Az új trafikok megdobják az inflációt

2013.06.27. 11:05

Érezhetően drágul a cigaretta a trafikok átalakítása miatt. Mivel a magyarok sok dohányt vesznek, az árváltozás az inflációban is látható nyomot fog hagyni.

900 forint fölé drágul a cigaretta a trafiktörvény hatására, ez 0,6 százalékponttal emelheti az inflációt a következő két évben - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. A jegybank negyedévente publikálja az áremelkedésre vonatkozó részletes elemzését, és mivel a dohánykereskedelem átalakítása jelentős inflációs hatással jár, külön keretes írásban foglalkoztak a cigaretta árával.

A nagykereskedő és a kiskereskedő egy 800 forintos cigarettás doboz után 144 forinton osztozik, ami 4 százalékos árréssel számolva azt jelenti, hogy a trafikosnak 32 forint jut, a dohánykereskedőnek 112 forint.

Az állam háromféle adót vet ki a cigarettára: tételes adót, értékadót és az általános forgalmi adót (áfát). A tételes adó 12 500 forint 1000 szálanként, így egy 19 szálas doboz 238 forintot jelent ebből az adónemből. Az értékadó 31 százalékos mértékű, vagyis 800 forintos árnál 248 forint. A 27 százalékos áfa 170 forintot jelent dobozonként.

Egy doboz cigaretta árszerkezetének alakulásaForrás: mnb.hu

A kormány a trafikpályázatok lezárása után 10 százalékra emelte a kiskereskedelmi árrést, ami a jegybank szerint az adókon keresztül körülbelül 16 százalékos áremelést jelent. A pontos árat azért nem lehet előre jelezni, mert a nagykereskedő megváltoztathatja a saját árát, lenyelheti az emelés egy részét. Ha valóban így tesz is, csak korlátozottan teheti, mivel a bevételének csak kisebb része profit, a többi a cigaretta előállításával és terjesztésével kapcsolatos költség lehet - írta a jegybanki elemzés.

Ha a nagykereskedő változatlanul hagyja a saját árát, akkor az inflációt 0,6 százalékponttal emelheti 2013-ban és 2014-ben a változás. A jegybanki elemzés szerint a két év között nagyjából fele-fele arányban (0,3-0,3 százalékpont) oszolhat meg az emelés. A cigaretta azért hat ilyen nagy mértékben az inflációra, mert nagyjából 4 százalékát teszi ki a fogyasztói kosárnak (amelyben az élelmiszerek, a rezsi, a benzin, a ruházkodás és minden más is benne van). Az elemzés azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a monetáris politikának nem kell foglalkoznia ezzel az emelkedéssel, mert csak egyszeri hatásként jelenik meg.