Rászállnak a vaterázókra

2013.08.09. 06:53

Sokan passzolják el a régi bútoraikat, megunt holmijaikat a Vaterán vagy más online aukciós oldalon, de ha nem ismerik a szabályokat, könnyen az adóhatóság előtt találhatják magukat.

Egy fiatalember tavaly vásárolt egy használt számítógépet az adóhatóság árverésén. A gépet szétszerelte, egyes darabjait megtartotta, másokat eladta a Vaterán. Felesége terhes volt, jól jött egy kis mellékes.

Az online aukciós oldalon tavaly 310 ezer forintot szerzett, idén pedig még valamit eladott 7990 forintért - csakhogy épp egy revizornak. Az adóellenőr első fokú (még nem jogerős) határozatban azt állapította meg, hogy üzletszerűen értékesített a Vaterán, ezért adószámot kellett volna kiváltania. Ennek hiányában 80 ezer forint mulasztási bírsággal sújtották.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az internetes kereskedelem felfutásával elkezdte ellenőrizni azokat is, akik a Vaterához hasonló felületeket használnak portékáik eladására. Az adóhivatal állítása szerint Budapesten és Pest megyében kétszer akkora az online értékesítők visszaélési aránya, mint a többi értékesítési forma esetében, ahol általában 30-33 százalékban hibáznak az eladók.

A NAV a Hír TV híradójának cáfolta, hogy az egyszerű eladókra is rászállnának, mondván, csak a nagy tételben, üzletszerűen eladók számíthatnak ellenőrzésre. A fenti eset azonban azt mutatja, hogy bárki, az egyszerű vaterás is könnyen szembekerülhet az adóhatósággal. (A kérdéssel megkerestük az adóhatóságot, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.) Nehéz megmondani pontosan, hogy hány online aukciós értékesítőt érinthet az adóellenőrzés, de a nagyságrendet jelzi, hogy a Vatera nagyjából 3,5 millió regisztrációnál tart, és 5 millió termék érhető el egyszerre.

A félreértelmezés abból fakad, hogy korántsem egyszerű megállapítani, mi számít üzletszerű értékesítésnek. A Kúria januárban készített egy állásfoglalást (egy másik, több évvel korábbi vaterás esetről), de lényegében csak azt állapította meg, hogy hatalmas a káosz a kérdésben. Az állásfoglalás ugyanis kimondja, hogy az áfatörvény szerint akkor üzletszerű a tevékenység, ha az adózó átlépi az alanyi adómentesség határát, és be is jelentette a tevékenységét.

A legtöbb kistételes vaterás nem jelenti be magát, így nem is lehetnének üzletszerűen értékesítők. A Kúria viszont azt is kimondta, hogy ilyenkor az szja-törvényt kell figyelembe venni, amely csak annyit mond, hogy ha valaki rendszeresen és haszonért végzi a tevékenységét, akkor az gazdasági tevékenység, és ezért üzletszerű. Az az ember, akiről a Kúria határozata szólt, ez alapján üzletszerűen vaterázott, a számítógép-alkatrészeket eladó fiatalember viszont nem, ezért őt nem kellett volna megbírságolnia a NAV-nak. (Az ügye egyébként még nincs lezárva, az adóhatóság határozata nem jogerős, ezért bíróságon sem lehet még megtámadni.)

1. Megunt holmit 800 ezerig

A vaterázóknak tehát nincs egyszerű dolguk, amikor el kell dönteniük, kell-e adózniuk, vagy sem. Angyal József adószakértő szerint a legfőbb kérdés ilyenkor az, hogy az eladó csak egy-egy terméket ad el, vagy rendszeresen, haszon elérése céljából kínálja a portékáit. A nagymamától örökölt szekreter, a pincében porosodó kép, a gyerek alig használt ruhája úgy, ahogy a fölösleges számítógép-alkatrészek egyértelműen az első kategóriába esnek, erre az úgynevezett ingó vagyontárgyak értékesítésének szabályai vonatkoznak.

Ha valaki csak a megunt tárgyakat teszi fel a Vaterára, jó eséllyel nincs meg erről a számlája - ilyenkor úgy kell venni, hogy a tárgy eladási árának 25 százaléka a jövedelem, az eladó nyeresége. A törvény szerint ezután 32 ezer forintig nem kell megfizetni a 16 százalékos jövedelemadót, ami azt jelenti, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig (nyereségig) egyáltalán nem kell fizetni. Ez számlák nélkül 800 ezer forintos bevételt jelent, vagyis a tipikus, régi holmikat eladó vaterázóknak ezt a határt érdemes figyelniük.

