Demján Orbánnak: Ezt nem tudom elfogadni

Személyes hangvételű felütéssel kezdi második, a takarékszövetkezetek ügyében Orbán Viktornak írt levelét Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Demján évtizedes ismeretségükre hivatkozva azt írta a miniszterelnöknek, hogy csak a törvény céljával ért egyet, de módjával nem. Nehezményezi azt is, hogy nem egyeztettek.

A takarékszövetkezetekről szóló törvény céljával igen, megvalósításának módjával, a törvény Alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseivel, az emiatt a későbbiekben várható változásokkal nem ért egyet, és nem tudja elfogadni az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) - írta Demján Sándor, az OTSZ elnöke a hétfőn Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett válaszlevelében.

A kormányfő pénteken levélben válaszolt Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke által írt korábbi levélre. (Azt az Origo hozta először nyilvánosságra.)

A miniszterelnök azt írta, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló, az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt intenzív munka, több hónapos egyeztetés előzte meg, és a döntés összhangban van "azzal az érintett szereplőkkel történő egyeztetés során született közös felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra és nagyobb állami szerepvállalásra szorul".

"Évtizedek óta ismerjük egymást. Tudom, hogy legalább napi 16 órát dolgozik még ünnepnapokon is. Saját gyakorlatomból tudom, hogy egy vezető nem tud minden szerződést vagy törvényt részletesen elolvasni és elemezni. Stratégiai célokat fogalmaz meg, és azt a beosztottak jól vagy rosszul végrehajtják. A Kormánybiztos úr rosszul hajtotta végre a feladatot" - szólította meg Orbánt Demján.

Demján Sándor azzal érvelt, hogy tagszervezeteiknek - az Alaptörvényben biztosított alapjogaik szempontjából - kiemelten fontos, hogy megfelelő garanciákkal, az állam részéről történő írásos kötelezettségvállalással alátámasztottan legalább "legyen biztosított, hogy az OTSZ - a Magyar Postához hasonlóan, névértéken - jegyezhessen annyi részvényt a Takarékbankban, amelynek nyomán ismételten megvalósul a szövetkezeti hitelintézetek többségi tulajdona".

Az OTSZ elnöke ehhez kapcsolódva felhívja a figyelmet arra, hogy a törvényben rögzítettek szerinti, a Magyar Posta általi névértéken történő jegyzéséhez hasonló további 100 milliárd forint tőke hatása nyomán a szövetkezeti hitelintézetek tulajdoni részesedése a rendszer egészében 30 százalék alá csökken. A levelében megfogalmazottak alapján ezzel a miniszterelnök sem érthet egyet - írta.

Az OTSZ elnöke arra kérte a miniszterelnököt, hogy biztosítsák a visszavásárlás lehetőségét a szövetkezeti hitelintézeteknek arra az esetre, ha a magyar állam a szektorban lévő pozícióit értékesíteni kívánja. "Ehhez a magyar állam biztosítson tízéves futamidejű alárendelt kölcsöntőkét a szövetkezeti hitelintézeteknek, megteremtve ezáltal annak a lehetőségét, hogy a Takarékbank és a szektor továbbra is a szövetkezeti hitelintézeteken keresztül magyar, szövetkezeti tulajdonban maradjon, az ne kerüljön a szektoron kívüli, esetleg külföldi személy(ek) tulajdonába" - írta Demján Sándor.

Azt is kérte, hogy a Takarékbank új elsőbbségi részvényeihez továbbra is a Takarékbank alapszabályában a szavazatelsőbbségi részvényekhez jelenleg biztosított jogosítványok társuljanak, illetve indítványozta, hogy az Integrációs Szervezet igazgatóságában és felügyelőbizottságában "legyen biztosított a szövetkezeti hitelintézetek megfelelő, többségi képviselete (3 főből 2 fő), az általuk jelölendő személyek útján, és a szövetkezeti hitelintézetek többségi képviselete érvényesüljön a Takarékbank közgyűlése által választandó vezető testületekben is".

Demján Sándor szerint "legyen biztosított a szavazati jog szabad gyakorlása az által, hogy az MFB nem él a törvényben biztosított vételi jogával, amennyiben a Takarékbank közgyűlésén a szövetkezeti hitelintézet nemmel szavaz, tartózkodik, vagy távol marad".

Az OTSZ elnöke biztosította a miniszterelnököt arról, hogy a szövetkezeti hitelintézetek - egy konszolidált gazdasági szereplőtől elvárhatóan - tiszteletben tartják a törvényt, s "tagjaik ezután kialakításra kerülő véleményének ismeretében be is fogják azt tartani". Ugyanakkor kiemelten fontosnak nevezte a köztársasági elnök alkotmányos kifogásaira épülő azon megállapítását, hogy a törvénnyel nem ért egyet - írta Demján Sándor.