Újabb kötvénykibocsátásra készül az állam?

Magyarország keresi a külföldi devizában történő forrásbevonás lehetőségét, nyilatkozta a Reutersnek Töröcskei István az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egy londoni konferencián. Az ország egyébként az idei tervekhez képest jól áll forrásbevonást illetően, de az ÁKK figyeli a piacot és a felmerülő lehetőséget. Legutóbb februárban adott el Magyarország 5 és 10 éves dollárkötvényeket 3,25 milliárd dollár értékben.

Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egy londoni konferencián arról beszélt, hogy Magyarország keresi a lehetőséget egy újabb külföldi devizában denominált kötvénykibocsátáshoz. Az erős magyar kötvényaukcióknak és a nagyon jól teljesítő lakossági prémium államkötvény kibocsátásoknak köszönhetően Magyarországnak nincsenek finanszírozási problémái, sőt az idei terveket túl is tudtuk eddig teljesíteni, így meg lehet fontolni a forrásbevonást.

Az ÁKK vezetője azonban a Reutersnek kiemelte, ugyan az elmúlt hetekben hozamemelkedés volt látható a piacokon, de a folyamatokat közelről figyeli az ÁKK és ennek fényében döntenek majd egy újabb kibocsátásról.

Töröcskei elmondta a Bloomberg szerint, hogy elsősorban hosszú lejáratú kötvénykibocsátáson gondolkoznak, de erre lehet, csak jövő év elején kerülhet sor. Korábban mintegy 200 millió euró értékben akart az állam török lírában kötvényeket eladni, de egyelőre ezek most nincsenek napirenden.

Mint arról az Investor.hu is beszámolt, februárban 3,25 milliárd dollár értékben adott el Magyarország 5 és 10 éves dollárkötvényeket. A kibocsátás során hatalmas volt a kereslet a befektetők részéről. A rövidebb állampapírok esetében 335 bázispont, míg a hosszabbak esetében 345 bázispont volt a kamatfelár a megfelelő lejáratú amerikai kötvényhozamhoz viszonyítva.

Erősödésbe kezdett a forint

A forint 296 alá is beesett, mikor megjelentek a Bloomberg monitoron Töröcskei István szavai. Alapvetően iránykeresés jellemezte ma a forint piacát, az euróval szemben járt 297,5 körül, de késő délutánra 296 alá is benézett a hazai fizetőeszköz.

EURHUF napon belüli grafikon

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).