Egy magyar, aki leelőzte a Samsungot és az Apple-t

Először eladott ötszáz mp3-lejátszót. Aztán pár ezret, százezret, végül egymilliót. Utána elkezdett táblagépeket árulni, és tavaly már hatvanezernél tartott. Ezzel vezeti a hazai piacot, bevétele pedig közel kétmilliárd forintra duzzadt. Eddig tündérmese a MyAudio márka, és kitalálójának, Lacza Gábornak a története. A neheze azonban most jön.

Lacza Gábor álma április 6-án valóra vált. Tulajdonosként olyan üzletet nyitott, ahol az első napon az utcán kígyózó sorban álltak a vevők. Ha nem is annyira, mint amikor az Apple rukkol elő valami újdonsággal. Az ő üzletében is hasonló hardvereket árulnak, mostanában leginkább táblagépeket, MyAudio márkanév alatt.

Sokan távol-keleti cégnek képzelik a MyAudiót, de egy miskolci székhelyű magyar társaság által felépített márkáról van szó. És ami még meglepőbb: darabszámot tekintve Magyarországon az idén már nem a Samsung és nem is az Apple, hanem a MyAudio vezeti a tabletpiacot. A vállalkozás - név szerint AC & IP Control Kft. - szinte a semmiből nőtt ki hat év alatt.

A miskolci származású Lacza Gábor autodidakta módon tanult bele az üzletbe. A gimnáziumi érettségi után egy amerikai luxushajón vállalt munkát, ahol tizenegy évig dolgozott, és étteremmenedzserként szállt ki 2006-ban, amikor elege lett a kinti munkából.

Lacza Gábor a MyAudio alapítója Fotó: Mudra László - Origo

Hazatérve mindenképpen vállalkozni szeretett volna, Miskolcon nyitott egy számítástechnikai boltot és internetkávézót. A kereskedelemnek ebben a formájában nincs túl sok hozzáadott érték, nem is mozgatta meg a fantáziáját az, hogy a budapesti nagykerekben megvett hardvereket átszállította Miskolcra, és ott minimális haszonkulccsal próbálta árulni.

Leboltolta a kínaiakkal

Felvette a kapcsolatot néhány kínai hardvergyártóval, és egy akkori üzleti partnerével, Sáfrány Istvánnal együtt elkezdték építeni a saját márkájukat. Az elképzelés egyszerű volt, a megvalósítás már kevésbé. A kínai futószalagokról lekerülő, sorozatban gyártott mp3-lejátszók közül néhányra rányomatták a MyAudio márkanevet, a termékekkel pedig elkezdték megkeresni az áruházláncok beszerzési osztályait.

Miskolcon az internet előtt ülve egyáltalán nem rizikómentes megtalálni a megfelelő kínai partnereket és tárgyalni velük. "Nincs bennem különösebb gátlás, ha fel kell venni a kapcsolatot valakivel, legtöbbször jól boldogulok, el tudom adni másoknak a sztorimat" - mondja az alapító.

A kínai gyárak általában nem fogadnak rendeléseket 3-5 ezer darab alatt, de Lacza Gábornak sikerült meggyőznie néhányat arról, hogy ötszáz, esetleg ezer darabot szállítsanak le neki, és ha megy a termék, akkor majd rendel tőlük többet.

A lényeges húzás azonban az volt, hogy a MyAudio rögtön széles kínálatot épített ki az akkoriban jól menő mp3-lejátszókból. Eleve 15-16 modellel jelent meg, ami megdobogtatta az áruházláncok beszerzőinek szívét: nem kellett összevadászni az áruházi kínálatot, mert jött egy cég, amelytől egyszerre lehetett rendelni kicsi és nagy, színes és fekete-fehér, olcsó és drága lejátszókat.

"A cégből soha nem vettem ki pénzt, mindig mindent visszaforgattam az üzletbe, pörgettem fel a forgalmat, ahogy csak tudtam" - mondja Lacza Gábor. Az első pár ezer darab után befolyó pénzből nagyobb megrendelést adott le, és így görgette előre a bizniszt évről évre. Egészen odáig, hogy 2008-ban elérte a százezres darabszámot, 2011-re, vagyis négy év alatt pedig eladta az egymilliomodik mp3-lejátszóját is.

A MyAudio eredményei Forrás: [origo]

Ekkor már bent volt minden hipermarketben és elektronikai boltban, és más termékkategóriákban is elkezdte ugyanezt a taktikát futtatni. Először jöttek az asztali számítógépek, majd hamarosan a táblagépek is, amelyek - nagyobb értékük révén - alaposan megdobták az árbevételt.

A bevétel jó része csak átfolyik

A MyAudio üzleti modellje nem a közgazdasági tankönyvet, hanem alapítójának megérzéseit követi. Az indulás utáni években Lacza Gábor saját magát mélyvízbe dobva, olykor saját kárán tanulta ki a kínai gyártókkal folytatott kereskedés fortélyait. Állandóan járja a hongkongi technológiai vásárokat, nézi a trendeket, a konkurenciát.

