Dőlnek a kkv-k – a válság idén sem ér véget

2013.07.25. 13:17

A Coface felmérése szerint a kis és közepes vállalatokat érintette leginkább a fizetésképtelenségi eljárások növekedése 2013 első negyedében, a cégek minősítésére szakosodó vállalat az idei év egészére nézve sem jósol sok pozitív változást a kkv-k számára, a közép-európai régió cégeinek ráadásul speciális nehézségekkel kell szembenézniük.

 

A Coface felmérése kettős képet mutat az európai cégek körében bejelentett fizetésképtelenségi eljárásoktól. Egyrészt a fizetésképtelenségek száma, ha kis mértékben (0,1 százalék), de csökkent a 2012 és 2013 áprilisa között eltelt időszakban. Másrészt viszont a kkv-kat érintik legrosszabbul a folyamatok, egy év alatt 3,7 százalékkal több fizetésképtelenségi eljárást indítottak a szektorban. A fizetésképtelenségek több mint 59 ezres száma, amelyet a Coface az európai országokban mért, még mindig igen közel van a 2009-es csúcshoz és a cég szerint nem várható, hogy a korábban tapasztalt és eleve alacsony szintű mérséklődés folytatódik.

Az elhúzódó válságot jelzi, hogy a Coface mérése szerint a legjobban az egyéni szolgáltatók, az autó- és építőipari vállalatok szenvedték meg a negyedévet, de az IT/elektronika iparágban tevékenykedő cégek körében is a fizetésképtelenségek növekedését regisztrálták.

Válságban a közép-európai cégek

Miközben a fejlődő országok átlag 5 százalékos növekedési rátát produkálnak, a közép-európai régió teljesítménye mindössze 1,2 százalék. A 2009 óta húzódó válság leginkább a vállalatokat sújtja és szinte minden, a Coface által szondázott térségbeli országban emelkedett a fizetésképtelenségi ráta.  A vállalat elemzői leszögezik: függetlenül a krízist súlyosbító tényezőktől, biztos, hogy 2013-ban sem zárul le a válság korszaka a közép-európai cégek számára. A fizetésképtelenségek tekintetében a csúcstartó a 2004 és 2012 közötti időszakot tekintve Lengyelország 21 százalékos növekedéssel. Ebben a mezőnyben Magyarország a második legjobb teljesítményt nyújtja 12 százalékos emelkedéssel, míg a térség vezetője Szlovákia, ahol nyolc év alatt mindössze 7 százalékkal emelkedett a fizetésképtlenségek száma. A régióban a kkv-k szenvedik meg igazán a válságot, bár a legtöbb áldoztatot a mikrocégek körében szedte a recesszió (Romániában a becsődőlő cégek 85 százaléka mikrovállalkozás).

Az európai fizetésképtelenségi eljárás (EIR) fő szabályai

- Az eljárásba minden hitelezőt egyszerre vonnak be

- A tartozásokat felhalmozó cégnek fizetésképtelennek kell lennie

- A fizetésképtelen cégnek az eljárás megkezdésekor részben le kell mondania irányítási jogairól

- Az eljárás során egy kinevezett ügyintéző vezeti, aki rendelkezik a vállalat eszközállományával


A Coface hozzáteszi, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokat elvileg egyszerűbbé és egységessé tevő EIR európai keretrendszert nem minden tagállam alkalmazta a legjobban saját jogszabályaiban. Magyarországon 2009-ben jelentősen változott a csődtörvény azért, hogy csökkentsék a bedőlő cégek számát – kevés sikerrel.  A gondban lévő vállalatok ritkán kérnek csődeljárást maguk ellen és ma Magyarországon sokkal könnyebb likvidálni egy céget és újat alapítani, mint a fizetésképtelenségi eljárás segítségével megmenteni azt.

Tőke kellene, de a befektetők érdektelenek

Az Association of Financial Markets in Europe (AFME) közelmúltban készített tanulmánya szerint a régióban működő kkv-knak nagy szükségük lenne finanszirozásra, méghozzá a hagyományostól eltérő módokon. A kutató cég meglátása szerint az európai vállalatok közvetlenül értékesíthetnék tartozásaikat az érdekelt befektetőknek, illetve a potenciális hitelezők csomagokban is eladhatnák a kölcsönöket a befektetőknek. Ezek a finanszírzási formák ismertek az Egyesült Államokban, de Európában alig használják őket. Igy az itteni kkv-k kiteszik magukat a bankok hitelezési kedvének, ami a válság hatására megcsappant és az árfolyamkockázatokat is magukra vállalják. Az Európa-szerte 75 vállalat körében végzett felmérés szerint ugyanakkor a befektetők nemigen szeretnének tőkeinjekciót adni a kkv-knak, mert azok üzleti modellje ritkán felel meg a számukra. Ezért – szögezi le az AFME- speciális, közpénzekből finanszírozott programokra lenne szükség, amelyek keretében az állam finanszírozóként léphetne be olyan területekre, amelyekre nem terjed ki a privát szereplők étvágya.

A kormány az exportot pörgetné fel

 A helyzetre a kabinet is feligyelt, hiszen július 8-án Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter év kiemelt feladatának nevezte Varga Mihály a magyar kis- és középvállalatok exportnövekedésének elősegítését. Tavaly az exportból mindössze 11 százalékot hasítottak ki a kkv-k,  a kabinet célja, hogy segítsen a cégek „nemzetköziesítésében”.  A tárcavezető bejelentése szerint 2020-ra minimum másfélszeresére emelnék a kivitel mértékét, miközben átalakítanák az export szerkezetét is, amely még mindig a 3-5 évvel ezelőtti szerkezetet követi.