Soha sehol nem látott megoldást lebegtetett be a kormány: a szerződéseket felrúgva akár az összes devizahiteles teljes árfolyamveszteségét kifizettethetik utólag a bankokkal. Az OTP vezére rögtön nyolcmilliárd forintnyi részvényt borított a piacra. Matolcsy jegybankelnök ezúttal az IMF budapesti képviseletét paterolta ki, de a Növekedési Hitelprogram szinte csak azoknak segít, akik eddig is kaptak kölcsönt. Ez történt a gazdaságban a héten.

Akár a devizahitelesek teljes árfolyamvesztéségét a bankok nyakába varrhatja a kormány – ez a korábban szinte elképzelhetetlennek tűnő megoldás is benne van a pakliban a kiszivárgott hírek szerint. Ha az OTP-részvények zuhanásából indulunk ki, a piac egyáltalán nem tartja esélytelennek ezt a verziót, amivel a kormány lényegében azt mondaná ki, hogy a devizahitelek árfolyamkockázatát hiába vállalta szerződésben az ügyfél, s hiába mondta ki azt a Kúria, hogy a szerződések e tekintetben egyértelműek és rendben vannak, az állam utólag dönthet úgy, hogy a kockázat mégis a bankoké volt.

A témát Navracsics Tibor igazságügy-miniszter dobta be még kedden, majd az Origo közölt információkat a lehetséges megoldásokról.

Az OTP-papírok zuhanásában szerepet játszott az is, hogy Orbán Viktor a Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában azt mondta, akár még 10 évig maradhatnak a szektorális különadók. E mellett kiakasztotta a piacot, hogy Csányi Sándor is épp a devizahiteles hír másnapján kezdett hatalmas tételes eladásokba. Az elmúlt hetekben több OTP-s tisztségviselő is eladott a papírokból, de az elnök-vezérigazgató esetében az időzítés és a mérték is kérdéseket vet fel az elemzők szerint, sőt inkább üzenetként értelmezhető. A hivatalos álláspont szeriont mindenesetre Csányi egyéb befektetéseit finanszírozná a közel nyolcmilliárd forintnyi részvényértékesítésből.

600 milliárdos teher

Az elemzők a fejüket fogták és orbánitiszről beszéltek, de a lényeg, hogy a kormány a jövő héten tárgyalja a különböző bukásmegosztási javaslatokat. Korántsem biztos, hogy a drasztikus, mindent a bank nyel be típusú megoldás nyer, de ha minden devizahiteles helyett a bank állná a forint gyengüléséből következő veszteséget, az mintegy 600 milliárd forintos terhet rakna a bankrendszerre. 

Az ellenzék láthatólag nem tudja, hogyan reagáljon a durva devizahiteles-mentésre, kritizálni egy olyan lépést, mely adósok tízezreinek problémáját segít megoldani, politikai öngyilkosságnak tűnik. De nem járt jól az a szocialista képviselő se, aki Közgép-ügyben próbált egy újabbat rúgni a kormányba. Ezúttal ugyanis rossz helyre célzott, kiderült, hogy a Simicska-cég rendben fizet az alvállalkozóinak. A kormány azért egy újabb céltáblát is feltartott maga elé: miután tavaly nemzetbiztonsági okokra hivatkozva betiltották a játéktermeket, most meghívásos pályázatot hirdettek tíz kaszinóra. 

Szia, IMF!

Matolcsy György rúgása ellenben igen hatékonynak bizonyult. Amint a jegybankelnök jelezte, hogy nem nézi jó szemmel az IMF budapesti irodájának működését azt követően, hogy az ország előtörleszti a 2008-ban felvett hitelét, a Valutaalap jelezte, hogy nem erősködnek ők, veszik a kalapjukat. Ez az előtörlesztéses kuruckodás ugyan 13 milliárd forint körüli kamatveszteséget okoz, s majdnem mindegy, hogy ül-e néhány IMF-es ember Budapesten, úgy tűnik, a kormány számára a politikai üzenet volt a lényeg. 

Elkészült a jövő évi költségvetés váza, igaz, lényegében semmi fontos nem derül ki belőle azon kívül, hogy a nyugdíjasok megkapják az inflációkövető járadékemelést, a közszférában azonban marad a bérbefagyasztás. A friss béradatok közben azt mutatták, hogy az idei év első öt hónapjában legalább tisztes reálbér-emelkedésnek örülhettek a dolgozók, 4,4 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset.

A Növekedési Hitelprogrammal kapcsolatban egyre egyértelműbb, hogy inkább csak az eddig is hitelképes cégek cserélik le forrásaikat olcsóbbra, a kis cégeknek a nagy sietségben egyébként is kevés esélyük van, hogy labdába rúgjanak. Ezek fényében valószínű, hogy a Nemzeti Bank sikeresnek ítéli a programot és kissé változó feltételekkel kiterjeszti majd azt szeptemberben.

Úton a Sólyom

A héten természetesen megint elhangzott néhányszor, hogy mekkora rezsicsökkentések jönnek még ősszel, érdekes viszont az a tendencia, mely szerint a helyi adók tekintetében az önkormányzatok részben a lakosságon verték le tavaly azt, amennyivel a cégek kevesebbet fizettek be. Építményadóból például 36 százalékkal nagyobb bevételük volt, mint 2011-ben.

Bontogatja szárnyait az új nemzeti légitársaság, a Sólyomnak már irodája is van Ferihegyen és az első hat gép lízingszerződését is megkötötték. Akár már augusztus 20-án parádézhatnának Budapesten a madarak, de azt továbbra sem lehet tudni, hogy ki finanszírozza a vállalkozást és mit tud az az üzleti terv, melynek láttán megnyíltak az ománi és emirátusi pénztárcák. 

Az viszont újra kiderült, hogy üzleti terv nélkül, a nagy semmire is igen sokan hajlandóak a bukszájukba nyúlni: egy férfi 718 embertől 315 millió forintot csalt ki egy nem létező tőzsdei befektetés ajánlatával, hogy aztán a della nagy részét gyorsan el is kaszinózza.