Vágólapra másolva!
Alig telt el nap az elmúlt hetekben anélkül, hogy egyik vagy másik kormánytag ne ígért volna egy kis pénzt béremelésre, múzeumépítésre, sportra. Mindenre nem lesz pénz, de azért egy kis osztogatás még így is bele fog férni a választások előtt. Mire mennyit ígért a kormány?
Vágólapra másolva!

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter igyekszik bizonygatni, hogy megszűnő deficiteljárás ide vagy oda, ő nem készít ősszel választási költségvetést 2014-re. Ennek ellenére az Origo eddig közel 800 milliárd forintot számolt össze, amire a kormány szóban elkötelezte magát háromnegyed évvel a választások előtt, igaz, ezeket a forintokat nem kizárólag jövőre költenék el.

Az ígéretek között felbukkant bérprogram, amely több százmilliárd forintba kerülhet, nagyszabású építkezések, és az elvileg az állam számára ingyenes, mégis bevételkieséssel járó rezsicsökkentés is. Az osztogatás fedezetéről jóval kevesebbet beszél a kormány, egyelőre annyi látszik, hogy helyet csinál magának a költségvetésben, a takarékszövetkezetek átalakítására ígért pénzt pedig állami vagyon eladásából fedeznék.

Megszorítanak, hogy költhessenek

A kormány úgy teszi az ígéreteit, hogy közben figyelnie kell a költségvetési hiányra. A 2004 óta zajló túlzottdeficit-eljárást lezárta az EU, de a kormány aligha kívánkozik vissza oda. Varga Mihály június közepén valószínűleg éppen ezért már készített egy 110-120 milliárdos csomagot, amely nem a hiány tartásához szükséges.

Varga extra csomagja 2-ről 3 ezrelékre emelte az átutalások után fizetett adót, és 3-ról 6 ezrelékre a készpénzfelvétel utáni illetéket. Mivel az adót a bankok áthárítják, ez azt jelenti, hogy 100 ezer forint felvétele az automatából 300 helyett már 600 forintba fog kerülni.

A céges telefonok kerete is gyorsabban fog kifogyni, miután 2-ről 3 forintra emelkedik a percenként és SMS-enként fizetett adó, a havi adómaximum 2500 helyett 5000 forint lesz. A kamatjövedelmek, például a bankbetétek után 6 százalékponttal több adót kell fizetni.

Bár nem tudni, mire költené ezt a pénzt a kormány, az látszik, hogy a tanárok béremelése máris elviszi a felét. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor pénteken már azt mondta, hogy ez a program biztos, de a többi béremelés még kérdéses.

Közszolgák, tanárok

Giró-Szász András kormányszóvivő is úgy ígért közalkalmazotti béremelést, hogy közben hangsúlyozta, csak annyit emelnek, amitől az államadósság nem kezd el hízni. A Magyar Nemzet kedden azt írta, 2014-ben 15, 2015-ben 10, egy évvel később 5 százalékos béremelés jöhet a közszférában. A Napi Gazdaság számításai szerint számolva, azzal együtt, hogy a járulékokon keresztül vissza is jön pénz az emelésből, a program 210 milliárd forintba kerülhet. Ebből a körből a pedagógusok kimaradnának, mivel rájuk a régóta ígért életpálya-program vonatkozna. Ennek a költsége egy NGM-es dokumentum szerint 56,4 milliárd forint lenne.

Forrás: [origo]

Az egészségügyi dolgozók már az idén készülhetnek a 30 milliárdos béremelésre, ennek elosztásáról a szakállamtitkárság annyit közölt, hogy azok kapnak többet, akik tavaly kevesebb pénzhez jutottak. Az ágazat ezen felül további 25 milliárd forintos ígéretet kapott a kormánytól, igaz 2015 végéig.

A rezsicsökkentés sincs ingyen

Döntési szakaszba jutott a kormány demográfiai programja, amely a gyerekek születését ösztönözné. Az Origo értesülése szerint 288 ezer forintra emelhetik az első gyerek után járó támogatást, a Magyar Nemzet pedig azt írta, hogy ezen kívül az egyetemista lányokat venné rá az anyaságra a lakhatási támogatás, illetve a családi adókedvezmény kiszélesítése is. A csomag a Magyar Nemzet forrásai szerint 50 milliárdra rúghat majd.

A kormány választási ígéreteinek zászlóshajója a rezsicsökkentés, ez nemcsak a kormánypártok népszerűségét növeli, de még költségvetési kiadást sem jelent. Költeni rá ugyan nem kell, viszont az áram, a gáz, a víz és a többi rezsi befizetése utáni áfától elesik az állam, ennek a hatását az Origo 20-40 milliárd forintra becsülte. Külön kiadással a takarékszövetkezetek átalakítása sem járna, mivel a kormány szerint úgy adnak 100 milliárd forintot, hogy azt állami vagyon eladásával fedezik. Hogy mit adna el a kormány, még nem világos, de az látszik, hogy nem tervezik a költségvetési hiány terhére feltőkésíteni a szektort.

Mert lóvasút nélkül nincs Margitsziget

Az embereken túl az önkormányzatoknak is jut pénz. A feladataik ellátására 17 milliárd forint többletet kapnak, de ez aprópénznek minősül a nagyszabású építkezési tervek mögött. A kormány a Városligetet 120 milliárdból varázsolná újjá öt év alatt, benne az 50-60 milliárdból kialakított múzeumi negyeddel. Még varázslatosabb lehet a Margitsziget, amely kétsávos futópályát, lóvasutat és üvegliftes kilátót kaphat. A felüdülés szigete 25 milliárd forintba kerülne a tervek szerint. Átépül az Erzsébet tér is, ahol szociális bulikat is rendezhetnek majd, de az 1,7 milliárdos költséget nem a költségvetés, hanem az Erzsébet Vagyonkezelő állja.

A kormány szívesen fordít pénzt a sportra, ezért az ígéretek közül ez a terület sem maradhatott ki. 16 kiemelt sportágnak a múlt hétfőn 12,5 milliárd forintot ígért szerényen Simicskó István sportállamtitkár. Azért csak szerényen, mert Giró-Szász András kormányszóvivő előtte ígérte meg, hogy 2020-ig 135 milliárd forintot kap a kiemelt 16 sportág. (A mesés összeg mellett a kormány serényen költ a létesítményekre is, fut a Puskás Ferenc-stadion 70-90 milliárdos átépítése, illetve a Fradi és a Debrecen stadionjának építése.)

Háromnegyed évvel a választások előtt tehát a kormány nagyjából 800 milliárd forintot ígért a következő évekre. Ez az összeg nagyjából annyi, mint amennyit az első Széll Kálmán-tervvel meg akart spórolni 2013-ig.