A kormány közérdekből babrálhat bele a devizaszerződésekbe

2013.07.18. 08:15

Egy 1991-es alkotmánybírósági döntés juthatott a kormány eszébe, amikor kitalálta, hogy belenyúl a devizahitel-szerződésekbe. Az ugyanis kifejezetten szükségesnek tartja az állam beavatkozását magánszerződésekbe, ha tömeges, nagy társadalmi probléma áll fenn. A kormányt ezúttal nem zavarhatja, hogy ő küldte múzeumba az elmúlt húsz év alkotmánybírósági döntéseit.

Közérdekre hivatkozva változtathat a kormány a devizahitel-szerződéseken - írta a Magyar Nemzet egy, az előkészítés részleteit ismerő forrástól, az információt később egy névtelenül nyilatkozó kormánytag is megerősítette.

Navracsics Tibor igazságügy-miniszter kedden este a Hír Tv-nek nyilatkozva mondta, hogy a kormány a már élő devizahitel-szerződésekhez is hozzányúlna. Az Origo információi szerint az árfolyam-különbözet részleges vagy teljes elengedése lehet a devizahiteles-probléma megoldása a kormány terveiben.

Navracsics az interjúban arra hivatkozott, hogy ha a szerződéskor valamilyen előre nem látható körülmény okozza a problémát, akkor nem róható fel egyik félnek sem, ha nem teljesít.

A Magyar Nemzet felidézett egy 1991-es alkotmánybírósági (AB) döntést, amely szerint kivételes esetekben a törvényhozás módosíthatja a magánfelek szerződéseit. Olyan esetekről lehet szó, amelyekben előre nem látható változás áll be, valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti, a kockázat a normális mértéket meghaladja, és az állami fellépés tömeges társadalmi igényt elégít ki.

Az Alkotmánybíróság akkor felsorolta, mit ért nagy horderejű változáson. Például jelentős gazdasági, politikai, pénzügyi vagy egyéb társadalmi átalakulás, akár háború vagy válság, illetve extrém infláció. Sőt, a döntés szerint ilyen esetekben kifejezetten szükséges az állami beavatkozás a megbomlott egyensúly helyreállítása érdekében. Az AB szerint 20-30 éves szerződés esetén a feleknek számolniuk kell azzal, hogy előre nem látható változások állnak be, és emiatt az állam beavatkozhat. Ez nem minősül visszamenőlegesnek.

Az 1991-es döntésre való hivatkozás szépséghibája, hogy épp a kormány volt az, amely szerint a rendszerváltás első húsz évének alkotmánybírósági joganyagára nem lehet hivatkozni. Így, ha az Alkotmánybíróság elé kerülne a későbbi törvény, akkor az 1991-es döntés az AB számára nem létezne.