Veszélyeket lát a Goldman is Kínában

Csökkentette a kínai gazdaságra vonatkozó növekedési prognózisát a Goldman Sachs. A világ egyik legnagyobb befektetési bankja úgy véli, a likviditási problémák és a növekedéssel szemben a gazdasági reformok mellett elkötelezett vezetőség veszélyt jelentenek a GDP bővülés ütemére, ezért az idei évre a korábbi 7,8 helyett már "csak" 7,4 százalékos növekedéssel számol az elemzőház. A befektetők eközben továbbra is a bankközi likviditás miatt aggódnak, és a tőzsdeindex két és fél éve nem látott 5 százalék feletti csökkenést szenvedett el a mai kereskedésben.  

A Goldman Sachs csökkentette a kínai gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát. A világ egyik legnagyobb befektetési bankháza a szűkös likviditási feltételeket és a gazdasági reformintézkedéseket nevezte meg, mint a növekedésre leginkább veszélyt jelentő tényezők.

A második negyedévre 7,5 százalékos növekedést jeleznek előre (ez alacsonyabb az első negyedévben meglepetésre gyengén sikerült 7,7 százalékhoz képest), illetve az egész évre 7,4 százalékot prognosztizálnak (2014-re pedig 7,7 százalékkal számolnak). Korábban a Goldman egyébként 7,8 százalékos bővüléssel számolt az idei évre, de mint ahogy azt az utóbbi időben az investor.hu is többször megírta, az elemzőházak növekedési várakozásai még meglehetősen magasak ahhoz képest, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban kizárólag gyenge makrogazdasági adatokról számolt be a távol-keleti ország.

Közben a bankközi piacon a feszültség továbbra is magas. A bankok egymás közti hitelezésénél alkalmazott rövid távú kamatok pénteken ugyan csökkentek azt követően, hogy a kínai jegybank (People's Bank of China) 50 milliárd jüan értékben likvid forrásokat bocsátott a bankközi pénzpiacra, hétfőre azonban újra magasabb szintre szökkentek a referencia kamatok. A kínai bankközi kamat, az úgynevezett Shibor ráta nem tud normalizálódni, és a június előtti szintekhez képest 3-4-5 százalékponttal magasabb szinteken jár.

Ez már az új gazdasági szemléletmód

A hétvégén több nemzetközi sajtóorgánum is arról cikkezett, hogy a jegybank vonakodó magatartása egyértelműen azt jelzi, hogy elsődleges céllá vált a bankon kívüli finanszírozási rendszer, az úgynevezett árnyék bankrendszer visszaszorítása. A cél egyértelműen a hitelbuborék növekedésének megállítása bármi áron. A kínai vezetés már a márciusi hatalomátvételekor jelezte, hogy a pénzügyi kockázatok csökkentése végett elsődleges céljuk megállítani az árnyék bankrendszer növekedését és a nyakló nélküli hitelezés korlátozását, de akkor még senki nem gondolta, hogy a mostanihoz hasonló kényes helyzetben is tartja magát a vezetés (és a politikai vezetőkkel állítólag jó viszonyban lévő jegybank).

A hétvégén a központi bank egyik szakembere úgy nyilatkozott, hogy jelenleg megfelelő szinten van a bankrendszer likviditása. Ebből a kommentárból is arra lehet követeztetni, hogy nem igazán számíthatnak a bankok a jegybank beavatkozására.

A Goldman úgy véli, hogy a hitelezés lassulása miatt csökkenni fognak a tőkeberuházások, ez pedig nyomasztólag hathat a GDP növekedésre. A bankház elemzője azt is hozzátette, hogy az utóbbi időben látható folyamatok egyértelműen azt jelzik, hogy a kínai pártvezetés számára már a sokkal fontosabbak a reformok a "növekedés bármi áron" gazdaságpolitikánál

Politikai oldalról is logikusnak tűnik ez a lépés a kormányzási ciklus elején, ugyanis most lehet még az előző kormány számlájára írni a problémákat. A hitel- és ingatlanpiaci buborék megelőzése, valamint a növekedési áldozat bevállalása így már politikai oldalról is sokkal racionálisabb döntésnek tűnik (gazdasági szempontból eddig sem volt megkérdőjelezhető a folyamatosan növekvő hitelbuborék elleni küzdelem illetve a hosszabb távon fenntartható gazdaságpolitikai irányvonalra történő átállás sem).

Nemrég a Nomura is pesszimistábbá vált

A Goldman ezzel a lépésével csatlakozott azon elemzők táborához, akik már csökkentették a Kínára vonatkozó növekedési prognózisukat, bár többségükben még mindig 7,5 százalék feletti növekedéseket jövendölnek az idei évre. Maga a kínai vezetés is 7,5 százalékkal számol, de a jelenlegi helyzetet elnézve nem zárható ki, hogy maga a kormány is módosítani fogja előrejelzését. Ez annak fényében különösen valós veszély, hogy korábban arról nyilatkoztak kormányközeli közgazdászok, hogy addig nem mérlegelné újabb gazdaságösztönző lépések bevezetését a vezetőség, amíg 7 százalék felett van a növekedés.

A Nomura úgy véli, ez már az idei év második felében megtörténhet. Zhiwei Zhang vezető közgazdász szerint nem csak a belső folyamatok, hanem a gyenge külső kereslet is ebbe az irányba hatnak, ezért véleménye szerint a pesszimista szcenárió (7 százalék alá eső növekedési ütem) valószínűsége 30 százalék. Alap esetben sem sokkal rózsásabb az elemző véleménye, a harmadik és negyedik negyedévekre 7,4 és 7,2 százalékos bővüléssel kalkulál.

Közel 20 százalékot esett a tőzsde

Több mint 5 százalékot esett ma virradóra a Shanghai Composite index, amire nagyjából négy éve nem volt példa. Ezzel az év elején beállított csúcsa óta már közel 20 százalékot csökkent a tőzsdeindex értéke.

A hétfői kereskedési hangulat elrontásáért továbbra is a bankközi piacon tapasztalható likviditási feszültségek okolhatóak. A rövid távú forrásokért a bankoknak szokatlanul magas kamatokat kell fizetniük.

A Fitch pénteken arra figyelmeztetett, hogy június végéig jelentős mennyiségű befektetési termék válik esedékessé, így a bankoknak jelentős mértékű forrásra van szükségük, hogy vissza tudják fizetni a pénzeket. Az alacsonyabb kamatot fizető bankbetétek helyett az utóbbi időben egyre többen választották a magas hozamokat ígérő, de cserébe átláthatatlan struktúrájú megtakarítási termékeket (a szituáció hasonló a másodlagos jelzálogpiaci válság idején elterjedt, többszörösen átstrukturált CDO típusú termékekhez, ahol végül már maguk a kibocsátó bankok is sokszor bajban voltak, amikor a termék értékét meg kellett határozni, mert annyira bonyolult volt a mögöttes termékstruktúra).

Kínában a bankközi feszültségek hatására a közepes méretű bankok vezették a tőzsdei esést. Valószínűleg a befektetők egyre jobban félnek attól, hogy a likviditási problémák tovább eszkalálódnak, ezért inkább szabadulnak az érintett társaságok részvényeitől. Az említett kategóriába sorolható bankok, mint például a China Minsheng Bank vagy az Industrial Bank, 8-10 százalékot veszítettek értékükből.

Shanghai Composite Index