Javában zajlik az USA olajforradalma

2013.06.28. 10:26

Meglehetősen erős bizonyíték látott napvilágot június elején az Egyesült Államokban kibontakozó palaolaj és palagáz forradalomról. Az USA a világ harmadik legnagyobb olajkitermelője, mely több mint 13 százalékkal, korábban soha nem látott mértékben tudta növelni napi kitermelését 2012-ben az előző évhez képest, derül ki a BP évente publikált adataiból. Európa azonban továbbra sincs jó állapotban, a fogyasztás 1969 óta nem látott mélységekbe zuhant vissza az adósságválság és az ebből kibontakozó alkalmazkodás miatt. Tavaly ugyan többen is aggódtak az Irán ellen életbe lépő amerikai és európai szankciók miatt, azonban a termeléskiesést a közel-keleti országok képesek voltak bőven pótolni.

Főbb megállapítások:

  • A Brent olaj átlagára új csúcsot ért el, hiába nőtt jobban a napi kitermelés 2012-ben, mint a napi olajfogyasztás
  • Az amerikai palaolaj forradalom révén soha nem látott mértékben, több mint 1 millió hordóval nőtt a napi amerikai olajkitermelés
  • Irán kitermelésének kiesését bőven ellensúlyozni tudta az USA, Szaúd-Arábia, Katar, Irak, Líbia és Kuvait termelés növekedése
  • Az Európai Uniós országok olajfogyasztása 1969 óta a legalacsonyabb

Június elején tette közzé az energiaszektor egyik legfontosabb, évente megjelenő adatbázisát a brit olajmamut, a BP. A társaság már 60 éve gyűjti az olajiparhoz, gáziparhoz kapcsolódó adatokat, melyre az elemzők és az iparági szakemberek is egy rendkívül fontos forrásként tekintenek.

 

Még bőven van olaj

Sokan félnek attól, hogy elfogy az olaj a világban, de egyelőre úgy fest, egy darabig nem kell ettől félni, BP statisztikái szerint ugyanis 2012-ben éves szinten közel 0,9 százalékkal bővült a bizonyított olajkészletek nagysága a világban. Főként Angola, Kolumbia és Peru esetében lehet a bővülést látni, de Norvégia is közel 9 százalékkal nagyobb készlet felett diszponál, mint egy évvel korábban. Nagyobb kitermelő ország esetében nem történt markáns visszaesés a készleteket tekintve.

Az is látható, hogy 1992-höz képest több mint 60 százalékot bővült a kitermelhető készletek nagysága a világban, de az elmúlt 10 évben is több mint 26 százalékos növekedést lehet látni. A 2012-es olajfogyasztással számolva a jelenlegi készletek több mint 50 évre elegendőek.

Az is szembetűnő a BP adataiból kiindulva, hogy hosszabb távon folyamatosan nő a kitermelhető olajkészletek nagysága és az adott évi olajfogyasztással kalkulálva az elegendő olaj mennyisége is bővül. Ennek egyrészt az az oka, hogy folyamatosan nő a gazdaságilag kitermelhető olajvagyon a technológiai fejlődés révén, illetve a fogyasztás nem bővül jobban, mint az elérhető készletek.

Forrás: Origo

Az olajár rendületlenül emelkedik

2012-ben a BP által számolt (1965-1984 között Arab Light, 1985-től pedig Brent olaj) átlagos olajár 40 dollárcentet növekedve új csúcsra, 111,67 dollárra emelkedett. Az olajár növekedése annak ellenére következett be, hogy 2,2 százalékot bővült az olajkitermelés 2012-ben, túlszárnyalva az olajfogyasztás 0,9 százalékos emelkedését. 

Forrás: Origo

2012-ben az olaj kínálati oldalára a legnagyobb negatív hatást Irán és az ellene bevezetett európai és amerikai szankciók okozták, ami 678 ezer hordóval csökkentette naponta az átlagos kitermelést az országban. Ezt bőven ellensúlyozni tudta a több mint 1 millió hordóval megnövekvő amerikai kitermelés és a történelmi csúcson futó szaúdi, egyesült arab emirátusokbeli, katari, és kuvaiti kitermelés, illetve az egyre magasabbra szökő iraki, és líbiai kitermelés. A polgárháború sújtotta Líbiában naponta nagyjából 1 millió hordóval több szénhidrogént hoztak felszínre és közel ugyanolyan ütemben történik a kitermelés, mint az Arab Tavasz kirobbanása előtt.

