Naivan bíznak a magyar cégvezetők az alkalmazottaikban

2013.08.16. 10:10

A magyar cégek 86 százaléka továbbra sem tart attól, hogy munkatársaik visszaélést követnek el az informatikai rendszereken keresztül. 

Míg a magyar cégvezetők elméleti síkon tisztában vannak vele, hogy a legnagyobb informatikai veszélyforrást a saját dolgozóik jelentik számukra, a munkatársaikba vetett bizalmuk mégis már-már naivan erős. Az Ernst & Young által készített elemzés szerint a vezetők döntő többsége nem tart attól, hogy a kollégák visszaélnek a vállalat számítógépes rendszerén lévő információkkal.

„A visszaélések és vállalati csalások terén a vezetők továbbra is alábecsülik az informatika által nyújtott lehetőségeket,” mondta a tanulmány megállapításaival kapcsolatban Csomai László, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások menedzsere. A szakember szerint a vezetők szinte nem vesznek tudomást arról, hogy manapság gyakorlatilag a teljes vállalati kommunikáció elektronikusan történik, ez pedig rengeteg lehetőséget ad a visszaélésekre. „Mivel a vezetők nem jól mérik fel a terület súlyát, a vállalatok általában továbbra sincsenek felkészülve az ilyen jellegű visszaélésekre, nem rendelkeznek megfelelő eljárásrenddel, szakértelemmel és technikai felszereltséggel. Különösen igaz ez a kis- és középvállalatokra,” teszi hozzá Csomai László.

Szabad hozzáférés

A vállalatok egyik legnagyobb értéke szellemi tulajdonuk. Ezeket ma már elektronikus formában tárolják, s sok esetben számos munkatárs hozzáfér. Azt például, hogy egy kilépő kolléga magával viszi a versenytárshoz az üzleti titkokat, sokan egyenesen elképzelhetetlennek tartják. Az EY által megkérdezett vezetők 37 százaléka szerint ilyen az ő cégükben soha nem fordul elő.

Igaz az elektronikus csalás felderítés ismertsége a vállalatvezetők között némileg nőtt, de a válaszadók 29 százaléka továbbra sem hallott erről a lehetőségről, és csupán 10 százalékuk ismeri jól az ilyen eljárásokat. Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 47 százaléka a vállalati visszaélések felderítése során egyáltalán nem veszi a bizonyítékok közé az elektronikus dokumentumokat.