A Sólyom, a csőd és Demján

2013.07.13. 09:54

A kormány sem tartja komolynak a projektet, nem tesz bele egy fillért se, de ha az ománi és emirátusi befektetők tényleg összedobják a szükséges pénzt, akár indulhat is a Sólyom nevű új magyar légitársaság. Egyelőre nem érinti a magyar áruházakat a német Praktiker csődje, idén nem hagyják magukat behúzni a dinnyekartellbe az üzletláncok, már Egyenlítői-Guinea is jobban teljesít, mint Magyarország. Ez történt a héten a gazdaságban.

Egy nagy csőd és egy új nemzeti légitársaság nehezen hihető indulása szerepelt a legtöbbet a gazdasági hírek élén a héten. Egyelőre nem tudni, hogy a német Praktiker felszámolása nyomán milyen változások lesznek cég magyar üzletláncánál, mindenesetre a hazai leány azt állítja, hogy mivel a holdingon belüli tulajdonosi viszonyok szerint tulajdonosa nem a felszámolásra ítélt cég, nem kell félni a magyar áruházak bezárásától, több ezer ember munkahelyének megszűnésétől. Ettől persze még tény, hogy szakértők szerint a hazai piac az elhúzódó válságban (nincs lakásépítés és a felújításokat is halasztják az emberek) inkább csak 2-3 barkácsláncot tud eltartani a jelenlegi 4-ből, tehát a Bricostore tavalyi kivonulása újabb változás várható a szektorban, ahol már több éve minden cég veszteséget termel.

Az új magyar légitársasággal kapcsolatban csak az biztos, hogy alapítója nagyon bízik az indulásban, de nem csak a légiipari szakértők, hanem a kormány is szkeptikusnak tűnik az unortodox üzleti modell eredményességét illetően. Ha állami pénz nem kerül a projektbe, az indulás kizárólag azon múlik, hogy az emirátusi és ománi befektetők valóban összedobják-e az eurótízmilliókat a starthoz, az időzítés azonban önmagában kérdéseket vet fel. Az augusztusi indulás jelen pillanatban irreális, a csúcsszezon utáni start pedig üzletileg tűnik öngyilkosságnak - a légitársaságok általában a nyári három hónapban és az ünnepi időszakokban hoznak össze annyi nyereséget, aminél megpróbálnak kevesebbet bukni a fennmaradó 8-9 hónapban.

Nem okozott sok izgalmat a friss hazai inflációs adat, noha a várt stagnáláshoz képest egy picit nőttek az árak júniusban. Az elemzők inkább az őszi trendekre koncentrálnak, de ezzel kapcsolatban senki sem lett okosabb a héten. A rezsicsökkentés biztosnak tűnik, csakúgy mint az árnövelő tényezők közül a dohányár-emelkedés - annak ellenére, hogy akár népszavazás is lehet a trafikosok árrésének csökkentéséről. Erre azonban egyelőre mindenki csak legyint, ha komolyra fordulna a dolog, úgyis megoldja a kormány, hogy ne szólhasson bele a nép a dohányprofit meghatározásába.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter félévzáró interjújából sem derül ki a megszokott kincstári optimizmuson kívül sok újdonság, eddig is arról szólt a kommunikáció, hogy az adórendszer stabil, mégis bepottyant néhány komoly változtatás (adóemelés) a rendszerbe az elmúlt hónapokban. Durva adatok jelentek meg arról, hogy gyorsuló ütemben mennek külföldre dolgozni a magyarok és megint olyan államokról mutatták ki, hogy jobban teljesítenek Magyarországnál, aikről pár éve még biztosan nem gondoltuk volna: Venezuela és Uruguay mellett Egyenlítői-Guinea is elhúzott mellettünk az egy főre eső nemzeti jövedelem (GNI) alapján, persze utóbbinak olajkitermelőként talán nincs is olyan nehéz dolga.

Úgy tűnik, az üzletláncok bekeményítenek és mivel tavaly jól átverték őket, idén nem lesznek partnerek a kormánypárti politikusok által szervezett dinnyekartellhez. () Közben a kis cégek aggódva lesik, mennyibe kerülnek majd nekik a kötelezően bevezetendő új pénztárgépek, s az első példányok megjelenésekor úgy tűnik, még az állami támogatással együtt is nehéz lesz megúszni a dolgot 150 ezer forint alatt.

A takarékszövetkezetek állami felügyeletét lehetővé tevő törvény megszavazását követően Demján Sándor még írt egy újabb levelet a miniszterelnöknek, melyben véletlenül sem a szerinte rengeteget dolgozó Orbán Viktort kritizálja, hanem főleg a törvényért felelős kormánybiztost. Erre azonban már nem érkezett a héten válasz. Más jellegű gondban van egy másik ismert magyar üzletember, a horvátok abban a pillanatban, hogy beléptek az unióba, újra elővették a Mol-INA ügyet és az EU szabályai alapján kérik Hernádi Zsolt horvátországi kihallgatását. A Mol vezérét azzal gyanúsítják, hogy a horvát olajcég megvétele kapcsán megkente a ma már börtönbüntetését töltő Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt.

A világ tőkepiacaira visszatért a kicsattanó optimizmus azt követően, hogy az amerikai jegybankelnök a korábbinál barátságosabb hangnemben beszélt a pénzcsapok esetleges elzárásáról. Ben Barnanke szavaiból azt vonták le a befektetők, hogy már nem biztos a mennyiségi lazítás idén év végi visszafogása. Ez jókora turbulenciát hozott szerda éjjel a devizapiacokon is, ahol pár óra alatt évek óta nem látott mértékű ugrást mutatott be az euró a dollár ellenében. A forint egész héten csendben erősödgetett és megközelítette a 290-es szintet.