Hogy jobban megértsük, lássunk egy példát! Ha valaki eladja a nagymama régi tiaráját egymillióért, úgy kell venni, hogy ennek a 25 százaléka a nyereség, vagyis ebből 250 ezer forintos jövedelme származik. A 16 százalékos jövedelemadó 40 ezer forint lenne, de 32 ezer forintot le lehet vonni, vagyis csak 8000 forint adót kell bevallania és befizetnie.

Azért fontos, hogy meglegyen az eladandó termék beszerzéséről szóló számla vagy szerződés, mert a legtöbb esetben ezzel csökkenthető az adó. Aki a Vaterán 2 millióért eladja a pár éve még a duplájáért megvett autóját, annak nem származott jövedelme ebből, és ezt az évekkel ezelőtti adásvételi szerződéssel bizonyítani is tudja az adóhatóságnak - hangsúlyozta Angyal József. Ez a példa tehát azt mutatja, hogy 800 ezer forint bevétel fölött is lehet adómentesen vaterázni, viszont ilyenkor kellenek a számlák, amivel bizonyíthatjuk, hogy régen drágábban vettük az árut, vagyis nem keletkezett jövedelmünk az eladáson.

2. Adómentes biznisz csak 600 ezer alatt

Más a helyzet azokkal, akik nem a nagyszülők örökségét, a gyerek ruháját vagy a megunt bútort teszik fel az aukciós oldalra, hanem haszon reményében, rendszeres jelleggel adnak el terméket. A Jogi Fórumon 2012-ben ilyen esetről írt egy egyetemista. "Vaterán kereskedtem, a forgalmam inkább le sem írnám, mert elég nagy volt, viszont a nyereségem meg nem. Azért kereskedtem, hogy egyetemre járhassak és albérletet fizethessek. Mivel nem adóztam semmit, ezért lesz rá esély, hogy elég tetemes hiányt állapítanak meg nekem (tetemes alatt azt értem, hogy hét számjegyű összeget, ami ráadásul elképzelhető, hogy sajnos nem egy kis számmal kezdődik)."

Ez az eset tehát vonatkozik arra is, ha valaki abból a célból vásárol meg egy terméket, hogy azt haszonnal értékesítse az aukciós oldalon. Tipikusan ilyen, ha valaki vesz az eBayen külföldről egy terméket olcsón, és haszonnal továbbadja.

Az ő esetükben nem a 800 ezres, hanem az évi 600 ezer forintos bevételi határt kell figyelni, ez alatt ugyanis sem bevallani, sem adózni nem kell (sem jövedelemadót, sem ehót, sem áfát). Ez vonatkozik egy magát 53 éves nőként feltüntető másik kommentelőre, aki azt írta, horgolt figurákat készít, és szeretné árulni is, legfeljebb évi 200-250 ezer forint haszonig. Mivel haszonszerzés céljából akarja árulni a termékeit, ezért nem az "ingó értékesítés" kategóriájába esik, viszont ha az eladási bevétele tényleg nem haladja meg a 600 ezer forintot egy évben, akkor nem kell az adózás miatt aggódnia.

3. Áfamentesen is lehet 6 millióig

A 600 ezres határt azért érdemes észben tartani, mert efölött nincs kedvezmény. Aki átlépi a határt, a teljes értékesítése után fizetnie kell jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást. A következő kérdés pedig az, hogy áfát is kell-e fizetnie. Az áfatörvény szerint, amelyre a Kúria is hivatkozott, az alanyi adómentesség (ez az áfát jelenti) határát át kell lépni, ez pedig jelenleg évi 6 millió forintos bevételt jelent.

A 6 milliós határ alatt kérhető, de nem kötelező az adószám, ekkor a vállalkozó eldöntheti, hogy áfamentes formában akar-e üzletelni. A határ fölött nincs választási lehetőség.

Ha a horgoló nő például felfuttatja az üzletét, és 4 millió forintot szerez egy évben, akkor - ha nincs számlája az anyagokról - 25 százalékos nyereség, azaz 1 millió forint után fizet 160 ezer forint jövedelemadót és 270 ezer forint egészségügyi hozzájárulást (vagyis a teljes bevételének 10,75 százalékát kell leadóznia). A 6 milliós határ fölött viszont nincs menekvés, fizetni kell a 27 százalékos áfát is.

Az adóhatóság az üzletszerűen értékesítőktől eddig azt is elvárta, hogy ha már gazdasági tevékenységet végeznek, adjanak számlát a vevőknek a 600 ezer forint felett. A Kúria döntése azonban arról is szól, hogy ez a határ nem 600 ezer, hanem 6 millió forint, így a kettő közötti sávban csak annak kell számlát adnia, aki kivált egy adószámot (például vállalkozást alapít), és nem kér áfamentességet. "Számlát csak az adhat, akinek van adószáma. Akinek nincs, de a NAV kívánalmának megfelelően mégis adna számlát, az okirat-hamisítást követne el" - magyarázta Angyal József.