A görögök negyedszer is tartják a markukat

2013.08.21. 14:41

Három év alatt a negyedik mentőcsomagra áhítozik az EU-ban a legnagyobb államadósságot nyögő Görögország. Most csupán úgy ötmilliárd euró, vagyis 1500 milliárd forint kellene nekik, hogy a költségvetésben tátongó lyukat be tudják foltozni. Ez aprópénz ahhoz képest, amennyit eddig kaptak az IMF-től, Brüsszeltől, és a magánhitelezőktől.

Elkerülhetetlen egy újabb mentőcsomag Görögország számára – az időzítés miatt (bő egy hónappal a német választások előtt) ezt a meglepő, de a gazdasági törvényszerűségek alapján nagyon is indokolt kijelentést tette a német pénzügyminiszter ezen a héten. Wolfgang Schauble összegről nem tett említést, de görög kormányzati illetékesek helyi lapokban márig megüzenték, hogy megelégednének egy ötmilliárd eurós, vagyis mai árfolyamon számítva durván 1500 milliárd forintos segítséggel.

A helyzet annyira komoly, hogy az EU pénzügyi biztosa, Olli Rehn szerdai nyilatkozatában sem zárt ki egy újabb mentőakciót.

A pénz nem azonnal kell, hanem a 2014-2016 közötti időszakban. Azért van szükségük a görögöknek az újabb mentőcsomagra, mert a vártnál is mélyebb a gazdasági visszaesés, elmaradnak az adóbevételek, és a privatizációból sem tesznek szert annyi bevételre, mint korábban gondolták. A görögök azonban nem ülnek ölbe tett kézzel, a pedzegetett segítség összegének a duplájára rúg a költségvetési lyuk. Ennek a felét úgy foltozná be a görög kormány, hogy a bankok feltőkésítésére szánt pénz egy részét átcsoportosítanák az államadósság törlesztésére, ezen túl pedig szeretnék lejjebb alkudni egyes, az eurózóna államaitól kapott hitelek kamatát.

Csak úgy repkednek a tíz- és százmilliárd eurók

Az államcsőd árnyékában a görög kormány nem először tartja a markát, de a mostani kérés eltörpül az eddigi szívességekhez képest. 2010 májusában 110 milliárd eurós mentőcsomagot rakott össze az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB). Az azonnali államcsődtől az országot megmentő segítségért kemény megszorításokat kértek a nemzetközi intézmények, ezeknek a végrehajtása azonban lassan ment az országos tüntetések miatt. A mélybe zuhanó gazdasági teljesítmény miatt az adóbevételek sem jöttek a várakozások alapján. Az első akció rohamtempóban zajlott le, az IMF később el is ismerte egy belső anyagban, hogy próba-szerencse alapon mentették Görögországot.

2011 őszére világossá vált, hogy kell egy második, az elsőnél is nagyobb mentőcsomag. Ez 130 milliárd eurós, vagyis 40 ezer milliárd forintos, a magyar gazdaság egy évnyi teljesítményét 30 százalékkal meghaladó csomagban öltött testet. Az államadósság-kivetítések azonban ezt követően a makacsul növekvő adóssággal riogattak.

2012 őszére újra egérfogóba került az ország és az őt hitelező nemzetközi intézmények és magánbefektetők. Több forduló tárgyalássorozat végén novemberben újabb 40 milliárd eurós segítségben állapodtak meg az ország hitelezői. Ez az előző két lépéshez képest nem hitelcsomag, hanem adósságkönnyítés volt. Ennek keretében az EKB a görög kötvényeken elért profitját visszaadta a görögöknek, a magánbefektetők belementek abba, hogy a görög állampapírokon tetemes, a névérték 65 százalékát kitevő veszteséget szenvedjenek el. A cél az lett, hogy 2020-ra a most a GDP 160 százalékát is meghaladó államadósság a GDP 120 százalékára csökkenjen.

Három évnyi magyar GDP-vel érnek fel a segélycsomagok

Ezt követheti az újabb, immáron a negyedik sorszámú mentőcsomag. Ha a belengetett, a korábbiakhoz képest aprópénznek számító összeget kapja az ország, úgy a négy akció 285 milliárd euróval, azaz durván 86 ezer milliárd forinttal, a magyar gazdaságban három év alatt megtermelt értékkel segítette ki a dél-európai államot.

A hitelezők mindig csepegtetve adják a pénzt a görögöknek, azért, hogy rászorítsák Athént a feltételek teljesítésébe. A görög válságról itt olvashatják a cikkeinket.