Nem várhat Magyarország a szupererőművekre

2013.06.27. 16:55

Az elérhető legjobb atomtechnológiát akarja Magyarország megszerezni a paksi atomerőmű bővítésével, és elvileg az sem ellenkezne az uniós szabályokkal, ha az új blokkok egy-két évtizedig a beruházó - és nem a magyar állam - tulajdonában maradnának.

Már 2020-ban megépül Oroszországban az úgynevezett negyedik generációs atomerőművek egyik első prototípusa. Az ólomhűtésű erőműben a hagyományos víz helyett a folyékony ólom közvetíti az atommaghasadásból származó hőt a gőzfejlesztőbe, amely azután az áramtermelő generátorokat hajtja meg.

A 2017-ben kezdődő fejlesztésről az első konkrétumok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) miniszteri konferenciáján hangzottak el Szentpéterváron. A fémhűtésű erőművek magasabb hőfokon üzemelnek, hiszen a fémek több száz fokon válnak folyékonnyá, így sokkal több hőt fejlesztenek, mint a hagyományos vizes erőművek. Kis, 10 megawattos méretben már két évtizede használnak ilyen erőműveket atom-tengeralattjárókon.

"Ennek a fejlesztésnek az elkészültét Magyarország nem várhatja ki" - mondta erről Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára, aki a magyar küldöttséget vezeti a tanácskozáson. Kovács becslése szerint még további húsz évbe telik, amíg az ólomhűtésű erőművek ipari méretekben is elterjednek, és világszerte megkapják a szükséges engedélyeket. "Ehhez képest a paksi erőmű hármas és négyes blokkját már 2032-ben, illetve 2037-ben le kell állítani, még akkor is, miután megkapják a működési engedély meghosszabbítását az Országos Atomenergia Hivataltól."

Ez esetben ragaszkodik-e Magyarország ahhoz, hogy Paksra továbbfejlesztett harmadik generációs reaktort vásároljon? "Mi is azt mondjuk, hogy nem szabad ennél rosszabb biztonságú új erőművet építeni. Ez a legjobb most a piacon, ezt kell elterjeszteni" - mondta Kovács Pál az Origónak. A továbbfejlesztett harmadik generációs reaktorokba olyan, emberi beavatkozás nélkül működő biztonsági hűtőrendszereket építenek be, amelyekkel a fukusimai atomkatasztrófa elkerülhető lett volna.

Paksi bővítés

Az államtitkár nem tudott válaszolni arra, hogy milyen pénzügyi konstrukciót ajánlana fel Magyarországnak a Roszatom, a paksi bővítés iránt élénken érdeklődő orosz állami óriáscég. "Zajlanak a tárgyalások" - közölte Kovács. Elvileg az sem ellenkezne az uniós szabályozással, ha az új blokkok a felépülésük után húsz évig még orosz tulajdonban maradnának, és csak azután venné át őket a magyar állam. Ilyen konstrukcióban épít a Roszatom Törökországban erőművet.

Mikor írja ki a kormány a bővítésről szóló nemzetközi pályázatot? "Erről kérdezzék a Magyar Villamosművek Zrt.-t" - hangzott a válasz.

Azt viszont elmondta, hogy Magyarország beszállna különféle atomenergiával kapcsolatos kutatás-fejlesztési projektekbe. A két fő kutatási téma a negyedik generációs erőművek és új nukleáris fűtőanyagok kifejlesztése lenne, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Energetikai Kutatóintézet venne részt benne. Ilyen partnerségről egyeztetnek orosz és francia atomcégekkel egyaránt.

Azon felül, hogy legalább háromezer milliárd forintba kerül, milyen járulékos költségei lehetnek a paksi bővítésnek? Kell-e például plusz tartalék erőművet építeni azért, hogy akkor se billenjen fel a magyarországi áramellátás, ha valamilyen okból leállnak az új blokkok? Kovács szerint az ellátás szabályozhatósága nem az atomenergiától függ, hanem éppen a nap- és szélenergia elterjedése miatt van rá szükség, és ez probléma az Európai Unió egész területén. Úgy látszik, csak Európában van gazdasági válság, és ahol látványos a fejlődés, mint például Indiában és Kínában, ott egyre-másra épülnek az atomerőművek - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az atomenergia stabilizálja a gazdaságot.

A paksi bővítési tervekre már elköltött Magyarország 13,3 milliárd forintot, pedig még a pályázatot sem írták ki. Erről szóló cikkünket itt olvashatja, összes hírünket a témában pedig ezen oldalon.