Rogán bemondásra hisz a kötvénydílereknek

2013.07.16. 08:27

Minimális elvárás, hogy a valós tulajdonost fel kell fedni, névvel, címmel, minden egyébbel együtt - ezt mondta Rogán Antal a letelepedési államkötvényekkel üzletelő offshore cégekről. Az általa vezetett gazdasági bizottság azonban az esetek többségében nem kér hivatalos okiratot arról, hogy kicsoda a tulajdonos. Elhiszi, amit mondanak neki.

Egy nyilatkozat és rajta néhány név és aláírás elég ahhoz, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága bárkit elfogadjon a letelepedési államkötvények értékesítésére jogot szerző vállalkozások valós tulajdonosának. Nincs szükség olyan bizonyító erejű iratra, amilyennel mondjuk egy hivatalos eljárás során igazolni lehet, hogy kié a cég - derül ki az [origo] által megismert dokumentumokból.

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint már hét vállalkozás kérelmezte, hogy olyan befektetési jegyeket árulhasson, amelyek megvásárlója (miután a cég a pénzéből államkötvényeket vesz) jogot szerez a magyarországi letelepedésre. Ezek a kajmán-szigeteki bejegyzésű Hungary State Special Debt Fund (HSSDF), a máltai Discus Holdings, a ciprusi Innozone Holdings, a szingapúri Euro-Asia Investment Management, az egyaránt liechtensteini VolDan Investments és S&Z Program, valamint a hazai bejegyzésű Arton Capital Hungary.

A gazdasági bizottság titkárságán megtekinthető iratok szerint közülük csak kettő, az Innozone és az Arton Capital nyújtott be olyan iratot, amely igazolja, hogy ki a végső haszonhúzó. Ez nem meglepő, hiszen a cégeket többnyire klasszikus offshore helyszíneken jegyezték be, amelyek lehetővé teszik a cégtulajdonosok rejtőzködését. Koszorús László, a bizottság fideszes alelnöke korábban azt mondta, hogy a cégeknek azért kell külföldi bejegyzésűnek lenniük, mert külföldön (is) értékesítenek. Ez persze még nem magyarázza meg, hogy miért éppen offshore helyszíneken alapították őket. A képviselő szerint viszont nem offshore cégekről van szó, mert "tulajdonosaik felfedték magukat".

Mint kiderült, felfedés alatt azt kell érteni, hogy valaki aláír egy papírt, amelyen azt állítja, hogy ő a tulajdonos. Lian Wang, a HSSDF ügyvezetője egy néhány héttel ezelőtti sajtóbeszélgetésen az Origo kérdésére azt válaszolta, hogy ők benyújtottak olyan hivatalos iratot is, amely bizonyítja a tulajdonosok kilétét - a bizottságnál megtekinthető dokumentumok között azonban nincs ilyen. Többször rákérdeztünk Rogán Antal munkatársánál, hogy vannak-e még más dokumentumok is, de mindannyiszor az volt a válasz, hogy ami van, az a titkárságon megtekinthető. Egybevág ezzel, hogy az Átlátszó korábbi cikke szerint a kötvények kibocsátójának, az ÁKK-nak sincs hivatalos információja a vele szerződő kötvényforgalmazók tulajdonosi szerkezetéről.

Különösen annak fényében érdekes mindez, hogy Rogán Antal a bizottság március 4-ei ülésén - miután úgy vélekedett, hogy "nehéz lenne itt kizárni az offshore-t" - kijelentette: "Minimális elvárás, hogy a valós tulajdonost fel kell fedni, névvel, címmel, minden egyébbel együtt." A jelek szerint ez a minimális elvárás puhult azóta.