Az olyan neves olajkitermelők, mint Nigéria, Mexikó, Norvégia, Egyesült Királyság vagy Venezuela főként az elöregedő olajmezői miatt nem voltak képesek még fenntartani sem a 2011-es kitermelési szinteket. Ezeknek az országoknak mindenképpen tenniük kell azért, hogy ezt a folyamatot megállítsák, amire Mexikó már kísérletet is tenne azzal, hogy 75 év után liberalizálni szeretné olajszektorát a külföldi tőke beengedésével.

Forrás: Origo

Európában nem fogy az olaj

A globális olajfogyasztás csupán 0,9 százalékkal bővült 2012-ben, mely az elmúlt 10 év átlagától elmaradó növekedésről árulkodik. A BP adatai szerint az OECD országokban az olaj iránti kereslet 1,3 százalékot zsugorodott, ami már hatodik alkalommal fordul elő az elmúlt hét év során. Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy az OECD országok fogyasztása a teljes globális fogyasztásnak már "csupán" 50,2 százalékát tette ki, amire korábban soha nem volt még példa.

A kínai olajkereslet viszont továbbra is meglehetősen erős, hiszen éves szinten 5 százalékot bővült az igény. Ettől függetlenül a növekedés üteme elmarad a 10 éves átlagtól. Az olajfogyasztás emelkedésének mérséklődése is jó jelzője lehet a kínai gazdaság lassulásának, melytől egyre jobban félnek az elemzők.

Az Európai Unióban pedig 1983 óta nem volt ennyire alacsony a hordónkénti fogyasztás (tonnában számolva 1969 óta a legalacsonyabb az adat, mivel a két mértékegység közötti átváltás függ az olaj minőségétől). Ebben a felhasználási hatékonyság növekedésének és az utóbbi években az elhúzódó gazdasági kilábalásnak is szerepe lehet. Az európai fogyasztók egyre inkább energiatakarékosak, ami a számokban is meglátszik. 

Forrás: Origo

Soha nem látott ütemben bővült az amerikai kitermelés

Az amerikai palaolaj forradalom erőteljesen meglátszik már az Egyesült Államok olajkitermelési számain. Több mint 1 millió hordóval tudta megnövelni az USA a napi olajkitermelést, mely 8,9 millió hordóra rúgott 2012-ben. A BP adatai szerint ekkora növekedésre még nem volt példa, a korábbi csúcsot is az USA tartotta, melyet még 1967-ben állított fel 640 ezer hordós bővüléssel. (Érdemes azonban megjegyezni, hogy a BP az olajkitermelésbe beszámolja az ún. natural-gas liquid-eket is. Emiatt például az Energy Information Administration adatai és a BP számai között eltérések lehetnek.)

Éves alapon közel 14 százalékot bővült a napi kitermelés, leginkább a hidraulikus repesztés elterjedése miatt megnövekvő olajkitermelés miatt. Észak-Dakota és Dél-Texas a felelősek a növekedésért. 

Az merikai olajforradaloms révén a WTI típusú olaj ára 2012-ben átlagosan 94,13 dollár körül alakult, ami 17 dollárral alacsonyabb volt, mint az európai típusú Brent olaj esetében. A különbség a két olajár között fennmaradhat, mivel még az USA-ban nem épültek ki a csővezetékek, melyek a Mexikói-öbölbe szállítják el az olajat, így az arbitrázs lehetőséget az olajkereskedők nem tudják kihasználni.

Forrás: Origo

A BP legújabb adatbázisából látható, hogy egy darabig nem kell aggódni amiatt, hogy elfogyna a világból az olaj. Az USA meglehetősen jó helyzetben van a palaolaj miatt, hiszen soha nem látott ütemben tudta növelni az ország az olajkitermelését és egyre nagyobb az esély arra is, hogy előbb-utóbb teljesen önellátóvá válik az ország. Az Európai Unió olajfogyasztása viszont továbbra is tartja csökkenő trendjét, egyre nagyobb mélységeket érve el, minden bizonnyal tartós gazdasági fellendülés nélkül ez a tendencia még kitarthat. A közel-keleti feszültségeket (Irán termelés kiesését) az ottani országok is meglehetősen jól tudták kezelni, több helyen történelmi magasságba felpörgetve a kitermelést.