Elképzelhető, hogy svájci vagy spanyol kézre kerül a német állam Commerzbankban meglévő 17 százalékos részesedése. A Focus magazain a hétvégén még arról számolt be, hogy értesülései szerint a német pénzügyminiszter és a UBS bankház vezetője folytatott egyeztetést az ügyben, míg a Die Welt szerint a spanyol Banco Santander érdeklődését is felkeltette a német óriásbank. Persze kérdéses, hogy a kormány a szeptemberi választások előtt hajlandó-e lenyelni egy 3,8 milliárd eurós veszteséget. Mindenesetre a piacon pozitív volt a fogadtatás, két nap alatt már 6 százalékot emelkedett a bankpapír árfolyama.

Svácji óriásbank lehet a vevő?

Svájci vagy spanyol kézbe kerülhet a német Commerzbank egy része német lapértesülések szerint. Hétvégén a német Focus magazin arról számolt be, hogy meg nem nevezett forrása szerint a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schaeuble a UBS fejével, Axel Weberrel - egykori Bundesbank elnökkel - tárgyalt a német állam Commerzbankbeli részesedéséről. Elemzői vélemények szerint Berlin vagy a svájci óriásbanknak, vagy egyéb külföldi pénzintézetnek adná el részesedését.

A pénzügyminisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni az értesülést, miszerint a kormány egy külföldi banknak adná el részesedését. Elmondása szerint azonban a kormány mindig is arra törekedett, hogy a lehető legrövidebb ideig maradjon tulajdonos, de egyelőre még nem tudják, hogy mikor kerülhet sor az állami csomag eladására.

A spanyolokat is érdekli az üzlet

Eközben a Die Welt mai írása szerint a spanyol Banco Santander érdeklődik a második legnagyobb német hitelintézet iránt. A napilap értesülése szerint elsősorban a több mint 11 millió ügyfelet takaró lakossági üzletág keltette fel a spanyolok figyelmét. Nem ez lenne a Santander első bevásárlása Németországban, korábban ugyanis már a SEB és a General Electric helyi egységeit megvették, ráadásul a Deutsche Postbankot is szerették volna bekebelezni, ám végül a Deutsche Bank elhappolta az orruk elől.

A megjelenteket nem meglepő módon a Commerzbank, a UBS és a Santander részéről sem kívánták kommentálni a Reuters szerint. Dieter Hein, a Fairesearch elemzője szerint nem várható, hogy a szeptemberi választások előtt adnának túl az állami csomagon. A jelenlegi piaci árral számolva ugyanis mintegy 3,8 milliárd eurós veszteséget kellene ekkor az államnak elkönyvelnie.

Németország még a 2009-es pénzügyi krízis során segítette ki a Commerzbankot, amikor is 25 százaléknyi részesedést vásárolt a pénzintézetben. Tulajdonosi hányaduk az idei tőkeemelést követően 17 százalékra olvadt, miután az állam nem kívánt részt venni a bank újbóli feltőkésítésében. Forrás: Origo

Megörültek a befektetők

A befektetők alapvetően optimistán értékelik a külföldi bankok érdeklődését, a tegnapi 5 százalékos emelkedés után ma is több mint 1 százalékos pluszban található a Commerzbank árfolyama. Technikai szemmel nézve még mindig nem fest túl rózsásan a német bankpapír chartja, igaz egyre kedvezőbb a kép. Az árfolyam egyelőre még mindig a január óta tartó csökkenő trendvonal alatt tartózkodik, bár már vészesen közelít a fontos szint felé a bankpapír. Ráadásul az 50 és a 200 napos mozgóátlagok még ennél is magasabb szinteken húzódnak.

A Commerzbank árfolyama (Xetra)

Forrás: Origo

Mire számíthat a vevő?

Bár az elmúlt két negyedévet veszteséggel zárta a Commerzbank, a Bloomberg által megkérdezett elmzők szerint fordulhat a kocka, a soron következő negyedévekben már profitábilis lehet az német óriásbank.

Forrás: [origo]

A Commerzbank nem csak a forrás oldali problémáit kívánja megoldani, eszközportfólióját is letisztítja, aminek jegyében értékesíti brit ingatlanhitel-állományát. A vételár ugyan nem került napvilágra, annyit azonban mégis tudni, hogy a Wells Fargo 4 milliárd fontnyi kiváló minősítésű hitelhez jutott, míg a Lone Star Funds 1,3 milliárd fontnyi rossz minősítésű hitelt szerzett meg.

Az elmúlt négy évben öt tőkeemelésen áteső Commerzbanknak a jövőben újabb vérfrissítésre lesz szüksége, ugyanis a pénzintézet egyelőre még nem felel meg a Basel III-as tőkekövetelményeknek. A német bankszektort tekintve nem egyedüli a helyzete, a hét legnagyobb pénzintézetnek ugyanis mintegy 14 milliárd eurónyi friss forrásra lenne szüksége a német pénzügyi felügyelet számításai szerint.