Forrás: Origo

Olyannyira, hogy amikor először kértük a bizottság elnökétől a cégtulajdonlást igazoló iratokat, a megkapott nyilatkozatokon semmilyen személyes adat nem volt, vagyis nemhogy a tulajdonlás tényét, de azt sem tanúsították, hogy az aláírók egyáltalán létező személyek. Ezért kértük, hogy a bizottság legalább a magyar állampolgárságú tulajdonosokat tegye azonosíthatóvá - elfogadva Rogán Antal érvét, amely szerint mégsem követelheti egy kínai óriásvállalatot vezető üzletember lakcímkártyáját. Rogán munkatársa ekkor türelmet kért, "míg aláírják a nyilatkozatot" - ami azt jelenti, hogy ilyen adatokra addig egyáltalán nem volt kíváncsi a bizottság.

A Discus Holdings állítólagos tulajdonosa, Kiss László ennek szellemében elkészített egy új, személyes adatokkal kiegészített nyilatkozatot, de a Hungary State Special Debt Fund állítólagos magyar résztulajdonosáról, Boros Attiláról már Rogán Antal árulta el e-mailben az Origónak, hogy az üzletember azonos a Special Debt Magyarország Kft. ügyvezetőjével. Ez alapján valóban arról a Boros Attiláról van szó - mint több sajtótermék feltételezte -, aki 2000 februárja és 2004 januárja között a Hajdú-Bét vezérigazgatója volt. Manapság pedig a Pandecont Kft. nevű cégben közösen érdekelt Olajos Péter volt klímaügyi helyettes államtitkárral.

Hasonló a helyzet további három céggel. Az Euro-Asia Investment Management Pte tulajdonosa a hongkongi Asian Capital Investment Group, melyet a pekingi lakcímet megadó, de a magyar cégadatbázis szerint magyarországi lakcímmel is rendelkező Raj Rafael birtokol, mármint a saját nyilatkozata szerint.

A liechtensteini Schaanban bejegyzett VolDan Investments és S&Z Program nemcsak a székhelye alapján kapcsolódik. Mindkettő ügyvezető igazgatója a liechtensteini Josef Hermann, aki a szintén helyi illetőségű Walter Wachterral alapította őket. A VolDan Investmentsnek Hermann most is a tulajdonosa, az S&Z Program pedig a damaszkuszi lakcímmel rendelkező Zina Akkad Wattaré - de ezeket az információkat csak a leadott nyilatkozatok tartalmazzák.

A maradék két vállalkozás esetében átlátható a tulajdonlás. Az Innozone Holdings Ltd. által benyújtott ciprusi dokumentumokból látszik, hogy a céget alapítása napján a Montrago Nominees Limited eladta Földvári Gábornak, aki a mellékelt személyes adatai alapján azonosítható. Az Arton Capital Hungary Kft.-t pedig itthon jegyezték be (ami máris ellentmondani látszik annak a vélekedésnek, hogy ezt a tevékenységet csak külföldről lehetne végezni): tulajdonosa három bulgáriai lakcímmel rendelkező magánszemély, valamint Balogh Radosztina Veselinova.

Svájc, Nagy-Britannia és az USA a célországok között
A Hungary State Special Debt Fund kínaiaknak és vietnámiaknak árulhatja a magyar letelepedési jogot, az Innozone Holdings Ciprusra és Indiára kért engedélyt. A Discus Holdings első körben Dél-Afrika, Indozénia, Kenya és Nigéria állampolgárait célozta meg, azóta pedig kiegészítette a kérelmet az Egyesült Államokkal, Thaifölddel és Kazahsztánnal. A VolDan Investments a posztszovjet térségre és Kelet-Európára koncentrál (Oroszország, Ukrajna, Türkmenisztán, Grúzia, Fehéroroszország, Üzbegisztán, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia), míg az S&Z főként az iszlám világban remél üzletet (Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Algéria, Jemen, Omán, Irán, Katar, Kuvait, Libanon, Irak, Szaúd-Arábia, Szíria, Líbia, Jordánia, Bahrein, Nagy-Britannia, Svájc). Az Arton Capital célországa az Egyesült Arab Emírségek, az Euro-Asiáé pedig Szingapúr.