Nagy zűr van Kínában

Óriási mennyiségű megtakarítási termék jár le június utolsó napjaiban, ezért a kínai bankoknak nagy szükségük lenne a refinanszírozási forrásokra. A Fitch Ratings arra figyelmeztet, hogy emiatt továbbra is nyomás alatt maradhatnak a bankközi kamatok. A jegybank egyelőre még mindig óvatos, de a Fitch szerint a taktika kifizetődő lehet és beindulhat egy tisztulási folyamat a nem-hivatalos, úgynevezett árnyék bankrendszerben. Igaz, ez növekedési áldozattal járhat.

A Fitch Ratings arra figyelmeztetett egy közleményében, hogy továbbra is gondok lehetnek a likviditással Kínában, mivel ebben a hónapban jár le 1500 milliárd jüan értékű megtakarítási termék (az ún. Wealth Management Productról (WMP) korábban írtunk egy részletesebb cikket). A Fitch becslése szerint a nagyjából 245 milliárd dollár értékű fizetési kötelezettségnek nehezen tudnak majd eleget tenni a bankok a bankközi piac kiszáradása miatt.

Általában új termékek kibocsátásával, vagy a bankközi piacon keresnek forrást a lejárt termékek kifizetéséhez. A bankközi piacon az utóbbi napokban tapasztalható likviditási problémák most mindkét opciót megnehezíthetik.

A Fitch úgy véli, hogy az úgynevezett "mid-tier" bankok esetében lehet legnagyobb a megtakarítási termékek állománya. A hitelminősítő cégbecslése szerint ezeknél az intézményeknél a forrásaik 20-30 százaléka származik a WMP termékekből. Az állami illetve vidéki bankoknál ennél valamivel alacsonyabb, 10-20 százalékos lehet a kitettség.

A lejáratok finanszírozása miatt tehát továbbra is nyomás alatt maradhatnak a bankközi hozamok, és nem kizárt, hogy a június 20-án látott történelmi magasságokhoz képest újabb csúcsokra emelkednek a bankközi refinanszírozási ráták.

A néhány napja tartó likviditási problémák több tényező hatásának köszönhetőek. A Fitch szakértői szerint egyrészt a hónap közepi szünnapok, a külföldi forrásbeáramlás lecsökkenése és a bankok számára a hó végén esedékes szabályozói tartalék-megfelelési követelmények együtt okozzák a bonyodalmakat. Ezt csak fokozta, hogy a jegybank néhány napja még nyíltan elzárkózott a beavatkozástól, bár pénteken azért mégiscsak beinjektáltak 50 milliárd jüan-t a bankközi piacra.

A jegybank azért volt vonakodó idáig, mert kettős nyomás van rajta. Egyrészt az árnyék bankrendszer, a nem hivatalos finanszírozási források visszaszorításáért próbál küzdeni, másrészt viszont a likviditási helyzet enyhítése végett szükség lenne az időszakonkénti beavatkozásra. A Fitch szakemberei úgy látják, hogy a jegybank óvatossága sikeres lehet az árnyék bankrendszer elleni harcban, azonban ennek lehetnek nem kívánatos következményei. Ha a bankközi refinanszírozási rátákra vetünk egy pillantást, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek a mellékhatások már jelentkeznek a kamatok emelkedésének formájában.

Az árnyék bankrendszer mibenlétéről

Az "árnyékbanki" jelző a másodlagos jelzáloghitelpiaci válaság kirobbanásakor került be a köztudatba és jellemzően a bankon kívüli eszközöket, például a különböző eszköz fedezetű értékpapírokat és a tőkeáttételes derivatív termékeket nevezték így. Ezeknek a közös jellemzője, hogy a bankfelügyeleti szabályozás nem terjedt ki rájuk és a befektetési bankok a saját mérlegüktől teljesen elkülönítve, speciálisan erre a célra létrehozott jogi egységekbe "kiszervezve" (special purpose vehicle, SPV) kezelték a termékeket.

A kínai benkrendszer mellett működő, a bankok mérlegétől elkülönült finanszírozási rendszert ennek analógiájára nevezik "árnyék bankrendszernek" (shadow banking system"). Ez a finanszírozási megoldás tipikusan a kockázatosabb ügyfelek, mint például kisvállalatok, egyes önkormányzatok vagy ingatlanfejlesztők számára nyújt finanszírozást. A források pedig leginkább a privátbanki, vagyonkezelési csatornákon keresztül jutnak be az árnyékbankrendszerbe. Korábban írtunk róla, hogy a szabályozó is észrevette, hogy ha közvetlenül nem is tudja szabályozni ezeket a finanszírozási formákat, a különböző vagyonkezelési termékek szabályozásán keresztül mégis képes lehet hatást gyakorolni a rendszerre.

Amióta a kínai jegybank mesterségesen alacsonyan tartja a kamatokat, egyre több pénzt sikerül becsatornázni a magasabb hozamokat, de átláthatatlan befektetéseket kínáló különböző vagyonkezelési termékeken keresztül a rendszerbe. Ez pedig azt jelenti, hogy a kockázatos beruházási projektek is finanszírozási forráshoz jutnak. A tipikus morális kockázat helyzetével állunk szemben ebben az esetben, mivel a banknak kevésbé áll érdekében mérlegelni a finanszírozásra váró projektek megtérülését. A kockázatokat rögtön továbbpasszolják az ügyfeleknek, akik nem képesek mérlegelni a befektetés kockázatát, így anélkül fektetnek a magasabb hozamot kínáló termékbe, hogy tisztában lennének a kockázatokkal.

A kormány bevállalja a növekedési áldozatot

A március óta regnáló kínai vezetés gazdaságpolitikai céljai között szerepel, hogy megakadályozza egy ingatlanpiaci buborék eszkalálódását, illetve visszafogja a bankokon kívüli finanszírozási csatornák további terjedését. Ennek érdekében már némi növekedési áldozatot is hajlandóak lennének elfogadni.

A növekedési áldozat a Fitch szerint látszódni is fog. Az elemzők a hitelezés visszaesésére számítanak az év hátralévő részében és ez bizony lassítani fogja az ország növekedését. Ez lehet talán a megtisztulási folyamat eleje, nem fognak felesleges projektek megvalósulni (vagy legalább is kevesebb) és nem fognak felesleges kapacitások kiépülni.

Bár nagy nemzetközi elemzőházak még töbségében arra számítanak, hogy idén a kormány által várt 7,5 százaléknál magasabb lehet a növekedés, de véleményünk szerint ezek a prognózisok még eltúlzottak és a közeljövőben (például a második negyedéves GDP adat bejelentése után) lefelé módosulhatnak. Látva az utóbbi hónapok gyenge konjunktúra adatait (elsősorban a feldolgozóipari menedzserindex csökkenése kifejezetten vészjósló), a második negyedéves GDP akár még az első negyedévben látott 7,7 százaléknál is alacsonyabb lehet.