Ezentúl Varsóból tartja rajta a szemét Magyarországon a Nemzetközi Valutaalap, pedig nem biztos, hogy ilyen korán költözni akart. Az államnak több mint 10 milliárdjába kerül, hogy végre a színét se látjuk a szervezetnek.

"Egyáltalán nem volt eddig egyértelmű, hogy Irina Ivascsenko képviseletvezető mandátumának lejártával bezár az IMF budapesti irodája" - mondta az Origónak egy, a képviselet tevékenységére rálátó forrás arról, hogy mekkora szerepe volt a döntésben Matolcsy György kitessékelő hangvételű levelének.

"Vannak országok, ahol szintén nemrég lett vége egy hasonló hitelprogramnak, az IMF munkatársai mégsem utaztak rögtön haza. A kilencvenes években futott magyarországi program után is elég sokáig működött még az akkori iroda. Ebből a szempontból az sem jelent semmit, hogy a vezető megbízatása épp véget ér" - mondta, de azt nem tudta biztosra mondani, hogy ezúttal is a maradás lett volna-e a nemzetközi szervezet szándéka.

Egy egész más kapcsolat

Matolcsy György jegybankelnök, aki gazdasági miniszterként többször bírálta az IMF-et, hétfőn nyilvánosságra került levelében azt írta a szervezet központjának, hogy mivel Magyarország hamarosan előtörleszti a 2008-ban felvett hitelét, nincs szükség az iroda további fenntartására. Az IMF szóvivője ezután közölte, hogy Irina Ivascsenko megbízatásának augusztusi lejárta után nem érkezik senki a helyére, a képviselet bezár.

Az IMF elküldése az MNB-elnök szerint azért lehetséges, mert előtörlesztjük a 2008-as kölcsönt. Ez azonban rengeteg pénzbe kerül: az Equilor pénzügyi szolgáltató számításai szerint az eredetileg jövőre lejáró hitel fennmaradó részének kamata annyival alacsonyabb az azt felváltó piaci finanszírozásnál, hogy így 13 milliárd forint pluszkiadása keletkezik az államnak.

Az IMF ezután is követni fogja a magyarországi fejleményeket a washingtoni központból, illetve a varsói regionális központból. Mint bármelyik más tagállama esetében, minden évben elvégzi majd az alapokmány IV. cikkelye által meghatározott gazdaságpolitikai felülvizsgálatot, vagyis tart egy konzultációt a kormány képviselőivel, és a csak Magyarországgal foglalkozó stábja jelentést készít.

Irina Ivascsenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője elhagyja a Nemzetgazdasági Minisztérium épületét.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez azonban egészen más kapcsolat, mint amikor van egy, az országba delegált vezető, az ugyanis olyan funkciót tölt be, mint egy állam nagykövete: kapcsolatot tart a kormánnyal, elemzőkkel, de még a civil és az oktatási szférával is. "Ha viszont nincs sem szerződés, sem együttműködési hajlam, akkor túl sok értelmét nem látom egy helyi iroda fenntartásának. Mindegy, hogy Varsóban vagy Budapesten ül az a képviselő, akivel a kormánypárti politikusok nem hajlandók találkozni" - mondta kérdésünkre egy, a kilencvenes években az IMF-nél dolgozó közgazdász.

Megjegyezte azt is, hogy míg a magyar kormány pénzt is hajlandó áldozni az IMF mielőbbi kiebrudalásáért, a lengyelek "bolondok lennének bezáratni a varsói irodát, amely erősíti a város régiós központi szerepét". Ezt még akkor sem tették meg, amikor a Kaczynski-kabinet idején azok a politikai erők voltak hatalmon, amelyek azóta a legnagyobb megértést tanúsítják az Orbán-kormány unortodox módszerei iránt.

Pofozógépek voltak

Mióta a kormány ez év elején egyértelművé tette, hogy nem akar újabb IMF-hitelt, Ivascsenko és stábja egyértelműen passzívabb lett - állította érdeklődésünkre egy banki elemző. Szerinte korábban havonta 2-3 olyan rendezvény is akadt, ahol a képviseletvezető megjelent, bár azt már akkor is tudni lehetett, hogy "nehezen viseli a kormánytagok pökhendi stílusát".

Az elemző azt mondta, ez azért volt beszédes jel, mert az érzékenység nem jellemző az IMF munkatársaira, elég durva kritikákhoz vannak hozzászokva. "A múltban gyakran voltak pofozógépek, egyébként néha okkal, hiszen ismertek a korábban az IMF által szorgalmazott gazdaságpolitika hibái. De a most záruló program alatt már egész mást képviseltek, mint tíz-tizenöt éve, és elég tárgyilagosan viselkedtek még akkor is, amikor kampány folyt a szervezet ellen a sajtóban" - tette hozzá.

Az IMF valóban kapott hideget-meleget 2010 óta. Az Orbán-kormány előbb megszakította a tárgyalásokat a hitelkeret meghosszabbításáról, majd amikor küszöbön állt az ország bóvli kategóriába való leminősítése, visszahívta a tárgyaló delegációt. Később fizetett médiakampány indult az állítólagos (valójában nem létező) követelései ellen, mielőtt - egyéves tárgyalásos időhúzás után - kiderült, hogy a kormány nem is akar megállapodni.

Érdekes, hogy a Világbank kilencvenes években Budapesten működtetett irodáját az első Orbán-kormány alatt zárták be. A hivatalos indok akkor az volt, hogy több környező államhoz hasonlóan Magyarország elérte azt a fejlettségi szintet, amikor a Világbank segítségére már nincs szükség. A Figyelő azonban egy 2002-es cikkében azt írta, hogy az "elszakadást" a kormány kezdeményezte, nem sokkal az után, hogy két évvel a lejárata előtt felmondta a felsőoktatás átalakítására megítélt hitelt.