Csodára várnak az eladósodott családok

2013.08.16. 06:54

Sokan már nem azért tartják vissza szándékosan a lakáshitel-törlesztésüket, mert nem bírják kifizetni, hanem mert abban bíznak, hogy bekerülnek a kormány következő mentőcsomagjába. Amiről egyébként még semmit sem tudnak, így sokat kockáztatnak azzal, ha packázni kezdenek a bankokkal.

Bajban van a devizahiteles, nem bírja fizetni a lakáshitelét, ezért új, átmeneti könnyebbséget hozó feltételekben állapodik meg a bankjával. A történet eddig - évek óta - általánosnak mondható, az utóbbi hetekben-hónapokban azonban a folytatás sorozatosan gellert kap. Az adós halogatni kezdi az átszerződést, lemondja a megbeszélt időpontot, nem írja alá az új feltételeket, a befizetési kötelezettségeit pedig továbbra is negligálja.

Vagyis az emberek egy része újabban kivárásra játszik. Bár fogalmuk sincs arról, hogy pontosan mire várnak, az adósmentés ügye már annyira benne van a levegőben, hogy kockáztatnak. Sokan várnak a csodára, arra, hogy történik valamilyen számukra kedvező fordulat, hiszen a kormány már több gombócot is lenyomott a bankok torkán, és továbbiak lenyomására készül.

Az elmúlt hetekben egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot arról, hogy a kormány és a bankszövetség az adósmentés milyen új módszerében gondolkodik, illetve mennyire állnak messze egymástól a tárgyalófelek elképzelései. Mindenesetre a legutóbbi nyilatkozatok szerint most pont azoknak keresnek megoldást, akiken sem a végtörlesztés, sem az árfolyamgát nem tudott segíteni.

Már 40 napos késést is nehéz behozni

A nem teljesítő lakossági hitelek aránya a jelzáloghiteleknél 17,6-ról 18,3 százalékra emelkedett három hónap alatt, és a várva várt mentőcsomag által megcélzott devizaalapú jelzáloghiteleknél 21,2 százalékra ugrott az arány.

Egy nagybanknál arról számoltak be, hogy az adósok újabban még tárgyalni sem hajlandóak addig, amíg ki nem derül, hogy milyen állami segítségre számíthatnak. Ezzel pedig sokat kockáztatnak, mert az általános tapasztalat szerint 40 napos fizetési csúszás után már nagyon nehezen tudják behozni a tartozásukat.

A szektorban tehát újabban nem a 90 napot meghaladó tartozásoknál romlik a fizetési morál (ott már jó ideje alacsony szinten van), hanem a három hónapot meg nem haladó csúszásoknál. Ha pedig a várva várt csoda nem következik be, akkor ezek az adósok könnyen átkerülhetnek a 90 napon túliak közé is, aminek igen súlyos következményei lehetnek. A három hónapos csúszásban lévő szerződést a bank már felmondhatja, és megindíthat egy olyan eljárást, amely végső esetben az ingatlan elvesztését hozza.

Devizában felvett lakáshitelek fizetési késedelme.Forrás: Origo

Egy másik nagybanknál viszont éppenséggel a hosszabb ideje tartozó ügyfeleknél figyeltek meg hasonló jelenséget. Aki már jelentős késést hozott össze, nagyon várja az újabb állami mentőcsomagot, mert kedvezőbb feltételekben reménykedik - mondták ennél a pénzintézetnél.

"Túl frissek a hírek ahhoz, hogy a késedelmes törlesztések számában jól érzékelhető ugrást tapasztalhatnánk. Azt viszont meg tudjuk erősíteni, hogy az állami mentőakcióval kapcsolatos várakozások folyamatosan csökkentik a fizetési hajlandóságot az adósok egy részénél" - közölte az UniCredit. Ezzel összhangban egy másik banknál is azt hangsúlyozták, hogy az adósok többsége ki is mondja, azért halasztja a befizetéseket, mert várja, hogy megmentsék, miközben ezzel saját magának is kárt okozhat. A kormányzati kommunikáció ugyanis sokakban vak reményeket táplál, és olyanokat is hátralékossá tehet, akik a már meglévő programokkal rendezni tudnák a helyzetüket.

A lebegtetés sokat ront a helyzeten

A trendet a követeléskezeléssel foglalkozó Intrum Justitia is megerősíti. "Megbízásaink alapján látjuk, hogy sokan szándékosan tartják vissza a törlesztéseiket. Szerencsétlen, hogy ilyen sokáig tart a bizonytalanság, senki sem tudja, hogy az adósmentés következő fordulójában kedvezményezett lesz-e, vagy sem" - mondja Felfalusi Péter, a cégcsoport vezérigazgatója.

A cég szerint egyértelmű, hogy a kormány korábbi akciói, a végtörlesztés és az árfolyamgát bevezetése átmenetileg javították a fizetési morált, az intézkedések után több pénz maradt a családoknál. Az újabb mentőcsomagok lebegtetése azonban ismét ront a helyzeten. "Újabban már a gépkocsi-lízingszerződéssel rendelkezők is elkezdtek reménykedni, például abban, hogy forintosítják a devizahiteleiket" - mondja Felfalusi Péter.

A bajba jutott adósokat segítő Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál is találkoznak olyan esetekkel, amikor az egy-két havi elmaradással küzdő, áthidaló kölcsönt vagy árfolyamgátat már igénybe vett adósok további sakkozásra kényszerülnek a számláikkal, és egyre jobban bíznak a devizahitelek körüli újabb felhajtásban. Ők addig szeretnék kihúzni valahogy, amíg az újabb segítség megérkezik. "Ezek a családok már annak örülnek, hogy egyáltalán téma a devizahitelesek problémája, és akarnak rajtuk segíteni" - mondják a szeretetszolgálatnál.

A rezsit és a törlesztőt sem fizetik

Megkerestünk több közmű- és néhány távközlési szolgáltatót is, azt feltételezve, hogy esetleg csak a sorrend változott, és a hiteltörlesztés halogatásával legalább a rezsiszámlákat előbb befizetik a családok, ám egyikük sem jelezte, hogy javult volna a fizetési morál az utóbbi hónapokban.

Igaz, a helyzet itt legalább nem romlik, vagyis a határidőre nem fizetők aránya beállni látszik egy alacsonyabb szinten. A magyarok jellemzően 2009-től kezdtek sakkozni a közműszámlákkal (illetve a jelzáloggal nem terhelt, például autó- vagy áruhitelekkel), akkor a válság begyűrűzése miatt jelentősen romlott a fizetési fegyelem. A családok megpróbálták minél későbbre tolni a rezsi, illetve a kisebb kölcsönök befizetését, de a lakáshitel törlesztőjével nem mertek játszani.

Az adósok 2012-re szegényedtek el annyira, hogy már a jelzáloggal rendelkező tartozásaikat is elkezdték halasztani. A lakáshitel eddig mindig elsőbbséget élvezett a sárga csekkes rangsorban, most azonban ez az alapvetés is megdőlni látszik.

A kormány a korábbi nyilatkozatai szerint szerdai ülésén tárgyalt a devizahitelesek következő mentőcsomagjáról, de döntést várhatóan csak az után hoz, hogy augusztus végéig a bankok is leteszik javaslatukat az asztalra. Az eddigi nyilatkozatok és sajtóértesülések alapján a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a kormány a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek durván 220 ezres létszámát karolná fel a hitelek forintra váltásával, de rengeteg a nyitott kérdés. Márpedig amíg nem derül ki, hogy végül is ki és mekkora segítséget kap, addig tovább romolhat a helyzet.