Nincs elvi kifogása a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellen, hogy a gazdasági tárca tíz új kaszinó megnyitásán gondolkodik, de a szóba került cégek és városok listáját azért majd átnézné. Tavaly nemzetbiztonsági okokra is hivatkozott a kormány a nyerőgépek betiltásakor, de a bizottság szerint az egészen más ügy volt. Egy kaszinó nyitásához minimum 3-400 millió forint kell.

A nemzetbiztonsági bizottság nem akadályozza meg, hogy tíz új kaszinó nyíljon az országban, de azért a lehetséges üzemeltető cégek és az érintett városok névsorát át akarja majd nézni - nagyjából így foglalható össze a testület hétfői döntése. A bizottságot a Nemzetgazdasági Minisztérium kereste meg azzal, hogy a tárca tíz új szerencsejáték-központ nyitásában gondolkodik, pontosabban az erre vonatkozó koncessziós jogot adná ki egy zártkörű kiírásban. Az előkészítő munkában viszont kritikus kérdés, hogy erre a bizottság igent mond-e, mondta az ülésen Pankucsi Zoltán adóügyi helyettes államtitkár.

A tárca azért érdeklődött a nemzetbiztonsági kockázatokról, mert tavaly ősszel ezekre hivatkozva tiltotta be a kormány egyik napról a másikra a nyerőgépeket úgy, hogy a részleteket az állítólagos kockázatokról azóta sem hozta nyilvánosságra. (A betiltásról itt olvashat bővebben) "Ahhoz, hogy kormányzati döntés szülessen, tudni kell, hogy van-e nemzetbiztonsági veszély abban, hogy ez az üzletág külső szereplőhöz kerül" - fogalmazott a bizottsági ülésen Pankucsi.

Ez most más

A játéktermek tavalyi bezárása és a mostani nyitási terv azonban nem mond egymásnak ellent, mondta az erre vonatkozó szocialista felvetésekre a bizottsági vitában Pankucsi és Németh Szilárd fideszes alelnök is. Érvelésük szerint az NGM felvetésében úgynevezett kettes kategóriájú kaszinók szerepelnek, nem pedig játéktermek vagy kocsmai nyerőgépek. Ezekre szigorú szabályok, ellenőrzési előírások vonatkoznak, nem liberalizált a piacuk. "Az állam köti a koncessziós szerződést, maximum tíz évre. Csak bizonyos játékasztalokat, gépeket lehet ezekben üzemeltetni, erős törzstőkéjű cégek végezhetnek ilyen tevékenységeket, képpel és hanggal kell rögzíteni, mi történik egy ilyen kaszinóban" - sorolta az előírásokat Németh Szilárd.

A javaslatnak három célja van, mondta az alelnök. Az egyik a költségvetés erősítése, a tárca ugyanis évi 8,5 milliárd forint adóbevételre számítana a tíz új kaszinóból. Az NGM javaslatáról hétfői számában beszámoló Népszabadság szerint egyébként a tavaly őszi nyerőgépbetiltás óta a mentességet élvező három nagy magyarországi kaszinóban (a budapesti Tropicanában és Las Vegasban, valamint a soproniban) jelentősen megnőtt az ilyen gépekből származó bevétel.

A második cél a feketepiac kiszorítása. "Az előterjesztésben az szerepel, hogy az igény nem szűnt meg a szerencsejátékra a játéktermek betiltásával, így az emberek külföldre viszik a pénzt, vagy az illegális tevékenység erősödik" - idézett az NGM javaslatából Harangozó Tamás MSZP-s politikus. (Riportjainkat a betiltás utáni változásokról itt és itt olvashatja.) A harmadik cél, hogy a befolyó pénzt sportra, illetve egyéb célokra is lehetne fordítani - mondta Németh Szilárd. Az említett három működő kaszinóban egyébként tavaly összesen 299 ezer vendég volt, hangzott el az ülésen.

Ránéznek még

Az MSZP azzal a feltétellel tudta volna támogatni az előterjesztést, hogy a kaszinóüzemeltetési jogosultságokat kizárólag a Szerencsejáték Rt. birtokolja majd, hogy ezek a koncessziók ne menjenek piaci szereplők kezébe. "Főleg a trafik- és a földpályázatok után vannak kétségeink" - mondta Harangozó.

Ezt a feltételt végül leszavazta a fideszes többség, amely ugyanakkor három másikat mégis támasztott az NGM felé: amikor az ügy abba a fázisába elér, hogy már lehet tudni, melyik tíz városban nyílna kaszinó, mely cégek kerülnek szóba üzemeltetőként, és kialakul, hogy ezeknek a cégeknek milyen nemzetbiztonsági többletkövetelményeknek kellene megfelelniük, akkor a bizottság ismét összeül, hogy tárgyaljon a kérdésről. A javaslatot így végül elfogadta a bizottság, vagyis az NGM lényegében zöld utat kapott a munkához.

400 millió kell hozzá

A tervben szereplő, kisebb, vidéki kaszinókat egyenként legalább több százmillió forintos befektetéssel lehetne elindítani, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium valóban pályázatot ír ki ilyenekre - mondta az Origónak két, korábban a hazai nyerőgépes iparágban érdekelt vállalkozó.

"Egy vidéki városban kialakítandó kaszinóban legfeljebb száz, de inkább 70 gép elhelyezését tartom reálisnak. Persze sok függ attól, hogyan adóztatják őket, mert ha magas a fix adó, akkor nyilván kevesebb lesz a gép, mint ha az árbevétel százalékos adóztatása a hangsúlyos" - mondta az Origónak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke.

Egy efféle beruházás kalkulálható költségeit - melyek persze ismét csak erősen függnek attól, hogy milyen típusú rendszerről van szó - Schreiber István 300 és 400 millió forint közé tette. "A gépek darabja kétmillió, a berendezés 35-40 millió, az engedélyeztetés 100 millió, a biztonsági berendezések költsége 30 millió forint körül lehet. És ebben még nincs benne annak a költsége, ha valóban kaszinóról lesz szó, tehát más, élő játékok is lesznek - mondta.

Hasonló végösszeget említett a GameWorld nevű, tavaly októberig országszerte 15 játéktermet üzemeltető cég tulajdonosa, Kacsó Tibor. Szerinte egy 100 gépes terem beindítása 400 millió forintból jöhet ki: jelentős költség az informatika, a rendszerek kiépítése, maga a géppark, a hozzá való programok és a dizájn.

Arra a kérdésre, hogy a GameWorld adott esetben indulna-e egy ilyen pályázaton, Kacsó Tibor azt mondta, ezt a feltételek ismeretében tudná csak megmondani, de az biztos, hogy a cégük szívesebben fektet be a környező országokban, ahol "könnyebben lehet vállalkozni, és nem áll fenn a veszély, hogy egy tollvonással megszüntetik az egész iparágat".

Ha tényleg beindul újra a nyerőgépbiznisz, az a koncessziós pályázatok leendő nyertesein kívül a hazai gyártóknak lesz jó. A tavalyi törvénymódosítás óta csak néhány cégnek akadt magyarországi megrendelése, értelemszerűen az e profiljukat bővítő kaszinók részéről. A jelenleg működő pár száz gépes állomány akár meg is többszöröződhet - mondta érdeklődésünkre Iványi György, a Szerencsejáték Gyártói Szövetség elnökhelyettese.

Iványi György ugyancsak legfeljebb 100-ra becsülte azt a gépszámot, amelyre valós igény lehet egy nagyobb vidéki városban, szerinte egy ilyen helyet "közel félmilliárd forintos befektetéssel" lehetne létrehozni.