Milyen részvényt kell ilyenkor venni?

Részvény és részvény között hatalmas különbség lehet, és ahogy magunk mögött hagyunk egy nagy korszakot a tőzsdéken, a korábbi nyerő nevek helyét újak veszik át a ranglistákon. Érdemes tehát tisztában lenni vele, hogy a most látott kötvényhozam-emelkedés milyen részvényeknek kedvez, és melyektől fordulnak el a befektetők. A legfontosabb persze a türelem, jöhet még vaskos korrekció, mielőtt gyümölcsözőre fordul az új stratégiánk.

Változnak az idők, cserélődnek a nyerő stratégiák a tőzsdéken is. Az amerikai kötvényhozamok emelkedéséről már sokszor megemlékeztünk az Investor.hu-n is, de van egy érdekes részvénypiaci aspektusa, aminél érdemes elidőzni. Főként mivel akár pénzt is lehet keresni, ha az ember tisztában van vele, hogy a mostanihoz hasonló időszakokban az alulértékelt részvényeket érdemes előnyben részesíteni a növekedésre fókuszáló cégekkel szemben.

Kiválóan szemlélteti az alábbi ábra ezt az összefüggést. Az S&P500 indexből képzett "értékalapú" és "növekedési" indexek aránya szépen együtt mozog a tízéves kötvényhozammal. Amikor a hozamok csökkennek, a két index aránya is süllyed, azaz a növekedési részvények erőteljesebb teljesítményt mutatnak, míg a hozamok emelkedésével az értékalapú részvények veszik át a pálmát, felülteljesítik a növekedési részvényeket.

Mindebből az is látszik, hogy ha valóban folytatódik a kötvényhozamok emelkedése - ennek a legnagyobb az esélye -, akkor az értékalapú stratégia lesz a sikeresebb választás. A szép ábrába persze kicsit bekavar a dotkom-lufi, illetve annak kidurranása, hiszen ez a tőzsdei buborék éppen a növekedési részvények iránt érzett szélsőséges vonzalom miatt alakulhatott ki. Emiatt zuhant nagyot a két index arányát tükröző indikátor, a lufi kidurranásával pedig élesen korrigált felfelé.

De mik is azok a növekedési és értékalapú befektetések?

Részvény és részvény között nagy különbség lehet

Növekedési részvényeknek azokat a cégeket szokás tekinteni, amelyek valamilyen ok, például egyedi, innovatív megoldások, új termékek vagy szolgáltatások miatt az átlagosnál lényegesen nagyobb bevétel-, illetve profitnövekedéssel kecsegtetnek. Ezeket a részvényeket hajlamosak a befektetők éppen a magasabb növekedés miatt "drágábban", azaz magasabb értékeltségi mutatók mellett is megvásárolni (az internetes cégek, de még a szélesebb értelemben vett technológiai szektor jelentős része tipikusan ilyen).

Az értékalapú stratégia ezzel szemben nem a minél agresszívabb jövőbeli növekedésre koncentrál, sokkal inkább azokat a részvényeket keresi, amelyeket a piac a jövőbeli pénztermelő képességükhöz képest túlságosan alacsonyan áraz, miközben egyébként stabil üzletmenettel, kilátásokkal rendelkeznek. Ezek a részvények tehát már csak a definíció szerint is "olcsók", azaz relatíve alacsony értékeltségi mutatók mellett forognak a piacon.

És a kötvényhozamok hogy jönnek ide?

Sokféleképpen be lehet látni, hogy miért preferálják a befektetők az értékalapú részvényeket a kötvényhozamok emelkedésével, illetve fordítva, miért szeretik inkább a növekedési részvényeket a csökkenő hozamok mellett. A legegyszerűbb talán a részvények kínálta extra hozamból kiindulni.

Amikor a hozamok csökkennek, akkor a részvények relatív vonzereje nő, hiszen az alternatívaként elérhető kötvényekkel egyre kevesebb pénzt lehet keresni. Éppen ezért a relatíve drágább, de erősebb növekedést kínáló részvényeket is hajlandók megvenni a befektetők, főként mivel a csökkenő hozamok általában a gyengülő konjunktúrát tükrözik, így különösen fontos lehet a növekedést még megőrző cégeket keresni.

A hozamok emelkedésével viszont fordul a helyzet. A "drágán" megvett részvények kínálta hozamprémium gyorsan szűkül a kötvényhozamokhoz képest, a befektetők kénytelenek olyan papírok után nézni, amiktől még a magasabb kötvényhozamokhoz képest is elfogadható extra hozamot várhatnak, azaz kellően "olcsók". Így vetül a figyelem a korábban hanyagolt és emiatt alulértékeltté vált részvényekre. Ezek ráadásul, ha tényleg erős és stabil az üzletmenetük, akkor a konjunktúra erősödésével "természetes" módon növelhetik profit- és készpénztermelésüket.

Minden pénzünket olcsó részvényekbe?

Mindez persze nem jelenti, hogy hirtelen a családi ezüstöt is olcsó, vagy annak tűnő részvényekbe kellene fektetnünk. Kezdjük azzal, hogy nem is olyan triviális, hogy mit tekintsünk olcsónak, hiszen az, hogy egy-egy részvény árazási mutatói nagyon alacsonyak, még nem teszi vonzó befektetési célponttá.

Ha azonban úgy találjuk egy cégről, hogy az alacsony árazás mellé stabil, netán javuló üzleti kilátások és profitabilitás társul, akkor már sokkal közelebb vagyunk ahhoz, hogy egy értékorientált befektetési célpontra leljünk. Mindez nem jelenti persze, hogy ezentúl ne lehetne lehetőségeket keresni például a szexi internetes részvények között, de érdemes fejben tartani, hogy merre tart a "csorda", mert különben könnyen átgázolhat rajtunk.

Jöhet még kutyára dér

Zárásként pedig arról sem érdemes megfeledkezni, hogy egyik vagy másik stratégia felülteljesítése nem jelenti, hogy ezek a részvények mindenképpen emelkedni fognak, hiszen az értékalapú stratégia úgyis felülteljesítheti a növekedési részvényeket, ha mindkét index esik, csak előbbi kevésbé. Annál is inkább érdemes résen lenni, mert az utolsó két nagy "korszak" egyaránt nagy részvénypiaci zakóval kezdődött, ugyanúgy nagy esés előzte meg az alulértékelt részvények 2002-ben indult felülteljesítését, mint a növekedési stratégia 2009-ben indult diadalmenetét. Elképzelhető tehát, hogy egy kiadós korrekció után érdemes igazán visszatérni az értékalapú-növekedési problémára.