Többmilliós ajándékot kapnak a kormánytól a devizahitelesek

Az árfolyam-különbözet megosztása vagy akár teljes elengedése is szóba jöhet információink szerint azok között a megoldások között, amelyeket a devizahitelesek további megsegítése érdekében dolgozna ki a kormány a közeljövőben. Tény, hogy a kabinet lépéskényszerben van, szakértők szerint azonban nem feltétlenül ez a jó irány.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kedd este beszélt a Hír TV-ben arról, hogy tárcája vizsgálja, hogy a szerződéskötéskor fennállt körülmények alapvető megváltozására hivatkozva hogyan lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött szerződéseket.

A minisztérium információink szerint az árfolyam-különbözetet tekinti elsősorban ilyen, a szerződés módosítását indokló körülménynek, megítélése szerint ugyanis nem róható fel az ügyfélnek, ha rajta kívül álló ok - az árfolyam elszaladása - miatt válik képtelenné tartozása fizetésére.

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke hasonlóan vélekedik, szerinte is elsősorban az árfolyamkockázatot értheti Navracsics "szerződéskötéskor előre nem látható" körülmény alatt. Kiemelte azonban azt is, sok múlik majd a definíciókon, mert az előre nem látható változások körébe szinte bármi beleeshet.

A könnyítésre, úgy tudjuk, több változatot visz a KIM a július 24-i kormányülésre: elképzelhető, hogy valamilyen arányban megosszák - például harmadolják - a hitelösszeg árfolyamváltozásból adódó különbözetét. Ebben az esetben csak a különbözet harmadát kellene kifizetnie az ügyfélnek, a másik két harmadát az állam, illetve a bankok állnák megosztva. Az érintettek pontos száma és a könnyítés egyes változatainak költségvetési hatása értelemszerűen befolyásolhatja majd, hogy a kormány melyik verzió mellett foglal állást, ezekről információink szerint szintén a jövő heti kormányülésre készíti el számításait a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A másik, részben a horvát bíróság július eleji döntésértől ihletett verzió szerint az ügyfelek a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon fizethetnék ki a hiteleiket, vagyis teljes egészében elengednék nekik a tartozás árfolyam-különbözetből adódó részét.

Horvátországban több, a magyarországihoz hasonló devizahitelpert indítottak a fogyasztóvédők a kereskedelmi bankok ellen a svájci frankban felvett hitelek jelentős drágulása miatt. A zágrábi kereskedelmi bíróság július elején első fokon megállapította, hogy a bankok egyoldalúan, a hitelesek kárára módosították a kamatokat, és elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét, a hitelesek pedig egyéni eljárásban visszakérhetik azt a pénzt, amennyivel túlfizették a már törlesztett részleteket.

Arra vonatkozóan, hogy az ügyfél helyett ki fizesse meg az elengedett árfolyam-különbözet, a KIM, úgy tudjuk, ugyancsak több alternatívát javasol majd a kormánynak: a drasztikusabb, a pénzintézetekből várhatóan erős tiltakozást kiváltó változat szerint a bankok buknák az egészet, egy másik verzió szerint a költségekből valamilyen arányban az állam is részt vállalna.

Navracsics Tibor keddi, Hír TV-s nyilatkozata után több szakértő is a már megkötött szerződésekbe való állami beavatkozás alkotmányellenességéről cikkezett. A KIM megoldása viszont információink szerint nem ütközne alaptörvénybe: a hatályos polgári törvénykönyv ugyanis lehetővé teszi, hogy a parlament jogszabállyal módosítsa a szerződések tartalmát. Az úgynevezett "clausula rebus sic stantibus" tétele alapján a jogalkotó jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha valamely körülmény szerződéskötés után beállt változása folytán a szerződés változatlan tartalmú fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A beavatkozás feltétele, hogy a körülményváltozás túlmegy a normális változás kockázatán és nem volt ésszerűen előre látható, továbbá, hogy a körülményváltozás társadalmi méretű legyen, vagyis a szerződések nagy tömegét érintse.

A szerződések két elemébe viszont egészen biztosan nem avatkozhat be jogszabály: a kölcsöntőke összegét és a kamat mértékét nem írhatják át.

Lépéskényszer

Barabás Gyula szerint bár a már érvényes szerződések jogszabállyal történő módosítása komoly aggályokat vethet fel, a kormánynak mindenképp tennie kell valamit. "Az eddigi mentőakciók érdemi sikereket sem az adósok, sem a pénzintézetek oldalán nem hoztak, az adósság pedig folyamatosan nő, a fedezetek egyre nehezebben értékesíthetők, ez a helyzet pedig a bankoknak sem jó" - mondja. A szakember szerint be kell látni, hogy az itthoni devizahitel-állomány összedőlt, kezelhetetlenné vált, és olyan megoldást kell keresni, amely a pénzintézeteknek és az adósoknak is egyaránt jó.

A kormány viszont tagadhatatlanul az adósokat szereti jobban, a devizahiteles-mentő akciók száma alapján úgy tűnhet, ma semmi nem jobb Magyarországon, mint devizahitelesnek lenni, de azért messze nem ez a helyzet. Az olyan sikeresebb intézkedések, mint az árfolyamgát és a végtörlesztés hatalmas terheket rótt a pénzintézetekre, hosszú távú hatásaikat pedig egyelőre nem lehet tisztán látni, más lépések életképtelensége pedig már most látszik. Utóbbiak közé tartozik például az ócsai lakópark; a kormány tervei szerint a Nemzeti Eszközkezelő sokkal több devizahitelesnek hozta volna el a megváltást.