Amerikai kötvényektől remél milliárdokat a guru

Újra növelte az amerikai államkötvényekben lévő kitettségét Bill Gross, a világhírű befektetési guru. A PIMCO vezére 38 százalékról 39 százalékra növelte ezeknek az eszközöknek az arányát a világ legnagyobb kötvényalapjában, a Total Return Fundban. Gross továbbra is bízik a tengerentúli állampapírokban, és szerinte vége az elmúlt időszakban látott kötvénypiaci menekülésnek. Emiatt egyre többet érhetnek majd az amerikai államkötvények, ami vaskos profitot hozhat Grossnak és az alap befektetőinek.

Négyhavi csúcson az USA-kötvények aránya

Júliusban tovább növelte az amerikai államkötvényekben lévő kitettségét a világ legnagyobb kötvényalapja, a PIMCO. A Bill Gross vezette 261,7 milliárdos Total Return Fund alapban a júniusi 38 százalékról 39 százalékra nőtt az amerikai állampapírok aránya júliusban. Ez április óta a legmagasabb szintnek felel meg - derült ki a PIMCO által közzétett adatokból.

A legendás befektető így továbbra is bízik ezekben az eszközökben, mivel szerinte az amerikai államkötvények értékállónak fognak bizonyulni az előttünk álló időszakban. Gross úgy véli, hogy az amerikai kamatlábak legalább 2016-ig rekordalacsonyan, 0 és 0,25 százalék között maradhatnak, ami támogatólag hat a kötvényekre. A milliárdos szerint a korábbi néhány hónapban látott nagy kötvénypiaci menekülésnek vége, és újra drágulni fognak ezek az eszközök. Emiatt Gross már júniusban is bevásárolt az amerikai államkötvényekből, amikor 37 százalékról 38 százalékra növelte kitettségét.

A milliárdos ugyanakkor a február óta nem látott 36 százalékról 35 százalékra csökkentette az amerikai jelzálogfedezetű kötvények arányát az alapban júliusban. Ezen túl Gross továbbra sem bízik a feltörekvő piaci papírokban, és a nem-dollárban kibocsátott fejlett piaci kötvényekben. Az előbbiek aránya a júniusi 7 százalékról 6 százalékra csökkent az alapban, míg az utóbbiak aránya ismét csökkent, és már csak az alapnak a 3 százalékát teszik ki.

Gross még nem nyugodhat meg

Az "idegesebb" tavaszi és júniusi hónapok után kissé nyugodtabb hónapot tudhat maga mögött a híres guru. A Total Return Fund 0,49 százalékos hozamot ért el júliusban, az amerikai kötvénypiac stabilizálódásának köszönhetően. A kötvénypiaci hozamemelkedés megállt júliusban, a tízéves hozam például 2,6 százalék körül stabilizálódott. Gross alapja ráadásul felülteljesítette a legtöbb versenytársát, mivel azok átlagosan 0,14 százalékos pluszt hoztak össze júliusban a Barclays amerikai kötvényindexe szerint.

Grossnak ugyanakkor valószínűleg sok álmatlan éjszakát okozott a kötvényhozamok elmúlt hónapokban látott emelkedése, ami a kötvények árfolyamának csökkenésével járt együtt. Az amerikai tízéves kötvényhozam 2011 óta nem látott szinteken is megfordult, így azok a befektetők, akiknek portfóliójában nagy arányban szerepelnek amerikai állampapírok, komoly veszteségeket szenvedtek el. Emiatt a befektetők menekülni kezdtek a kötvényekből, és például soha nem látott mennyiségű tőkét vontak ki a PIMCO kötvényalapjából júniusban. (A hozamemelkedés okaival ebben a cikkben is foglalkoztunk). A tőkekivonás pedig júliusban is folytatódott, és nagyjából 7,5 milliárd dollár távozott a Total Return Fund alapból.

Forrás: Origo

A hozamemelkedés miatt összességében még mindig pocsék a Total Return Fund idei teljesítménye, az alap idén 2,22 százalékos mínuszt hozott össze a befektetőinek múlt hét csütörtökig. Ez teljes mértékben megegyezik a Barclays amerikai kötvényindex idei teljesítményével.

Forrás: Origo

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).