordul-e a kínai GDP-bővülés lassulásának folyamata, mely a nyersanyagpiacok számára is rendkívül pozitív hatással járna a növekvő keresleten keresztül.

Ugyanakkor az utóbbi időben egyre erősödnek a kínai "hard landinggel" kapcsolatos félelmek. A hatalmas ország GDP-növekedése nem a várt szerint alakul, ráadásul a tegnapi makroadatok is az aggodalmakat erősítik. A Kína "kemény landolása" miatti nyugtalanság pedig a nyersanyagpiacok gyenge teljesítményén is tetten érhető az utóbbi hónapokban. Annak hatására például számos alkalommal "megütötték" például a gazdasági folyamatok alakulására érzékenyen reagáló réz árfolyamát, de a többi nyersanyag ára is lefelé szánkázott az idei első negyedévben. A korábban szinte folyamatosan új csúcsokat döntögető olaj piacán megtört a korábbi nagy emelkedő trend, hónapok óta oldalazás, kisebb lecsorgás mutatkozik.

Hard landing: A gazdasági ciklusokban "hard landing"-nek nevezik a gazdasági növekedés ütemének jelentős csökkenését. Általában egy recessziós időszak követi a lassulást, de egyelőre Kínában csak arról van szó, hogy a növekedés üteme milyen mértékben lassul az előző években sokszor látott kétszámjegyű bővüléshez képest.


Réz árfolyama

Forrás: [origo]

Hasonló mélyrepülésekre továbbra is fel lehet készülni Giugale szerint, aki emiatt azt javasolja, a nyersanyagexportáló országok tegyék rendbe költségvetésüket, és a monetáris politikai eszköztárukat is "helyezzék készenlétbe". Ezen kívül helyezzenek nagyobb hangsúlyt az eddig háttérbe szorított területekre, mint például a szolgáltató szektorra vagy feldolgozóiparra, melynek segítségével átvészelhetik az árfolyamok zuhanását.

A gazdasági vezető úgy véli, különösen a kevésbé fejlett afrikai országokban rossz a helyzet, melyek rendkívüli mértékben rá vannak szorulva a magas nyersanyagárakra. Egyes olajkitermelő országok például agresszív jóléti költekezésbe kezdtek a saját, nem demokratikus rezsimük fenntartása miatt, a megnövekvő kiadások miatt pedig fontos, hogy az olajár magasan maradjon. A költségvetésük ugyanis csak így maradhat egyensúlyban. A Deutsche Bank által készített becslés alapján látható, hogy az országok számára átlagosan a 80 dolláros Brent árfolyam már elég az egyensúly eléréséhez (vagyis a jelenlegi szinteken még többletesek ezek a költségvetések), de bizonyos országok számára már a mostani árfolyamszintek sem elfogadhatók.

Forrás: [origo]

A gazdasági ciklusok elmélete

Az elméletileg ideális esetben a gazdaság ciklusok mentén működik világszerte.

1) A kezdeti fellendülés időszakában az üzleti bizalom növekedésnek indul, a gazdaságot a monetáris és fiskális politikai stimulusok támogatják, az infláció még alacsony szinten van. A rövid távú hozamok már elkezdenek növekedni, de még mindig alacsony szinten vannak így az olcsó finanszírozáson keresztül hozzájárulva a beruházások felfutásához.

2) A tomboló növekedés időszakában a foglalkoztatás és az üzleti bizalom magas, az infláció növekedésnek indul a kereslet felerősödése okán, ezért a monetáris politikának már arra kell figyelnie, nehogy túlfűtötté váljon a gazdaság. A jegybank az alapkamat növelésével és a pénzkínálat növekedésének mérséklésével reagálhat ilyen helyzetben.

3) A lassulás időszakában csökken az üzleti bizalom, az infláció még mindig növekvő fázisban van, de már csökken a cégek készletállománya, mivel a gyengülő kereslet arra ösztönzi a cégvezetőket, hogy a készleten lévő tartalékaiktól elkezdjenek megszabadulni.

4) Amikor recesszióba süllyed a gazdaság, a vállalatok készletei nagyot esnek, csökkennek a vállalatok megrendelései, ami azt jelenti, hogy a keresleti oldal gyenge, az infláció csökken emiatt, a cégek elbocsátanak, hogy lefaragják költségeiket.

Az eszközárak alakulásán már most látszik, hogy a nyersanyagpiacok korábbi csillogása megkopóban van. Miközben például a részvényárak nagy emelkedésen vannak túl, a nyersanyagokat a jegybanki pénzbőség sem tudta már feljebb segíteni. A jelenség közvetett hatásai is egyre jobban kidomborodnak, hiszen az elmúlt hónapokban a részvénypiaci szárnyalásból a fejlődő, nyersanyagkapcsolt piacok már nem tudták kivenni részüket. Ha a szakértőknek igazuk lesz, ez akár egy tartósabb trendnek is bizonyulhat majd a jövőben.