Tárgyal a gyártókkal, ellátogat a kínai gyárakba, saját szemével kell megnéznie a gyártósorokat. Egyszer ugyanis belefutott egy zsákutcába: a megrendelt szállítmány sosem érkezett meg, a kínai gyártó pedig felszívódott, a gyár a valóságban sosem létezett.

A készülékekért mindig előre kell fizetni Kínában, a magyar hipermarketek pedig jellemzően 60-90 napra egyenlítik ki a számlát. A MyAudio üzletének tehát létfontosságú, és egyben legrizikósabb része az, hogy a két időpont közötti egyre nagyobb pénzügyi tartalékot biztosítani tudja. "Mindig voltak hiteleink, két bankkal is kapcsolatban állunk, egyszer pedig tőkebefektetőt is bevontunk" - mondja Lacza Gábor.

A cég tavaly májusra érte el azt a méretet, amikor szüksége volt külső finanszírozásra, ekkor az Oxygen Wellness Kft. szállt be - a részesedés mértékét és a vételárat a felek üzleti titokként kezelik.

A MyAudio tipikus kereskedőcég, bevételének jelentős része csak átfolyik rajta. A 2012-es bevétel már 1,8 milliárd forint volt, de a rövid lejáratú kötelezettségek soron 1,3 milliárd forint szerepelt. Üzemi szinten 66, adózás után pedig csak 10,6 millió forint profitot ért el.

A Tesco révén sikerült megjelennie Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban, más kereskedők pedig Szlovéniában és Horvátországban is terjeszteni kezdték az eszközeit.

A társaság forgalma tavaly több mint a duplájára emelkedett, a gyors növekedés kezdettől fogva jellemző rá. Az egyetlen megingás 2011-ben volt, amit Lacza Gábor azzal magyaráz, hogy addig más márkák disztribúciós tevékenységével is foglalkoztak, de ekkor felhagytak vele, és csak a MyAudióra koncentráltak.

Belépő szinten mennek előre

A táblagépek irányába 2011-ben fordult a MyAudio, és a szokásos taktikának megfelelően rögtön 14 modellel jelent meg. A magyar táblagéppiac összesített forgalma a tavalyi utolsó, és az idei első negyedévben egyaránt mintegy százezer darabos volt, ami nagy fejlődést jelez, hiszen a karácsonyi szezon ebben a szektorban harminc százalékkal erősebb szokott lenni a rá következőnél.

Áprilisban megnyitott a cég budapesti szalonja, amely részben presztízsberuházás volt, a termékpaletta mellett azt is mutatni hivatott, hogy a MyAudio megérkezett a jelentős szereplők közé.

A MyAudio budapesti bemutatóterme Fotó: Mudra László - Origo

A dinamikusan növekvő kereslet ezt lehetővé is teszi. Általánosságban is igaz, hogy az olcsóbb, kisebb márkák kifejezetten jól mennek, úgy tudjuk, hogy jelenleg a Samsung és az Apple csak a 4., 5. helyen áll Magyarországon a táblagépek eladásában. A piacot közelről ismerők szerint a MyAudio és néhány kisebb márka előretörése nagyban segíti a táblagépek magyarországi terjedését, ám feltétlenül az olcsóbb, és technológiai értelemben is belépőszintűnek minősülő kategóriát erősítik.

Ezért is ígérkezik nagy megméretésnek, hogy a MyAudio nemrég belépett az okostelefon-piacra is. Egyelőre nincs bent a három mobilcég (támogatott, csomagokhoz kötött) kínálatában, ami kulcsfontosságú a nagyobb darabszámok eléréséhez.

Másrészt a belépőszintű technológiával azért is nagy feladat lesz helytállni, mert támogatott formában még a magasabb árkategóriájú és magasabb technológiai színvonalat képviselő készülékek is viszonylag olcsón elérhetőek a szolgáltatóknál, amelyeknek előfizetői már hozzászoktak ehhez a rendszerhez.

A MyAudio csapata jelenleg tizenhét főből áll, és Lacza Gábor még kézben tart minden szálat. Ő hoz meg minden fontosabb döntést, míg üzlettársa, Sáfrány István a kereskedelmi vonalat viszi. Kérdés, hogy az évente megduplázódó, most már közel kétmilliárdos bevétellel, a több tízezer eladott készülékkel és a hozzá tartozó szolgáltatásokkal meddig tartható ez a családias vezetés. "Ha el kellene engednem a gyeplőt, akkor nem lenne értelme csinálnom, ha szükséges, inkább lassítom a tempót" - mondja Lacza Gábor.

Egyelőre azonban szó sincs erről, a tulajdonos-vállalkozó MyAudio Pictures néven elkezdte építeni a produkciós cégét, a MyAudio Arénának nevezett budapesti szalonban pedig koncertsorozatokat szervez, amelyekből dokumentumfilmet készít. Miskolci kötődését megtartotta, családja annak ellenére a borsodi megyeszékhelyen maradt, hogy neki a hét négy-öt napját már Budapesten kell töltenie - ha éppen nem újabb gyártók után vadászik Hongkongban.