A kormány teljesíthetetlen feltételeivel szemben alternatív devizahiteles-mentő javaslaton dolgoznak a bankok, Csányi Sándor a Mol horvátországi főtárgyalója volt, az OTP pályázhat az ottani postabankra. Tovább esnek a lakásárak, majdnem teljesült júliusra az éves hiánycél, a Wizz Air finoman a Sólyom csődjét vizionálta, a trafikosok kaszálnak, a kisboltosok tönkremennek. Ez történt a gazdaságban a héten.

Nem sokat haladt előre a héten a nagy devizahiteles-mentés ügye, de ez igazából várható is volt annak tükrében, hogy a kormány lényegében ultimátumot adott a pénzintézeteknek, azok viszont egyelőre nem hajlandók azt mondani, hogy szívesen fizetnek ki újabb több százmilliárd forintot erre a célra.

A kormány a lakáscélú deviza jelzáloghiteleket el akarja tüntetni a rendszerből, ami egyértelműen forintosítást jelent. Itt rögtön felmerül az árfolyam-veszteség kérdése, kérdés, kit terheljen? Ezen kívül a kormány futamidő-csökkentést is szeretne, ami a többi feltétel változatlansága mellett emeli a törlesztő-részleteket. Csakhogy a törlesztők esetében is a mérséklődést látnák jónak, ez lenne ugyanis a legfeltűnőbb ajándék a hiteleseknek. Megoldható, de ennek is nagyon komoly költsége van, s azt is mondták kormánypárti politikusok, hogy az államnak nincs erre pénze. A kívánalom tehát a bankok felé az, hogy olyan javaslattal álljanak elő, mely segít a hiteleseken és az államnak nem kerül semmibe. Ez lényegében azt jelenti, hogy a bankok fizessenek az adósok helyett, s ez az, ami helyett a hitelintézetek inkább alternatív megoldásokat javasolnak. Kérdés, beletörődik-e ebbe a kormány, vagy erővel lenyomja az újabb giga veszteséget a bankok torkán. A radikális jobboldali konkurencia mindenesetre keményen kampányol a mindent fizessenek a bankok megoldás mellett, s ez a választásokhoz közeledve lépéskényszerbe hozza a kormányt

Csányi tárgyal

Az Origo információi szerint olyan megoldás körvonalazódik, amikor az adóst meg se kérdezik arról, hogy akar-e forintosítani, ezt az állam eldönti helyette: igen. 

Lehet, semmit sem fog számítani, hogy szép lassan azért egyre többen veszik igénybe a korábbi legkorrektebb mentőövet, az árfolyamgátat is.

A héten kiderült, hogy az OTP első embere nem csak a bank vezetésével, részvényei eladásával, illetve agrárbefektetéseivel foglalatoskodik, de a Mol alelnökeként ő tárgyal a horvátokkal INA-ügyben. 

Arról nem jött hír, hogy a megbeszélések milyen irányba haladnak, szakértők szerint ugyanakkor nem is várható rövid távon bármilyen eredmény. Egyik félnek sem érdeke a szakítás, a Mol hatékonyabb, nyereségesebb céget szeretne, a horvát kormány azonban ebben ellenérdekelt, például a sok felesleges munkahely megtartását kívánja nyilvánvaló politikai okokból. A miért éppen Csányi kérdés kapcsán a horvát lapok újabb elméletek gyártásához adtak muníciót azzal, hogy felmerült, esetleg egy ottani bankra fáj a foga az OTP-nek. Tény, hogy pénteken meg is hirdették a horvát postabank privatizációját.

Levelet kaptunk

Közben elhárult az utolsó akadály is az állam gázüzlet vásárlása elől, a Gazdasági Versenyhivatal áldását adta a tranzakciókra.

A korábbi hetekben bejelentetteknek megfelelően megkezdődött az IMF-hitel idő előtti törlesztése is, a Valutaalap kérésére három devizanemben.

Az Európai Központi Bank megküldte értékelését a magyar pénzügyi felügyelet jegybankba olvasztásáról, s noha alapvetően egyetért a lépéssel, kifogásolja annak gyors lezavarását. A kormányt azonban ilyen apróságokkal ritkán lehet zavarba hozni, friss államtitkári nyilatkozat szerint maradnak az eredeti tervek, s októbertől már működhet az összevont intézmény. 

A héten befutott hazai makroadatok megint nem bizonyultak túl kedvezőnek, sőt. A júliusi meglepően durva elszállás miatt lényegében teljesült az éves hiánycél, pedig ez a hónap általában szufficites szokott lenni.

A lakásárak esése sem állt meg és a következő időszak kilátásai sem túl rózsásak

Kinek lejt a pálya?

A kiskereskedelmi forgalomban az elmúlt hónapokban beindult növekedés folytatódására számítottak a szakértők, ehhez képest megtört a trend és júniusban váratlanul 0,4 százalékkal csökkentek az értékesítések az előző hónaphoz képest. Az egyértelmű reálbéremelkedés és a várható rezsicsökkentések miatt azonban továbbra is az a piaci konszenzus, hogy az év második felében visszatérhet az egyértelmű növekedés a fogyasztásban. 

A Sólyom légitársaság küszöbön álló indulásáról újabb morzsák láttak napvilágot, ez azonban hetek óta így megy. Megszólalt viszont a témában a Wizz Air, mely a hazai légipiac elemzéseként a sok alulfinanszírozott légitársaságra is a rengeteg csődre hívta fel a figyelmet.

Milyen érdekes, alig egy éve még a Ryanair beszélt hasonló stílusban a Wizzről, persze arról a támadásról akkor is tudni lehetett, hogy gyenge lábakon áll és csak a Malév utáni budapesti üzleti harc egyik apró színfoltja.

Hetek óta tudható, hogy a trafikok és a kisboltok csatájában merre lejt a pálya, a dohányárusok győzelme borítékolható. Egyre több kisbolt küzd az életben maradásért, miközben a trafikosok kaszálnak.