Évi 10-15 százalékos bővüléssel 2020-ra érné el az OTP, hogy az agrárhitelezésben 40 százalékos részesedése legyen, ahogy azt Csányi Sándor vezér eltervezte.

Az OTP Bank célja, hogy a következő években az agrárhitelezési piacon vezetővé váljon, amihez évente 10-15 százalékkal emelné hitelkihelyezését ebben a piaci szegmensben - mondta Szabó István, a pénzintézet agrár ügyfélkapcsolati főosztályának.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az agrár-hitelállomány már tavalyelőtt és a múlt évben is 10-15 százalék körüli nagyságrendben emelkedett, és ezt a tendenciát kívánják folytatni. Az idei adatokat figyelembe véve Szabó István jó esélyt lát arra, hogy az ambiciózus célt 2013-ban teljesítse a bank.

Ezzel a növekedési ütemmel 2020-ra az OTP Bank már mintegy 40 százalékos részesedéssel bírhat ezen a piacon. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a múlt kedden jelentette be, hogy 40 százalékra akarja feltornászni a bank részesedését az agrárhitelezésben. A bankár június közepén több mint 10 milliárd forint értékben adott el OTP-részvényeket, akkor azzal indokolva a lépést, hogy az agrárérdekeltségeibe akarja fektetni a pénzt.

Az OTP agrár-hitelállománya az idei évben várhatóan 16-17 százalékra emelkedik majd. Jelezte azonban azt is, a célok elérése attól is függ, hogy az EU 2014-2020 közötti költségvetési időszakában a magyar gazdaság fejlesztésére rendelkezésre álló források milyen mértékben kerülnek a gazdaság vérkeringésébe. A magyar GDP növekedéséhez bővülnie kell a ma még csökkenő vállalati hitelezésnek, különösen a beruházásokra fordított források arányának szükséges emelkednie.

A mezőgazdaságban az árbevétel-arányos nyereség 2011-12-ben 8 százalék körül alakult. Ennek alapján az igazgató úgy vélte, hogy a mezőgazdaság növénytermesztési szektora önfinanszírozóvá válhat. Az állattenyésztés esetében viszont a mostani állapotokat figyelembe véve legalább egy 1000 milliárd forintos fejlesztési igény mutatkozik. A magyar élelmiszeriparban pedig a helyzet még a klasszikus mezőgazdasági ágazatoknál is kedvezőtlenebb.

Ezen a területen ugyanis az árbetétel-arányos nyereség éves szintje 1,2 százalék, a szektor alultőkésített, ezért jelentős a szürke- és a feketegazdaság aránya. Így az élelmiszeripar a következő években dinamikusan csak akkor növekedhet, ha súlyának megfelelő mértékű kormányzati támogatást kap, amihez a bankok a finanszírozást tudják biztosítani.

Szabó István szerint a 2008 óta tartó pénzügyi válság a hitelintézeti szektorban is jelentős változásokat eredményezett. Változott a gondolkodásmód, míg korábban a bankokat általában a fedezeti oldal érdekelte, addig most a hitelkérelmeknél jelentős mértékben nyom a latban a kölcsönt kérők üzletmenetének vizsgálata. Ma még nehéz megmondani, hogy 2014-2020 között milyen üzleti modell érvényesül majd, de Szabó István szerint jelentős szerephez jut majd a hitelgarancia intézményrendszere, és a vissza nem térítendő támogatások mellett fontosak lesznek a kamatkedvezmények is.

Mindezt figyelembe véve a bankoknak minden esetben alkalmazkodniuk kell, bármilyen irányban is alakul a piaci környezet - tette hozzá.