Csak hiszti ez kérem, nem pánik

2013.06.27. 18:48

Nem kell pánikolni az elmúlt időszakban látott kötvénypiaci esések miatt Bill Gross befektetési guru szerint. A hozamok ugyan erőteljesen emelkedtek, azonban a gazdaság még nem olyan erős, hogy a magasabb hozamkörnyezetet elviselje, így a Fed is fenntarthatja még kötvényvásrálási programját. A világ legnagyobb kötvényalapjának vezére szerint ezért nem érdemes most elfordulni a kötvényektől.

"Nem kell pánikba esni, nem süllyed a kötvénypiaci hajó" - fogalmazott Bill Gross a világ legnagyobb kötvényalapjának vezére piaci kommentárjában. A kötvényhozamok és a kockázati prémiumok két hónappal ezelőtt még túl alacsonyan voltak, azonban azóta már csökkentek a kockázatok, és a piacok is megemésztették, hogy nem lesz végtelen a kötvényvásárlási program.

Habár az amerikai gazdaság növekedésre képes, ahogy a többi vezető gazdaság is, a bővülés mértéke nem akkora, hogy az meg tudjon birkózni magasabb kamatköltségekkel. Ezt támasztja alá, hogy az első negyedéves amerikai GDP-adat is gyengébben alakult a vártnál. Így talán kicsit hosszabb ideig tarthatja a Fed a jelenlegi szinten a pénznyomdát, mivel például inflációs oldalról egyáltalán nincs nyomás, hiszen az 1 százalék körüli, ami messze van a 2 százalékos céltól, illetve jóval távolabb a jegybank által "még tolerált 2,5 százalékos értéktől.

A kötvény, a részvény és az árupiacokon is nagyobb eladói hullám söpört végig, miután a Fed elnöke meglengette annak a lehetőségét, hogy idén lehet, hogy már mérséklik a pénzpumpát. Ennek hatására a 10 éves amerikai államkötvényhozamok múlthét péntekre 2,66 százalékra emelkedtek a május eleji 1,61 százalékról, ahonnan némileg visszakorrigáltak.

Forrás: Origo

A nagy kötvényalapok ennek megfelelően nagy bukót realizáltak. A Gross vezetése alatt álló 285 milliárd dolláros Pimco Total Return Fundja több mint 5 százalékot veszített április vége óta. De más alapok sem brillíroztak, a Ray Dalio hedge fund guru által vezetett Bridgewater All Weather Fund csak júniusban 6 százalékot bukott. Az elmúlt öt évben a Pimco Total Return Fund egyébként évi átlagban 7,1 százalékos hozamot nyújtott a befektetőknek, amivel versenytársai több mint 90 százalékát megverte, derül ki a Bloomberg adataiból.

Az amerikai kötvényalapokból és kötvény ETF-ekből ebben a hónapban csak június 24-ig rekordértékű 61,7 milliárd dollár áramlott ki. A korábbi csúcs 2008 októberében volt 41,8 milliárd dollárral, a TrimTabs elemzőcég számításai szerint.

Forrás: Origo

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).